2009.07.01. 08:01 zero
Nagy pacsi a Heti Válasznak, akik úgy gondolták, ha a Nagy Imre-újratemetés kapcsán eljöttek a besúgók neveivel, akkor ők meg összeszedik, akik megrendelték a jelentéseket, akik ezt az egész mocskos rendszert működtették, még 1989 nyarán is!
Emlékszünk, elég nagy vihart kavart az ügynöklista, megy a találgatás, meg a magyarázkodás ... de az vajon mekkora vihart kavar, hogy például Lehotka Ferenc, a BRFK III/II-1/A. alosztály tisztje, aki 1989 június 16-án több hálózati személlyel is kapcsolatot tartott, most a MÁV Zrt. biztonsági igazgatóságának szakértője? Vagy mondjuk Béres László a III/III-tól, aki 1989. június 16-án a tömeget figyelte, ma Ferencváros rendőrkapitánya?
Semmilyent ...
A volt besúgok magyarázkodhatnak, újra "meghurcolják" őket, míg azok, akik beszervezték ezeket az embereket, hogy jelentsenek a III-as Főcsoportfőnökségnek, azok vígan élik az életüket ... igen magasan szinten.
Őket mikor fogják "meghurcolni"?
Mikor fognak nekik kellemetlen kérdéseket feltenni?
Medgyessy és Kivágóné nyilatkozataiból olvashattuk, fel sem fogják, hogy mi is a probléma. Ahogy mondták: Ők a hazájukat szolgáltak és amúgy meg semmi rosszat nem tettek. (A III/II-es csoportfőnökségről már írtunk korábban.)
Nagyon el lett ez rontva 1989-ben, a vértelen bársonyos rendszerváltás levét isszuk azóta is ...
Felső- és középvezetők
1. Andó József • 1989-ben a BM III/II-11. osztály, később a BM adatfeldolgozó szolgálatának vezetője.
A Majordomusz Ingatlanhasznosító Kft. cégvezetője.
2. Ifj. Apró Antal • 1989 végétől a BM III/II-2. osztály vezetője (Gyurcsány Ferenc anyósának testvére).
Az Apró Controll Vállalkozásbiztonsági Kft. tulajdonosa.
3. Bozsikné Bárányos Krisztina • 1989-ben alosztályvezető a BRFK operatív jelentéseket összeállító részlegénél. Június 16-án a rendőrfőkapitánynak és állambiztonsági helyettesének számolt be a Nagy Imre-újratemetés operatív biztosításáról.
A BudaNet-cégcsoport társtulajdonosa, 2001-ig Gálszécsy András (Antall József kormányának titkosszolgálati minisztere) üzlettársa.
4. Dankó László • 1984-től a III/II. csoportfőnökség helyettes vezetője, ő felelt a Nagy Imre és társai 1989. június 16-i újratemetésével kapcsolatos sajtóterv kémelhárítás által vállalt feladataiért (interjú szervezése Király Bélával és Kopácsi Sándorral).
2004-ben az állami Bábolna Rt. felügyelőbizottsági tagja, jelenleg a Halászsas Bt. tulajdonosa.
5. Farkas Gyula • 1990-ig a BM III/II-3. osztály helyettes vezetője.
A felszámolás alatt álló Qvantor Bau Építőipari Kft. társtulajdonosa.
6. Forgács Lajos • 1984-től a BM III/III-4. osztály vezetője. A „Subások" fedőnevű nyomozás (Csoóri Sándor és Für Lajos csoportja) kapcsán szerepet vállalt Ilia Mihály irodalomtörténész lejáratási kísérletében. Részt vett a Nagy Imre-újratemetés biztosítására alakult operatív bizottság ülésén, ő felelt Bartis Ferenc és Érsek Iván megbékélésre felszólító cikkeiért.
Az R-Side Biztonsági Tanácsadó Kft. alapítója, 2008-ig a cég vezetője.
7. Hajós Sándor • A BM III/III-7. osztály helyettes vezetőjeként tagja volt az 1989. június 16-a biztosítására alakult testületnek. Háttéranyagot biztosított Tőke Péternek, a Reform főszerkesztőjének a belügyminiszterrel készítendő interjúhoz. Részt vett az 1989. október 23-a biztosítására alakult operatív testület munkájában is.
Az ezredforduló után az üzleti hírszerzéssel foglalkozó Posys Kft. szakértője.
8. Izsó Attila • 1990-ig a BM III/III-5/b. alosztály vezetője.
A MÁV egyik takarítócégeként ismert RIC Zrt. vezérigazgatója.
9. Kaló József • A rendszerváltás előtt a Borsod megyei rendőrfőkapitány állambiztonsági helyettese, majd főkapitány.
A Magyar Biztonsági Vállalkozások Munkaadói Szövetségének elnöke.
10. Kékesdi L. Gyula • 1989-től a III/III-7. osztály vezetője, korábban az MDF-rendezvényekről jelentő Kiss Ernő Csaba beszervezője. Június 16-án az ő irányításával állították össze a helyzetjelentéseket az újratemetésről. Tagja volt az 1989. október 23-a biztosítására alakult testületnek is.
2005-ig a kancellária nemzetbiztonsági irodájának főosztályvezető-helyettese.
11. Koi László • 1990-ig a BM III/II-11. osztály (titkárság) vezetője.
A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara budapesti elnöke, az S. K.-Info Bt. vezetője.
12. Lusztig Péter • A rendszerváltozás előtt a pécsi III/I. alosztály vezetője, a Baranya megyei rendőrfőkapitány biztonsági helyettese.
A 90-es évek elején megyei rendőrfőkapitány, később a rendészeti minisztérium tanácsadója, Zuschlag János belügyi kapcsolata.
13. Pajcsics József • 1981-ben a III/1. vizsgálati osztály vezető-helyettese, Krassó György zaklatásának engedélyezője, a rendőrség részéről 1988-1989-ben ő vett részt Nagy Imre sírhelyének megkeresésében.
1995-ben az ORFK vizsgálati osztályának helyettes vezetője, később ügyvéd, a Magyar Kriminológiai Társaság alapító tagja, titokvédelemi szakértő.
14. Récsey Róbert • 1989-ig a budapesti rendőrfőkapitány állambiztonsági helyettese, később a kormányőrség parancsnoka. Már a BRFK III/III-A. alosztályán is az MSZMP és a minisztertanács vezetőinek védelméről gondoskodott, láttamozta az „ellenzék ellenséges akcióiról" szóló jelentéseket.
A Demján Sándor érdekeltségébe tartozó Bank Biztonság Bizalom Zrt. elnöke, az Arcadom Építőipari Zrt. felügyelő bizottsági tagja.
15. Rogán Gyula • 1990-ig a BM III/II-1. osztály vezetője.
Az Abisko Holding Kft. és a Pro Patria Engineering Védelmi Kft. ügyvezetője.
16. Stefán Géza • 1989-ben a budapesti rendőrfőkapitány helyettese. Állambiztonsági vonalon ő volt a legmagasabb beosztású tiszt, így a Nagy Imre újratemetésével kapcsolatos operatív akciók is a jóváhagyásával történtek. Láttamozta a BRFK minden fontos állambiztonsági iratát.
A Katonai Biztonsági Hivatal volt főigazgatója, a múlt hétvégén hunyt el.
17. Strényi Ferenc • 1990-ig a BM III/IV. csoportfőnöke.
A Toldi Miklós Vagyonvédelmi Kft. társtulajdonosa.
18. Szabó Ferenc • 1990-ig a BM III/II-8. osztály vezetője.
A Bank Biztonság Bizalom Zrt. és az ugyancsak Demján-érdekkörbe tartozó Airport Security Kft. társtulajdonosa, a Pink-Diamond Pénznyerő-automatákat Üzemeltető Kft. ügyvezetője.
19. Szita János • 1989-ben az állambiztonsági miniszterhelyettes titkárságának helyettes vezetője, korábban az 56-osok és Lezsák Sándor figyelése tartozott a feladatai közé. Ő szervezte be az 1989. június 16-i eseményekről a Pofosz nevében jelentő Szentgály Sándort is.
Az Airport Security Kft. ügyvezetője, társtulajdonos az R-Side Biztonsági Tanácsadó Kft.-ben.
20. Szövényi György • A rendszerváltás előtt a BM III. Főcsoportfőnökség alezredese, Kőszeg Ferenc egykori kihallgatója.
A Contarex Security Kft. és a Contarex Electronic Kft. ügyvezetője.
Beosztott állambiztonságiak
21. Augusztini Tamás • A BM III/III-4-c. alosztály beosztottja.
A Kristály Manufaktúra Parád 1708 Kft. ügyvezetője.
22. Balla Béla • 1989-ben a BRFK III/II-1/A. alosztály tisztje. Június 16-án titkos megbízottakkal és más állambiztonságiakkal kellett kapcsolatot tartania.
A BRFK volt bűnügyi igazgatója, Lamperth Mónika belügyminisztersége idején a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának műveleti szolgálatvezető-helyettese.
23. Béres László • 1989-ben a BRFK III/III-D. alosztály tisztje. Június 16-án „vizuális felderítést" hajtott végre a Hősök terén.
Ferencváros jelenlegi rendőrfőkapitánya, korábban VI-VII., illetve XVIII. kerületi kapitány.
24. Bikádi János • 1986 és 1990 között a Csongrád megyei politikai rendőrség századosaként értékelte többek közt Nagy Imre újratemetésének szegedi előkészületeit.
A szegedi Cserepes Sori Piac Kft. nemrég nyugdíjba vonult ügyvezetője.
25. Chászár László • 1989-ben a BM III/III-1-a. alosztály beosztottja.
A Cordon-Team Vagyonvédelmi Kft. ügyvezetője.
26. Csüllög Sándor • 1989-ben a BM III/III-4-c. alosztály beosztottja, Katkó Tamás fotóművész tartótisztje.
Az RTL Klub legnagyobb stratégiai partnereként ismert IKO Media Group terjesztési igazgatója.
27. Évinger István • 1989-ben a BM III/III-1-a. alosztály beosztottja.
A Vegyipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségével közösen alapított Lex Magánnyomozó Kft. tulajdonosa.
28. Harmados György • A BM III/III-7. osztály tisztjeként ő állította össze a többi állambiztonsági részlegnek küldött tájékoztatókat Nagy Imre újratemetésekor.
A fent említett Posys Kft. résztulajdonos-ügyvezetője.
29. Herbán Tibor • 1989-ben a BM III/III- 2-b. alosztály beosztottja.
A Bank Biztonság Bizalom Zrt. szervezési igazgatója.
30. Horváth József • 1989-ben a BM III/III-4-b. alosztály beosztottja.
A Fidesz-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal műveleti főigazgató-helyettese, később a Szilvásy György vezette titkosszolgálati szervek által „leleplezett" UD Vagyonvédelmi Zrt. társtulajdonosa.
31. Kaizinger Zoltán • 1989-ben a BM III/III-2-a. alosztály beosztottja, a Fidesz-tagként (Nagy Imre újratemetése kapcsán) demonstrációellenes hangulat szításával megbízott Szeszák Zsoltot ő szervezte be.
2004-ig a ciprusi gyökerű Omninvest Oltóanyagtermelő Kft. felügyelőbizottsági tagja, 2005-ig ugyanilyen megbízást lát el a Medyag Immunbiológiai Kft.-ben.
32. Kalauz Lajos • 1989-ben a BM III/III- 3-a. alosztály beosztottja.
A Micro Police Magánnyomozói Kft. résztulajdonosa.
33. Karmos Gábor • 1989-ben a BM III/III-2-a. alosztály beosztottja. Harmados György mellett részt vett a többi állambiztonsági részlegnek küldött iratok összeállításában. Titkárhelyettese volt az 1989. október 23-a biztosítására alakult operatív bizottságnak.
A Közúti Közlekedési Akadémia Kft. vezetője, a Lorre-Centrum Kft. tulajdonosa, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének főtitkárhelyettese.
34. Kazinczy Gusztáv • 1989-ben a III/III-2-a. alosztály beosztottja, a június 16-i újratemetésről jelentő Szakáll Ákos tartótisztje.
A Kulcsár Attilához kötődő perekben a telefonlehallgatások szakértője (a Nemzetbiztonsági Hivatal alezredeseként).
35. Kivágó Iván Györgyné • 1990 előtt a III/II-8/B. alosztály munkatársa.
1991-ig a nemzetbiztonság kötelékében maradt, jelenleg a XXIII. kerület szocialista alpolgármestere. A legutóbbi költségvetési szavazáskor a Fővárosi Közgyűlés tagja.
36. Kohári Tibor • 1989-ben a BRFK III/III-D. alosztály tisztje. Ő foglalkozott Fónay Jenő levelezésének kiértékelésével. Június 16-án több titkos megbízottal is kapcsolatot tartott.
Magánnyomozókat, biztonságszervezőket oktat, neve szerepel a rendészeti tárca vizsgaelnöki listáján.
37. Lakó János • 1989-ben a BRFK III/III-B. alosztály tisztje. Nagy Imre és társai újratemetésének napján kapcsolatban állt több ügynökkel.
A gibraltári cégek tulajdonában lévő Gallon-Invest Kft. ügyvezetője, a Wabard Biztosító Zrt. biztonsági főnöke.
38. Lehotka Ferenc • 1989-ben a BRFK III/II-1/A. alosztály tisztje. Június 16-án több hálózati személlyel is kapcsolatot tartott.
A MÁV Zrt. biztonsági igazgatóságának szakértője.
39. Pallagi Anikó • 1989-ben a BM III/III- 2-a. alosztály tisztje.
A Mihók Erika, Pallagi Anikó és Göböl Edina Ügyvédi Iroda tagja, a Rendőrtiszti Főiskola adjunktusa, a főiskola Büntetőjog című jegyzetének társszerzője.
40. Peredi György • 1989-ben a BM III/III-4-b. alosztály beosztottja, az SZDSZ-rendezvényekről jelentő Horváth László Pongrác tartótisztje.
A magánnyomozásra szakosodott VI-PE Információs Bt. vezetője, a fent említett Posys Kft. állandó partnere.
41. Péter-Bartha Gábor • 1989-ben a BM III/III-1-a. alosztály beosztottja.
A Medgyessy-Gyurcsány-kormányok idején a nemzetbiztonsági kabinet titkára. Juhász Ferenc egykori honvédelmi miniszter 2004-ben a szolgálati érdemjel arany fokozatával tüntette ki.
42. Plézer Viktor • 1989-ben a BM III/III-3-a. alosztály beosztottja.
Az Általános ismeretek a bűnügyi rendőrség nemzetközi szervezetéről című könyv szerzője, szakmai konferenciákon a legnagyobb biztonsági cégek között jegyzett G4S-csoport szakértője.
43. Rovó József • 1989-ben a BM III/III- 6-a. alosztály beosztottja.
A König Security Kft. és a Ras-Tech Vagyonvédelmi Kft. vezetője.
44. Rummel József • A rendszerváltás előtt III/III-as, III/II-es, illetve III/I-es tiszt.
2006-ban a Magyar Szocialista Párt hódmezővásárhelyi szervezetének kampányfőnöke.
45. Salgó László • A rendszerváltás előtt a Csongrád megyei III/I-II-III-kirendeltség elemzőtisztje.
2002 és 2004 között országos rendőrfőkapitány, utána az Europol igazgatóhelyettese volt.
46. Samu Mihály • 1989-ben a BM III/III-2-a. alosztály beosztottja.
A Securitas Biztonsági Szolgáltatások Kft. ügyvezetője.
47. Sasvári Rudolf • 1989-ben a BRFK III/II-1/A. alosztály tisztje. Június 16-án kapcsolatban állt több ügynökkel.
Az Ulysses Team Magánnyomozó Kft. tulajdonosa, az Üzleti hírszerzés, avagy az ügynöktartás ábécéje című könyv szerzője.
48. Szekeres Ferenc • 1989-ben a BM III/III-1-c. beosztottja.
A moszkvai magyar nagykövetség attaséja (a rendészeti tárca delegáltja).
49. Tasnádi László • 1989-ben a BRFK III/II-2. alosztály tisztje. Június 16-án kapcsolatban állt több ügynökkel.
A 2002-es kormányváltás után eltávolították az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal bűnügyi igazgatói székéből, ma a Pintér Sándor tulajdonában álló Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. vezérigazgatója és a Pajzs 07 Biztonságvédelmi Zrt. igazgatósági tagja.
50. Troll György • 1989-ben a BM III/III-4-a. alosztály beosztottja.
Az I. S.-Inside Security Tanácsadó Kft. tulajdonosa.
http://vastagbor.blog.hu/2009/07/01/50_ember_aki_mukodtette_a_iii_as_focsoportot
Rég hallottunk már Magyarország 
lehetetlenné vált, hogy az Új Generáció teljesítse célkitűzését, az SZDSZ megújítását. "Ilyen körülmények között nem vállalhatjuk tovább a felelősséget az SZDSZ politikájáért, ezért lemondunk a párt ifjúsági szervezetében viselt tisztségünkről" - közölték.
Az Országgyűlés 340 igen szavazattal, 18 nem és két tartózkodás mellett megszavazta az ehhez szükséges - kétharmados támogatást igénylő - alkotmánymódosítást, illetve 341 igen, 19 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadta a képviselői juttatásokról szóló törvény módosítását.
Ózd a fővárosi Wekerle-telephez hasonló kolóniákból áll. A munkástelepeken azonos státuszú emberek laktak, minden ház ugyanolyan volt - az egyszerű munkások a Rendetlen Kolónián éltek, a gyár feletti domboldalon, a Kisamerikában az altisztek, a tetőn az igazgatók laktak, és az utcát még mindig Nagyamerikának hívják. Ózd nem is város, hanem "gyáros". Városközpont sincs, mert az is a gyár, jelentőségét mi sem érzékelteti jobban, mint hogy a településnek még a kilencvenes évek elején sem volt telefonközpontja. Ha valaki fel akarta hívni a nagymamáját, akkor a gyárból kapcsolták neki, mint ha az öntödéből kereste volna a hengermű egyik művezetőjét. Szamár a főutcán Ma a város szétroncsolva áll. A kilencvenes évek közepén a gyár bezárásával a világ szervező ereje szűnt meg. Mert a szocializmus évei csak rárakódtak erre a régire; éktelenkedik ugyan jó néhány panel a völgyekben (négy szavazókörben maradt az MSZP a favorit), de bármit tettek, az ózdi társadalom vázát továbbra is a XIX. századi alapok adják. Pontosabban adták, mert most ez került veszélybe, és hozta meg a fordulatot. De miért éppen most, 15 évvel a gyár bezárása után roppant meg újra valami? A szocialisták 60-70 százalékos korábbi támogatottsága ugyanúgy a rend utáni nosztalgiának szólt, mint az, ahogy most elfordultak tőlük. Csak akkor még a munkaalkalom után nosztalgiáztak a válságba süllyedő városban. Most már csak biztonságot akarnak. Az egyik völgyecske főutcáján egy szamár - Ózd újkori "címerállata" - legel kikötve. A húsz kilométeres körzetben tarra rabolt erdőkből csacsikordékkal hordják el a cigányok a zsákmányt, és az utca olyan, mintha bombatámadás érte volna. Szeretnénk megérteni, mi történt itt, ezért Kőfalusi Györgyhöz igyekszünk, hogy a baloldal véleményét is megismerjük. Azt mondja a telefonban: ha hozzá megyünk, egy olyan háznál forduljunk balra, melynek nincs teteje. Építkezést keresünk tehát, mire megértjük, egy olyan világba érkezünk, ahol a házakon nem még, hanem már nincs tető - mert ellopták. - Itt késik az idő - mondja Kőfalusi György. Az MSZP egykori alapító tagja ma nem politizál, de a választási eredmény őt is foglalkoztatja. A 140 embernek munkát adó, Európa egyik vezető ekevasgyártó cégét irányító férfi szerint előbb a fiatalok jöttek rá, hogy a gyárat nem fogják újraépíteni. - Aztán elmentek a tehetségesebb középkorúak, csak a nyugdíjasok, a szegények meg a magamfajta kalandkeresők maradtak. 
Hatgyermekes családmodell A kihaló és elköltözött munkáscsaládok helyére romák érkeznek az ország minden tájékáról, ahonnan a problémás családokat kizsuppolják. Ózdon olcsók a házak, és önkényes lakásfoglalóként is könnyű boldogulni. Az újonnan érkezőknek nincs munkájuk, családi pótlékból élnek, az átlagos családmodell hatgyermekes. A helyiek úgy érzik, óráról órára nő a gettó. - A város elárvult, mind elmentek, akik kibontakozást hozhatnának - folytatja Kőfalusi György. - A munkásember hozzászokott, hogy a gyárban eléteszik a vasat, az üllőt meg a kalapácsot, s ha mind a három ott van, akkor veri. Fentről, kívülről várják a megoldást, ezért Ózdon mindig a demagógok tarolnak. Most még erre sem volt szükség; a Jobbik egyszerűen kimondta azt, amit egyre nehezebb volt elhallgatni: a betörők cigányok, és a járványszerűen terjedő bűnözésnek véget kell vetni. Most ott tartunk, hogy a helyi cigány önkormányzat elnöke és a gárda kapitánya ugyanazokat a mondatokat mondja. - A roma lakosság körében megengedhetetlen dolgok történnek. A törvényt mindenkinek be kell tartania; a városban élő 13 ezer cigány között van 1500-2000 ember, aki nem megfelelő életvitelt folytat - fogalmaz Berki Lajos, a cigány önkormányzat elnöke, és ugyanezt halljuk Kisgergely Andrástól is, a Jobbik helyi elnökétől, a gárda országos főkapitány-helyettesétől. Annyi különbséggel, hogy a művezetőként dolgozó férfi háromezerre teszi a problémás elemek számát. Pedig a gyárban számos roma dolgozott, és a cigányok most is derékig érő gumicsizmában állnak a Piaci patakban, és kaszálják, kapálják a medrét, szedik ki a döglött kutyát. Négyszáznyolcvan roma közmunkás dolgozik, és amerre csak megyünk, mindenki azt a kérdést szegezi Berki Lajosnak: "Mikor lesz munka, Lajos bátyám?" Ebben annak is szerepe van, hogy megszűnt a minimálbér összegében maximált segély, azóta 57 ezer forint helyett csak 28 500 forintot kapnak, a munkáért viszont továbbra is nettó 57 ezer jár. - Én a Jobbik ellen szavaztam a szocialistákra, hogy ne legyen fajgyűlölet itt - mondja az egyik, patakpartot tisztító ember, aki szerint azért kaptak ki a szocialisták, mert a cigányok nem mentek el szavazni. Ózd 36 ezer lakosából 13 ezer a roma, az országgyűlési választásokon már ott lesznek, akkor megint az MSZP győz majd - latolgatják. - Nem is tudtam, hogy lesz szavazás - mondja az egyik cigány férfi Somsályon, Ózd egykori bányásztelepén. - Értesítőt kaptam, de nem szólt senki - ami ózdiul annyit tesz: nem volt ökörsütés előző nap a telepen, nem fordultak az autók a szavazókörök és a cigánysorok között. 
- Mi eddig mindig az MSZP-re szavaztunk, mert amíg ők voltak itt, addig rend volt. Most meg nézze meg, mi van, a rombolás - jelenti ki a férfi szomszédja, s valóban, a házuk mellett mindenütt romok. Talán ők az utolsó fehér emberek a soron. Finoman emlékeztetjük, hét éve a szocialisták kormányoznak. Az asszony MSZMP-szavazó lenne ma is, de azt mondja, most nem volt kire szavazni; úgy beszél, mintha Róma feldúlása után ülnének a romokon. És a rombolást szó szerint értsük. Ház állott, most kőhalom. És nem egy, kettő, hanem százszámra. - Hova tűnt ez a ház? - kérdezi a cigány önkormányzat vezetőnkül szegődő elnöke. - Az önkormányzat lebontotta - mondja a 28 éves munkanélküli férfi, és sértetten ecseteli, hogyan szedették le a gerendákat, mert ők cigányok, velük mindent meg lehet tenni. - De ki kezdte meg a tetőt? - kérdezi az MSZMP-ről nosztalgiázó asszony lemondóan, mire a férfi elhallgat. Az önkormányzat elnöke már útközben arról beszélt: bár másé a ház, mégis megbontják a tetőt, elhordják a faanyagot. Már nincs gyár, de a XIX. századból örökölt kasztszerű rétegződés megmaradt, és most ez kerül veszélybe. Az ózdiak utolsó kincse, a rend, otthonuk nyugalma. A cigányok újabb és újabb utcákba költöznek be, és számukra semmit sem jelent mindez, ezért érzik sokan úgy, hogy egész világuk tartószerkezete roppant meg. 2006-ban még 60-70 százalékot szereztek itt a szocialisták, most van olyan szavazókör, ahol 14 százalékot kaptak. Három év alatt mégsem következhetett be ekkora romlás - gondoltuk. Pedig dehogynem. Egyik évről a másikra 48 százalékkal nőtt a lopások aránya, 50 százalékkal a garázdaság, 143 százalékkal a betöréses lopásoké. Varga László, a város kapitányságvezetője mindezt annak tulajdonítja, hogy a fémárak tavaly nyárig kiemelkedően magasak voltak. - Ne úgy képzeljük el, hogy másfélszer több lakást fosztottak ki. Többnyire a fészerekből, melléképületekből viszik el a vasat, feltörik a hétvégi házat, elviszik a kilincset, az ásót, a kapát, és kiemelkedően sok esetben lopják el az erdőből a fát - mondja a rendőrtiszt. Csip-csup ügyek, ám akinek két kiló fémért szétverik a gyártól kapott hétvégi telkén a szerszámos bódét, csak azt éli meg, hogy már a kertje is elveszett. A 61 százalékos felderítési mutató 40 százalék alá esett, vagyis a bűn többnyire következmények nélkül marad.