Korkép blog

szerda, április 23, 2008

Jön a nyakkendőadó

Napi Gazdaság/Index
|
2008. 04. 23., 08:56 | Frissítve: 4 órája

Miközben a parlamentben egyre kisebb támogatást élvez az internetadó, de még nem lehet azt mondani, hogy elhalt volna az ötlet, a kulturális tárca újabb ötletet karolt fel. 


Emlékezetes, a parlament elé három hete beterjesztett törvénymódosítás tovább növelné a kulturális járulékkal sújtott termékek körét: a kormány 0,8 százalékos járulékot vetne ki az internetszolgáltatásra, valamint a mobil tartalomszolgáltatásra. Valójában azonban a kulturális tárca ötletéről van szó, az ő érdekét szolgálná a járulékemelés. (Erről lásd keretes írásunkat.)
A kulturális járulékkal való ámokfutás


A javaslatot az ellenzéki pártok nem támogatják - mi több, a gazdasági tárca sem, igaz, az SZDSZ állásfoglalása sem egyértelmű, ugyanis egy Kóka János jegyezte módosító javaslat nem vetné el az ötletet, hanem a kormány által javasolt 0,8 százalékot 0,7 százalékra csökkentené. A szocialista frakció sem egységes: a kultúrpolitikusok lobbiznak a javaslatért, míg a gazdaságpolitikusok ellenzik azt. A szocialista frakció jövő hétfőn dönt az ügyben.

A széles társadalmi tiltakozást kiváltó ügyben a vita szépen folyik. Eközben a kulturális tárca tovább támad: Schiffer János (MSZP) képviselő arra tett javaslatot, hogy a 0,8 százalékos kulturális járulékot vessék ki a szőnyegek, a felsőruházat, a férfi öltöny, a női kosztüm, az ing, a blúz, de még a nyakkendő, a csokornyakkendő és a kravátli után is.

A kormány támogatja a javaslatot - mondta a költségvetési bizottság ülésén Schneider Márta, a kulturális tárca szakállamtitkára -, mivel szerinte ezek a termékek a dizájn révén komoly kulturális értéket képviselnek. A ruházati termékek adóztatásából 700-800 millió forintos járulékbevétel vár az NKA - mondta Harsányi László elnök.

A költségvetési bizottság leszavazta az indítványt, ám a végső szót a plenáris többség mondja ki leghamarabb két hét múlva, hacsak addig vissza nem vonják az indítványt.

http://index.hu/gazdasag/magyar/nyakad080423/

szerda, március 26, 2008

Sólyom szerint pótolni kell a kieső bevételeket

Az államfő szerint a népszavazáson szereplő kérdésekben csak a jövő évtől kellene a díjakat eltörölni, de ha ezt hamarabb teszik meg (ez történt), akkor a pótlásról is gondoskodni kell. A kormánypártok eddig máshogy gondolták.

Ha (…) az Országgyűlés szabad elhatározásából, a népszavazási kérdőíveken szereplő időpontnál korábban, tehát már ez év április 1-én szünteti meg a fizetési kötelezettségeket, akkor felelős azért, hogy döntésének egyúttal a pénzügyi következményeit is rendezze, mind az egészségügyben, mind pedig a felsőoktatásban” - áll Sólyom László államfő keddi közleményében.

A köztársasági elnök kedden írta alá a „2008. március 9-i országos népszavazásokon hozott döntések végrehajtásáról” szóló törvényt. Az államfő az aláírással egyidejűleg elmagyarázta, hogy a népszavazáson feltett kérdések és a népszavazás eredménye alapján a vizitdíjat és a kórházi napidíjat 2009. január 1-től kell eltörölni.

Az Országgyűlésnek lehetősége van mindkét díjat ezt megelőzően is eltörölnie, ez azonban jogilag független a népszavazás eredményétől. “Ezért megtévesztő és indokolatlan mind a kormány, mind az ellenzéki pártok által benyújtott törvényjavaslatok címe, és az a beállítás is, amely szerint ezek a törvények a népszavazáson született döntések végrehajtásai lennének. A népszavazást az Alkotmánybíróság határozatai alapján nem is lehetett volna megtartani, ha a kérdések alapján már ebben az évben el kellett volna törölni a díjakat” - áll Sólyom László közleményében.

A Fidesz és a KDNP által kezdeményezett népszavazáson a választók elsöprő többsége voksolt arra, hogy 2009. januárjától töröljék el a vizitdíjat, a kórházi napidíjat és a tandíjat. Az Országgyűlés - a kormány javaslatára - a múlt héten azonban már április 1-től érvénytelenítette ezeket a díjakat, a pótlásukról azonban nem rendelkezett. A kormánypártok arra hivatkoztak, hogy a kieső bevételeket csak a költségvetésből tudnák pótolni, de ott nincs meg erre a fedezet, ráadásul az Alkotmánybíróság azzal az indokkal hagyta kiírni a kérdéseket, hogy azok nem érintik a költségvetést.

http://as.hu/blog/2008/03/25/1263

hétfő, március 17, 2008

A "rendbontó" Morvai tömör levele az MTI-nek

2008-03-17. 12:08

Mélyen tisztelt MTI!

Hálásan köszönöm, hogy az Önök pofátlanul hazug március 15-i "tudósításának" fényében végre nem megfáradt, középkorú háromgyerekes családanyának, hanem fiatal, tetterős forradalmárnak, lendületes és dinamikus rendbontónak érezhettem magam.

Hittel, reménnyel, szeretettel
http://kuruc.info/r/1/22497/

szerda, február 27, 2008

50 ezres bírság árpádsávos zászlóért

2008. 02. 27., 15:16 | Frissítve: 7 órája

Egy a tavaly májusi szocialista rendezvényen Árpád-sávos zászlóval jelent meg Fáber Károly a Rendszerváltó Fórum vezetője, amiért a bíróság most elmarasztalta. Az ítélet rámutat: A záűszló(sic!) nem önkényuralmi jelkép, de vannak olyan helyzetek, amikor e jelkép irritáló.

Az árpádsávos zászló a bíróság szerint sem önkényuralmi jelkép, de bizonyos helyzetekben irritáló - ezért ítélték pénzbüntetésre Fáber Károlyt, a Rendszerváltó Fórum vezetőjét, aki egy ilyen zászlót tartva jelent meg 2007 májusban az MSZP egyik rendezvényén. Fáber Károlynak 50 ezer forintos pénzbírságot kellet fizetnie a múlt heti ítélet szerint.
Fáber Károly

A Nemzeti Jogvédő alapítvány tájékoztatása szerint a rendezvényen Fáber Károly mindössze annyit csinált, hogy egy árpádsávos zászlóval a kezében nézte az MSZP rendezvényét. A rendezvényen résztvevők közül többen szidalmazni kezdték, mert zavarta őket a zászló. A bíróságon az egyik rendőr tanú azt mondta, hogy mivel a rendezvényen védett személy - Gyurcsány Ferenc miniszterelnök - is részt vett, szigorúbban kellett fellépniük a biztosításban résztvevő rendőröknek. Fáber a rendőrök felszólítására nem akarta összecsavarni a zászlót, ezért passzív engedetlenség miatt előállították.

Fáber Károly védője szakértői véleményt hozott arról, hogy az árpádsávos zászló nem önkényuralmi jelkép. Ezen felül elmondta a bíróság előtt, hogy senkit nem veszélyeztetett a Rendszerváltó Fórum vezetője, vagyis a rendőri intézkedés szerinte jogszerűtlen volt.

A bíróság ötvenezer forintra bírságolta Fábert, mert - mint az ítélet indoklásában elhangzott - a zászló bizonyíthatóan nem önkényuralmi jelkép, azonban olyan helyen használták, ahol a többi embert zavarta. Ezért volt jogszerű a rendőrök fellépése, mert ezzel a közrend és a nyugalom helyreállítását szolgálták.
http://index.hu/politika/belfold/faber080227/

csütörtök, február 07, 2008

Válasz az MSZP-frakciónak a razzia kapcsán


Egészen döbbenetes, ámbár már aligha meglepő az az őrjöngés, amit a hazánkat szétzüllesztő politikai erők művelnek az általunk bejelentett Razzia kapcsán.

Már Budaházy Gyuri felmentő ítélete után tombolni kezdtek, a Bárándy-klán az MSZP nevében azonnal közleményben tudatta a bírósággal, hogy amennyiben másodfokon is felmentik Gyurit az ötvenes éveket idéző ügyészi vádpontok alól, akkor törvényt fognak módosítani, hogy könnyebben le lehessen csukni az ellenük fellépő, más véleményen lévő hazafiakat. Mi ez, ha nem nyomásgyakorlás az állítólag független bíróságra? Milyen jogon szólal meg egy, ráadásul politikai koncepciós perben a kormányzó párt? Hol élünk és melyik évtizedben? Eközben a balliberális médiában az évtizedek óta a nemzetellenes propagandát sulykoló megmondóemberek azt ordítozzák, hogy mi gyakoroltunk azzal nyomást a bíróságra, hogy részt vettünk az egyébként nyilvános tárgyaláson. Sőt, nem átallottunk még magyar zászlót is magunkkal vinni a bíróságra! A szélsőségesen magyar- és egyházellenes kereskedelmi rádióban pedig élő adásban borult el Orosz József agya, és az első mondatom felénél lecsapta a telefont, pedig előtte ők könyörögtek, hogy először és utoljára válaszoljak a kérdéseire. Én csak mosolyogtam. Az őrjöngésük egyértelműen nekik árt, nem nekünk. Ugyan mitől félnek, ha nincs vaj a fülük mögött? Világosan kifejtettük ugyanis, hogy a razzia azokra a politikusokra, közfunkciót betöltő személyekre fog kiterjedni, akik bűncselekményeket követnek el, korruptak, vagy éppen hazaárulók. Ezeket a tetteket még a sztálinista, 1949-es, jelenleg is érvényben lévő ideiglenes alkotmány is bünteti. Akkor hát mivégre ez a nagy hisztéria? Csak nem attól félnek, hogy egyszer nem ők irányítják a „demokratikus” ítélkezést?
Az MSZP parlamenti frakcióvezetője, Lendvai Ildikó közleményben tudatta, hogy politikusokkal, médiaszakemberekkel és jogászokkal fognak összeülni, hogy kitaláljanak valamit ellenünk, mert tűrhetetlennek tartják az általunk bejelentett razziát. És még ki tudja, mire készülnek. A frakció a közleményében ravaszul igyekszik az egész társadalmat szembeállítani velünk, holott az orvosokat és gyermekük tanárait nem mi, hanem főleg cigány származású, szocialista szavazó bűnözők szokták megverni. Az MSZP frakció azért is támad minket, mert másik Magyarországot akarunk, pedig ők hirdették meg az Új Magyarországot, amiből viszont mi nem kérünk! Nem fogadjuk el, hogy eddig csak ők gyűjthettek adatokat rólunk, állandó megfigyelés alatt tartva sokunkat. Holott mi magánemberek vagyunk, ők azonban az adófizetők pénzéből élősködnek, s felelősséggel tartoznak a Nemzet egésze felé. Ők lopták szét a magyar állami vagyont, s az ő embereiket mentik föl sorban korrupciós ügyekben, vagy ha éppen elítélik néhányukat, azok be sem vonulnak a börtönbe. De mindez csak a jéghegy csúcsa, s rettenetes túlerejükre, az államgépezetre támaszkodva a félelemmel operálnak, tudván, hogy az emberek féltik a saját és családjuk egzisztenciáját. Ebből elég volt! Mostantól mi is szemmel tartjuk őket!
Hát, ezért kell a razzia, amely létjogosultságát az mutatja, hogy bár még csak a kampány kezdetén vagyunk, máris rengeteg levél, megkeresés, bejelentés érkezett. Várjuk továbbra is azok jelentkezését a razzia@hunnia.org címen vagy a www.hunnia.org honlapon, akik részt vennének a kampányban, vagy éppen bejelentést tennének tudomásukra jutott bűntettekről, amelyeket politikusok vagy más közhivatalnokok követtek el.

Toroczkai László



Eredeti hír:
Lendvai kérdez és várja a választ...
Hova vezetnek Budaházy és Toroczkai "levadászási" tervei?

A szocialista országgyűlési képviselők szerint nem lehet szó nélkül hagyni Budaházy György és Toroczkai László "levadászást" és "országos razziát" hirdető akcióját akkor sem, ha elszigetelt, szélsőséges figurák a többség által nyilván nem támogatott ötletéről van szó - írja közleményében Lendvai Ildikó.
Nem a személyek érdemlik meg a figyelmet, hanem az a folyamat, amelyben a szélsőségek minden nap akadálytalanul léphetnek egyet tovább a normális élet, a józan ész, az alkotmányos rend elleni ámokfutásukban. Azt már megéltük, hogy vannak, akik tankot köthetnek el, utcai és bírósági cirkuszokat produkálhatnak, az interneten garázdálkodhatnak, fenyegethetnek és zsarolhatnak, személyes adatokkal élhetnek vissza. Most megéljük azt is, hogy egy felmentő ítélettől megittasulva vannak, akik a nekik nem tetsző hivatalnokok, bírók, vám- és adótisztviselők, újságírók, politikusok ellen „levadászást” szerveznek - írja Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakcióvezetője.
Hozzátette: ha ismét csak legyintgetünk, akkor holnap hasonló módon fenyegethetik és támadhatják meg orvosukat, gyerekeik tanárát, a közlekedési rendőrt, a jegyellenőrt, vagy a boltost, ha nem azt és akkor cselekszi, amit ők elvárnak tőle. Budaházy és Toroczkai most saját szavaik szerint egy „párhuzamos, alternatív Magyarország” létrehozásáról szóltak, amelyben az általuk irányított apparátus gyűjti a feljelentéseket, razziázik, ítélkezik, és jogellenesnek nyilvánítja a magyar alkotmányt.
A „két Magyarország” gondolata már akkor is sok közéleti és morális kárt okozott, amikor azt nem elszigetelt politikai fanatikusok hirdették meg. A fogalmat most olyanok vették birtokukba, akik a „másik Magyarországot” már nem képes beszédnek tekintik, hanem önálló terrorszervezetről, razziákról és különítményekről álmodoznak. A magyar demokrácia önvédelmi mechanizmusai, a szélsőségekkel szembeni közmegegyezés ellenére, e tekintetben védtelennek mutatkoztak.
A MSZP-frakció álláspontja szerint a jogvédő szervezeteknek, a jogászoknak, médiaszakembereknek, szakpolitikusoknak mielőbb közös álláspontra kell jutniuk: milyen jogszabályi, jogértelmezési vagy joggyakorlási, közéleti és egyéb változások kellenek ahhoz, hogy ne válhasson valóban komollyá az, ami ma még komolytalannak látszik -zárul az MSZP közleménye.

(Szent Korona Rádió)

http://www.szentkoronaradio.com/node/26060

péntek, január 25, 2008

Erőszakszerveink pártállami mentalitása

2008. január 25. 13:06 | Utolsó módosítás:2008. január 25. 13:27

A rendszerváltás alkotmányjogi fundamentuma, hogy a titkosszolgálat nem presszionálhatja az igazságszolgáltatási és nyomozó hatóságokat. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa ennek szem előtt tartásával leszögezte: az NBH túllépett hatáskörén, amikor a 2006 őszi zavargások alkalmával kiadott sajtóközleményében felhívta a demonstrálók figyelmét, hogy az is bűntettet követ el, aki csak passzívan jelen van egy elfajuló tömegtüntetésen. Az ombudsman a rendőrséget is figyelmeztette: a diszkórazziák apropóján nem lehet „pofára kiválasztott” fiatalokat vizeletadásra bírni.

Szabó Máté országgyűlési biztos néhány napja leszögezte: a 2006 őszi zavargások résztvevőit figyelmeztető sajtóközleményével az NBH megsértette a jogállamiság elvét és „kiszámíthatatlanná tette az állampolgárok előtt az NBH mint intézmény működését”. A biztos megállapította, hogy nem az NBH, hanem bűncselekmény esetén a bíróságok, szabálysértés esetén pedig a szabálysértési hatóságok feladata a demonstrációkon részt vevők magatartásának megítélése. Szabó Máté, miután konzultált az NBH főigazgatójával és meghallgatta Szilvásy György miniszter tájékoztatását, meggyőződött arról, hogy az NBH-nak 2006 októberében nem volt tudomása olyan terrorveszélyről, provokációról vagy más hasonló körülményről, amely okot adhatott volna a lakossággal szemben bármilyen fellépésre. (A Nemzetbiztonsági Hivatal erre reagálva közölte: a lakóssághoz intézett felhívás célja a prevenció volt, mivel „a 2006 őszi demonstrációk időszakában olyan összeütközésekre került sor, amelyek azzal fenyegettek, hogy a helyzet kontrollálhatatlanná válik”.)

Vitathatatlan, a Nemzetbiztonsági Hivatal fellépése jogszerűtlensége mellett rossz szájízt is generál. Hisz felidézhet bizonyos diktatórikus tradíciókhoz köthető mozzanatokat. 1956 után Kádár vérbíróságai gyakran ítéltek súlyos börtönévekre olyanokat, akik fizikálisan nem vettek ugyan részt a népköztársasági címer zászlókból való kivágásában, vörös csillagok homlokzatokról történő leverésében, pártbrosúrák elégetésében, kormányépületek megszállásában, netán ÁVH-tisztek, funkcionáriusok bántalmazásában, de a híradófelvételek, sajtófotók tanúsága szerint jelen voltak az eseményeknél és kinyilvánították helyeslésüket. És ha nem is csuktak be minden ott lévőt, a fényképek bármikor elővehetőek voltak zsarolással való beszervezés, pozícióvesztéssel, útlevélbevonással járó intézkedés céljából.

Persze egy jogállam működése nem vethető össze a diktatúra törvénytipró pereivel, repressziós hozadékával. De pont ezért lenne fontos, hogy az NBH ne kibiceljen olyan partiban, ahol semmi helye. A rendszerváltás alkotmányjogi fundamentuma, hogy a titkosszolgálat nem presszionálhatja az igazságszolgáltatási és nyomozó hatóságokat. Miként jogkörüket se veheti át. Korábban fordítva működött. Gulyáskommunizmusunk titkosrendőrsége a jogszabályok fölött állt. Lényegében még a szocialista rendszer törvényeit is önkényesen értelmezte. Semmiféle kontroll nem volt a lehallgató-besúgóhálózati gépezet fölött. Így áldozatai sikeresen nemigen fordulhattak panaszaikkal az elvileg a BM fölött álló ügyészséghez. Demokráciában viszont a belbiztonsági szervek feladata a paragrafusok betartása, nem pedig műkedvelő interpretálásuk. Aligha veszi ki jól magát, ha a polgári kémszolgálat úgy viselkedik, mintha ő lenne a jogfilozófiai dilemmák eldöntésére hivatott grémium. Ugyanis ezzel hatáskört bitorol, lévén, hogy van már ilyen testület: az Alkotmánybíróság.

Másik dolog látszólag kisebb jelentőségű. Ennek nincs fajsúlyos belpolitikai háttere. Ám sok fiatalnak, akiket potenciális bűnözővé degradálva megalázó drogtesztre kényszerítettek, nyilvánvaló elégtétel a jogvédő intervenciója. Mezei fogyasztók kriminalizálása akkor sem célravezető, ha valaki egyetért a lágy drogok tilalmával. De ha az is a – cikkszerző szerint követésre méltatlan - törvényalkotói szándék, hogy minden füvező középiskolást rabosítsanak, ezt akkor se lehet válogatás nélkül megtenni. Mondván, gyűjtsük be az egész társaságot, csak lebukik valaki a soraikból. Vajon mit szólnának a járókelők, amennyiben néhány zsebes akciója miatt a rendőrjárőr tömeges motozást rendelne el? Netán a hatóság egy toronyház összes lakását átkutatná, gondolván, hátha az egyikben körözött postarabló rejtőzködik? Szigorú mezsgyehatár vonandó a legitim intézkedés és a polgárok öncélú, erőfitogtató zaklatása között. Kiábrándító, hogy lassacskán húsz éve demokráciában vagyunk, ámde erőszakszerveink feltételes reflexei gyakran a pártállami mentalitást idézik.

Papp László Tamás

http://hvg.hu/velemeny/20080125_nbh_szabomate_plt.aspx

péntek, december 14, 2007

Interjú Csintalan Sándorral "brutális" megverése után

Orosz Jozefina: Csintalan Sándort, a Hír Tv műsorvezetőjét nem pusztán kirabolni akarták, hanem állítása szerint megfélemlíteni, amikor tegnap kedden este a hírek szerint ólmosbotokkal felfegyverzettek megverték. Van-e összefüggés az egykori szocialista politikus, most a jobboldalhoz köthető televíziós megverése és a között, hogy hónapok óta a szélsőséges portálokon hajtóvadászat folyt ellene? A telefonvonalban Csintalan Sándor. Talán a hallgató nem veszi zokon, hiszen szegről-végről már mégiscsak kollégák vagyunk, hogy tegeződünk, szervusz, Sándor!
Csintalan: Szervusz, Jóska, köszöntöm a kedves hallgatókat.

Orosz Jozefina: Hogy vagy egy nap elteltével??
Csintalan: Hát a körülményekhez képest sokkal jobban és mondjuk ahhoz képest meg, ahogy sejteni véltem a dolog végkimenetelét, miközben ütlegeltek, akkor meg pláne.

Orosz Jozefina: Hol okoztak nagyobb sérülést benned, Sándor, fizikailag vagy lelkileg?
Csintalan: Az a helyzet, hogy ... nézd, engem lelkileg csak megerősítettek. Szeretném jelenteni, hogy az acélt megedzik, Osztrovszkij után szabadon. Még inkább úgy gondolom, hogy jó úton járok, és igenis meg kell nevezni az „őspatkányt”, mikor buja kórt terjeszt. Néven kell nevezni, függetlenül minden egyébtől. Ez az egyik. De hogy egyetértünk-e abban, ki a miniszterelnök vagy nem, az egy másik dolog…
Orosz József: …amennyiben nem a bármikori miniszterelnök neveztetik őspatkánynak…
Csintalan Sándor, a Hír Tv műsorvezetője: Igen, igen, igen. Igen, igen, igen.

Orosz Jozefina: ...hogy nem a bármikori, regnáló miniszterelnök neveztetik annak, akkor egyetértünk.
Csintalan: Tehát maradjunk egy demokratikus rendszerben, egy polgári demokráciában. Ha őspatkány terjeszti a kórt, az mindennél fontosabb, és minden más ehhez képest csak másodlagos.

Orosz Jozefina: Volt olyan híradás, amely a megtámadásodról hírt adva először idézőjelbe tette a brutális jelzőt – lásd Hírszerző –, olyan is akadt, amely később korrigálta magát, és azt adta hírül, hogy mégsem volt az brutális támadás, hiszen mindössze zúzódásokat szereztél – lásd Népszava online. Nem szeretném a sérülésed súlyosságát megítélni, mert ha egy embert megvernek, függetlenül attól, hogy betörik, beszakad-e a feje vagy sem, az a törés a mélyrétegekben üt leginkább nagyot. De brutális volt-e ez a tegnap esti támadás, vagy sem?
Csintalan: Nézd, Jóska, az a helyzet, hogy nem kívánom senkinek. Más szempontból baromi nagy szerencsém volt, mert beestem az autó és a garázsfal közé, ilyen formán négyen együttesen folyamatosan nem ütöttek, de hogy mást ne mondjak, mondjuk az első ütés a fejemre egy vasrúddal akkora volt, hogy padlót fogtam és hát az brutálisnak számít-e, hogy egy ember fekszik a földön és ütik-vágják vasrúddal, hát ez ízlés kérdése. Én nem szeretem a festett vérzéseket. Erről a dologról is nagyrészt éppen azért beszélek, mert a rendőrség itten elkezdett rablást emlegetni, ami a világ vicce, mert ugye rablás is történt és a végén elvettek tőlem 7 ezer forintot. De egy ilyen helyzetben, ahol most élünk, ahol az őrület kezd elszabadulni, és az emberi agresszivitás ilyen félnáci-náci eszement szervezetekben kezd testet ölteni, ilyenkor hogy ha bármennyire is mondjuk az ember szégyenlős és nem akarja a központba állítani magát, ha hallgat, akkor mások megveretésének is megágyaz.

Orosz Jozefina: Van neked gázspray-d?
Csintalan: Nincs, nincs, nincs, nincs, nincs, nincs. Semmim nincs, se fegyverem, se gázspray-m.

Orosz Jozefina: Hogyhogy? Miért nincs gázspray-d?
Csintalan: Hát mert nincs.

Orosz Jozefina: Mert ellened is elkezdődött a hajtóvadászat…
Csintalan: Igen.

Orosz Jozefina: ... a szélsőjobboldali portálokon. Azon emberek ellen már jóval korábban, akik – mondjuk úgy az egyszerűség kedvéért –, hogy talán a másik oldalon, de legfőképpen aztán semelyik oldalon nem állnak. Emlékezzél tavaly ősztől a bírákra, ügyészekre, aztán újságírókra. Gyaníthatóan sokan személyük védelmére kényszerülhettek…
Csintalan: …Igen, igen, igen…

Orosz Jozefina: …akiket kiplakátolnak a Kossuth téren, hogy ott kell felakasztani egy lámpavasra. Gondolj a zsidónak vélt közéleti személyiségek neveinek felolvasására! Gondolj azokra a bírákra és ügyészekre, akiknek a neveit, lakcímeiket nyilvánosságra hozták! Gondolj mindazokra, akik ellen hajtóvadászat kezdődött és tart a mai napig! Többüket testőrök védtek, meg gázspray-t hordanak magukkal. Mit gondolsz, már tavaly ősszel a zavargások közepette – de lehet, hogy nem láttam a műsorodat rendszeresen – nem kellett volna már akkor „halálos kórt terjesztő patkányoknak” nevezni a dolgokat? Nem szabadott volna már akkor magukra hagyni az űzötteket, és azokat sem, akik néven nevezték a kórt? Félreértés ne essék, nem szemrehányóan kérdezem tőled.
Csintalan: Világos, ez egy kérdés. Értem.
Legjobb emlékezetem szerint – remélem az archívumban ez azért fellelhető – ezekben az ügyekben én nagyon határozott distinkciót tettem, és nem véletlenül vívtam ki ezeknek a féljobbos tébolyultaknak az utálatát és az ellenszenvét, mert én mindig tettem különbséget a televíziós székház dobáló, a Molotov-koktélt dobálók és az erőszaktevők és akár a szóban erőszaktevők, tehát ugye ott a zsidózó plakátokig bezárólag és a tüntetők, sztrájkolók között. Hogy hol tévesztettem utat? Inkább tegyük fel úgy ezt a kérdést, hogy van-e olyan, ami miatt esetleg lelkiismeret-furdalásom van vagy lehetne. Talán nem voltam és még most sem vagyom szellemileg és intellektuálisan felvértezve arra a politikai párbajra, ami úgy látszik, hogy hamarosan a demokrácia és az antidemokrácia erői között valamilyen módon létre fog jönni, ami akár meg is bonthatja egyébként a magyar pártstruktúrát.

Orosz Jozefina: De ezt te ne vetted volna észre, mint egykori vezető, valaha a szocialista párt egyik meghatározó politikusa, hogy alkotmányon túli vagy erősen aggályos eszközökkel a hatalom megragadása a cél? Ne vetted volna észre, hogy tavaly ősszel talán nem pusztán az öszödi beszéd nyilvánosságra kerülése gerjesztette úgymond a „népharagot”, hanem a népharag, az utcai események, a szélsőséges ideológiák és – idézve tőled – a „halálos patkánykór” felhasználása eszközül szolgáltak a hatalom megdöntéséhez és megragadásához?
Csintalan: Jóska, Jóska, várjál, várjál, várjál, én nem erre gondoltam, őszintén megmondom! Ebben a folyamatban, amit most leírtál, nem értünk egyet, de ez most teljesen lényegtelen ebből a szempontból! Azt gondolom, ha valamiben hibáztam, hogy szellemileg erre a vitára, erre a politikai konfliktusra még nem vagyok kellőképpen felkészült, jóllehet, kellene. Vagy nem voltam elég türelmes. Sokkal többet kell találkozni és beszélni a választópolgárokkal, a hétköznapokban többet kell tennem azért, hogy ez a közbeszéd tárgya legyen, és hogy immunisak legyenek az emberek mindenféle diktatórikus, megváltói attitűddel szemben. Tudod?

Orosz Jozefina: Sándor, ahhoz, hogy a verőemberek elérjék a céljukat, egyértelműen jelezni kell, hogy mit akarnak a megtámadottól. Jelezték ezt neked? Tudod már, hogy mitől akartak „eltiltani”?
Csintalan: Itt most ezen kevés hangsúly volt, ezért is akarom mindenkinek elmesélni. Tehát itt több „napirendi pont” megtárgyalására került sor. Berohantak, azonnal némán ütlegeltek, a második napirendben közölték velem, hogy én egy f***szopó zsidóbérenc vagyok, és ezt elmondták elég sokszor és...

Orosz Jozefina: Ezt a jelzőt korábban már megkaptad?
Csintalan: Igen, büszke vagyok rá. Utána pedig elmondták, jobb lenne, ha tudnám, hogy hol a helyem és vigyázzak magamra. Tehát mondjuk a „f***szopó zsidóbérenc” szöveg elég egyértelmű utalás arra, hogy itt miről volt szó.

Orosz Jozefina: A Fidesz nagyon egyértelműen fogalmazott: „újságírót ért támadás, és amíg a nyomozás ki nem zárja a politikai indítékot, a sajtószabadság elleni támadással egyenlő ez”. Egyetértesz ezzel a definícióval?
Csintalan: Abszolút. Azzal együtt, hogy ez egy rasszista irányú támadás is természetesen. Mellékes, hogy én zsidó vagyok vagy sem, hanem az „őspatkány” úgy döntött, hogy támad. Elveszítette a türelmét és kész, és nekünk azt kell mondani, hogy elég.

Orosz Jozefina: Mit gondolsz, Sándor, nem voltak túlságosan egyedül azok, akik idejekorán, és nem csak tavaly ősszel, nem csak arra az időszakra gondolok, hanem már korábban figyelmeztettek erre az „őspatkányságra”, amiről beszélsz? Figyelmeztettek, hogy megengedhetetlen a kirekesztés, a gyűlöletkeltés, a stigmatizálás, nem járja a megfélemlítés – verbálisan sem? Mit gondolsz, hogy miért maradtak ők egyedül? Miért maradtak abban egyedül, hogy szót emeltek, a hatalom megragadására ezek vállalhatatlan eszközök, mert ezeknek az eszközöknek a használatával maga a társadalom válik áldozattá.
Csintalan: Jóska, nézd, én mondok egy nagyon furcsa dolgot most ezzel kapcsolatban. Ez pedig az, hogy egy országban, ahol mondjuk ha a politikai eliten belül vita van, és az ember kormányzati vagy ellenzéki pozícióban van, ez nagyjából egyenlő azzal, hogy az emberek köszönnek-e vagy nem köszönnek egymásnak és fogadják-e egymás köszönését vagy sem. Egy ilyen országban elég nehéz elgondolni azt, hogy mondjuk ilyen bonyolult kérdésekkel kapcsolatban egyáltalán a gondolkodás elinduljon, tudod?

Orosz Jozefina: De Sándor, ez nem az erkölcs minimális meglétének a fokmérője, nem az alkotmányosság tiszteletben tartásának fokmérője, hogy ha egy embert megtámadnak hajszíne, származása, identitása, ideológiai meggyőződése vagy bármi más miatt, akkor politikai oldaltól függetlenül meg kell védeni?
Csintalan: De, de, de, ez teljesen így van.

Orosz Jozefina: Ha katonabakancsok masíroznak – és ugye te sem vagy vak, meg én sem, meg a legtöbben nem vakok – tudni, miért masíroznak-menetelnek. Ez legfeljebb következmény.
Csintalan: Hát persze! Azt mondtam abban a pillanatban, amikor a gárda megjelent, hogy először is én nekem itt most ne jöjjenek azzal, hogy mit fognak és mit nem fognak csinálni, mert ez a félkatonai szervezet teljesen nyilvánvaló, hogy attól félkatonai, hogy ugyan fegyvere még nincs, de egyébként militáns módon viselkedik. Kettő, én azt gondolom, hogy a hadisír-gondozásnak és a kultúrának az égadta világon nincsen semmi köze…

Orosz Jozefina: …a parlagfűirtás ne felejtődjék el…
Csintalan: …a masírozáshoz. Ja, a parlagfűirtásnak semmi köze a masírozáshoz. Ezek az emberek csak parancsszavakat hajtanak végre. A szabolcsi nemzetőrökön a hungarista jelvény, meg a rovásírással kiírt H-betű is eléggé nyilvánvaló jelentésű. Tatárszentgyörgyön elég egyértelműen ráutaló magatartást tanúsított a gárda, hogy át szeretné venni az állam erőszak monopóliumát, ami tilos.

Orosz Jozefina: Sándor, én arról is beszélek, amikor elkezdi ifj. Hegedűs a zsidózást…
Csintalan: …ez teljesen evidens…

Orosz Jozefina: ... azt megelőzően meg a MIÉP, és ezeket követően pedig akár a „Kossuth teret” említhetném, akár, hogy „kit kell előbb belelőni a Dunába, a buzikat-e, vagy a zsidókat-e”, és hogy ki a zsidó meg ki nem zsidó, amikor ezek hatalomtechnikai eszközzé válnak, akkor miért maradnak azok egyedül, akik pártoldaltól függetlenül is szót emelnek?
Csintalan: Hát először is, vagyunk azért egy páran, és nem én egyedül mondom, mondják mások is. Amikor a Fidesz-elnökség politikai nyilatkozatot tett, az egyébként nem tájékozatlan kormánypárti média eljátssza azt, hogy ezt Pokorni nyilatkozta, azt meg Kósa, miközben mindannyian tudjuk, hogy amikor testületek döntenek, akkor ezek közös döntések. De mondok mást. Jóska, figyelj ide! Ott volt az Andrássy úton a Terror Háza előtt Hiller megválasztása alkalmával, a szocialista párt kongresszusának keretein belül a Hiller kortesbeszéde a Bácsfi Diána-ügy környékén, emlékszel rá?

Orosz Jozefinaf: Igen.
Csintalan: Rémes volt. Tehát az a helyzet, hogy én a baloldalon és a kormánypárti oldalon is tapasztalok struktúrát. A baloldal is a praktikus hatalmi szempontok felülírják az erkölcsi szempontokat is. Gondolj bele abba, hogy mondjuk a 80-90 éves, Holokausztot megjárt, ámbár külföldön élő magyar ember mondjuk az újságokban azt látja, hogy itthon a belügyminiszter meg a kancelláriaminiszter már az utcán tüntet, és az olvasó abból indul ki, hogy ő mondjuk Franciaországban vagy másutt egy normális országban él, mit gondol, hogy mi lehet Magyarországon.

Orosz Jozefina: Sándor, magad is megerősíted, hogy mit jelent a Magyar Gárda masírozása Tatárszentgyörgyön. Ám ezt megelőzően vajon a hazai politika meghatározó alakjai, Gyurcsány, Orbán, Sólyom miért nem jelennek meg együtt, hogy ők maguk demonstrálják, ebben a parlamenti demokráciában, a III. Magyar Köztársaságban ez megengedhetetlen? Ami kijárt Szetey államtitkárnak – amikor az auschwitzi kép elé montírozták be a fotóját rajta a rózsaszín háromszöggel, és a kormány demonstratív módon kiállt mellette –, kijár-e mindenkinek? Miért nem képes erre a közös elhatárolódásra a politikai osztály egésze?
Csintalan: A sárga irigység töltött el, amikor Prágában politikai oldaltól függetlenül, együtt akadályozták meg a nácik vonulgatását. De hadd térjek vissza ahhoz, ahol az emberek egymásnak ma már köszönni sem tudnak, ott egyszerűen az erkölcsi ügyek nincsenek a helyi értékükön, ezt tartom problémának. Tudod, amikor megkérdezik tőlem, hogy az utóbbi években mi volt a legnagyobb pedagógiai sikerem, akkor nagyjából azt tudom mondani, hogy itt-ott-amott sikerült egy közösségen belül elfogadtatni azt, hogy mindenki köszönjön mindenkinek, és amikor beszélünk, nézzünk egymás szemébe.

Orosz Jozefina: A rendőrségi nyomozás majd kideríti, hogy a megverésednek mi volt az indítéka. Ez a hatóság dolga, nem a mienk, hogy találgassunk. Gondoltál-e arra, hogy a meglévő gyűlöletpotenciál sült ki rajtad? Erről a gyűlöletpotenciálról kérdeztelek korábban, amelyet hatalmi eszközként használnak.
Csintalan: Nézd, az elmúlt 17 évben ebben a gyűlöletpotenciál-osztogatásában sokan, sokféleképpen vettek részt, hol így, hol úgy, hol amúgy. Ellenben abban halálbiztos vagyok, hogy elértünk egy határt. Ez a határ ma már döngeti, recsegteti, ropogtatja az egész politikai rendszert és az egész politikai elitet. Én azért bízom abban, hogy azok, akik már néhányszor ilyen-olyan módon újra tudták értékelni saját politikai szerepüket, talán majd ebben is képesek lesznek megtenni. Józsi, hadd mondjak valamit! Amikor végigmegyek az utcán – ne haragudj, a közönségtől is elnézést kérek –visszatérek ehhez a köszönéshez. Jóska! Meglátok valakit az utcán a volt barátaim, kollégáim, elvtársaim közül – miután nem árultam el őket, nincs miért szégyenkeznem –, köszönök, erre elfordítják a fejüket. A legkomolyabb értelmiségi ember is ma Magyarországon, bárki legyen is az, ha a politikai pozíciója változott, a másiknak megtagadja a köszönés tisztességét. Innen kell indulnunk! Jóska, és ebben mindenki benne van. Tudod te, milyen az, amikor egy SZDSZ-es nem fogadja a köszönésemet? Hát gyönyörű!

Orosz Jozefina: Te tudod, milyen az, Sándor, amikor az embert éjjel-nappal lezsidózzák, éjjel-nappal lebuzizzák, éjjel-nappal ráront a nemzetére, éjjel-nappal lakájmédiának nevezik?
Csintalan: Persze, nagyjából tudom, hát hogyne, hogyne, hogyne. Nézd, az az igazság, hogy megpróbálom a mai magyar ellenzéket segíteni csekély lehetőségeimhez képest, ebben az is benne van, hogy oda kell mennem azokhoz az emberekhez, akikkel meg akarom magam értetni. Ez most nem egy politikai válasz, félreértés ne legyen. Magánemberi válaszomat mondom neked. Ez az egyik. A másik pedig az, hogy amikor barátaim, elvtársaim, volt ismerőseim nem köszönnek vagy elfordítják a fejüket, akkor oda kell mennem, bármennyire is fáj, vagy bármennyire rosszul esik és fájdalmas, vagy szégyenteljes, vagy nem tudom, oda kell mennem, meg kell fognom a kezét és meg kell kérdeznem, hogy szia, Józsikám, hogy vagy?

Orosz Jozefina: Ezzel a gesztussal máris kinyilvánítod, hogy nem vonod kétségbe a másik létét, integritását, nem kérdőjelezed meg a legitimitását. Sándor, nagyon sajnálom, amit veled tettek, illetve ami történt veled.
Csintalan: Nem baj, nem baj, inkább velem. Túléltem. Elég jól bírom, csak másokkal ne! És egy dolgot el tudok neked mondani még a lelki részével kapcsolatban. Amikor átvillant az agyamon, hogy mi történhet, egy dolgot mondhatok a kedves hallgatóknak a Klubrádióban: úgy, ahogy vagytok, mindenestül, borzasztóan hiányoztatok volna nekem vagy hiányoznátok, ezt éreztem ott át, hogy ha mondjuk ennek a történetnek más lett volna a vége.

Orosz Jozefina: Mikor jössz ki a kórházból?
Csintalan: Nem tudom még pontosan megmondani. talán a hétvégén.

Orosz Jozefina: Jobbulást, gyógyulást! Köszönöm szépen.
Csintalan: Köszönöm! Csókollak benneteket!

(Kuruc.info - Népszabadság)
http://www.kuruc.info/r/6/19376/

péntek, október 19, 2007

Valóban hazánk felvásárlásáról beszélt Simon Peresz

2007. október 19. 00:02
Magyar Nemzet
Elismerte az izraeli nagykövetség szóvivője, hogy Simon Peresz államfő a múlt héten Magyarország és Lengyelország felvásárlásáról beszélt egy fórumon. – Senkit nem akart megsérteni az izraeli államfő a kijelentésével, inkább szerencsétlen szóhasználatról beszélhetünk ebben az ügyben – reagált lapunk megkeresésére az izraeli nagykövetség.

Büchler András szóvivő szerint Simon Peresz a botrányt kavaró beszédével azt akarta érzékeltetni, hogy a közel-keleti bajok ellenére ilyen nagy mértékben fejlődik az izraeli gazdaság. Közölte: „Bár a szöveg nem tekinthető tükörfordításnak, ám a felvásárlás kifejezés használata korrektnek mondható.” Mint megírtuk, október 10-én Simon Peresz Tel-Avivban, a Kereskedelmi Irodák Szervezetének éves közgyűlésén mondott beszédet. Úgy fogalmazott: „Manapság gyarmatok létesítése és hadsereg bevetése nélkül is lehet birodalmakat alapítani. Nézzék meg, mekkora birodalmat épített ki magának rendőrség és katonaság nélkül Bill Gates, s azt is láthatják, hogy micsoda ereje van. (…) Izraeli üzletemberek befektetnek az egész világon. Izraelnek példa nélküli gazdasági sikerei vannak, mostanra kivívtuk gazdasági függetlenségünket, felvásároljuk Manhattant, Lengyelországot és Magyarországot.”

Sitkei Levente

http://www.mno.hu/portal/523533


csütörtök, szeptember 13, 2007

Olvasó: a szüreti kommandók kettős mércéje (fehér vs. cigány)

Bocs mindenkitől, egy nem túl szívderítő témát fogok felhozni, részben, hogy mindenkit figyelmeztessek is. Gyöngyös környékén az eddigieknél sokkal nagyobb az aktivitása a szüreti kommandóknak, helikopter is van minden esetben. Ha elkapnak egy, egyetlen egy nem bejelentett munkást, akkor 100.000 büntetést kap a gazda és 50.000-t a munkás. Úgy tudom, az említett összeget 1-2 héten belül keményen be is vasalják. Ami durvább: csak az egyenesági rokonod szedhet legálisan ingyen, papírok nélkül a szőlődben, tehát már az unokatesód, nagybátyád vagy sógorodvagy barátnőd is adócsaló bűnözőnek számít (és te is), ha jön a szüretre.

Észveszejtő, hogy szüretkor, ami egy örömteli ünnep lenne, lesni kell az eget, hogy jön-e a helikopter. Én speciel szívesen ki is fizetném a napi x100 forintot a barátaim után, hogy rendesen, nyugalomban szüretelhessünk, de most egy pár órás munka miatt küldjem el őket valami munkaügyi hivatalba hogy kiváltsák a mittumdoménmilyen kiskönyvet ami kellene a kommandósoknak? Tragédia az egész. Egyik szomszédom azt hitte, tolvajbandát fogott egy szőlőben, aztán kiderült, hogy azért szedték lapulva, bújkáva a szőlőt, mert az apeh-kommandótól féltek.

Egészen halkan azt is megjegyzem, hogy tudtommal helikoptert gyilkosok ellen sem vetnek be ebben az országban. Arról se beszéljünk, hogy az egyre nagyobb mértéket öltő mezőgazdasági bűnözőkkel szemben (tolvajok, rablók) gyakorlatilag semmit sem tesz az állam. De te, a paraszt, bűnöző adócsaló vagy akit helikopterrel üldöznek, mert pl a barátaid segítenek neked szüretelni.

Mi lesz ennek a következménye? Még kétszer ennyi szőlőt fognak kivágni az emberek, pedig pl tavaly is Nagyréde határának felére adtak be kivágási kérelmet! Hiába, 2011-től jönnek a külföldi földbirtokosok és a honi latifundisták, kell nekik tisztítani a terepet!

Még egy apróság: feltűnő az összefüggés, hogy ott szaporodnak meg a szüreti kommandósok akciói, ahol van a közelben szüreti kombájn. Tavaly Szücsiben és Patán még nem volt ilyen gép, ellenőrzés sem. Idén már működik Szücsiben egy gép, jött is az ellenőrzés, Patára is. A patai hegyközségben is ki van téve a kombájn hirdetése...80 rugóért szüretelnek egy hektárt. A szücsi szedőasszonyok el sem mernek menni Patára sem dolgozni, mert szerintük követnék őket a kommandósok, nyilván a gépes érdekéből.

Mi lesz ennek a vége? Még lejjebb visszük majd a tehelést és ha leköltözünk, ketten a feleségemmel fogunk szüretelni. Barátoknak, rokonoknak sajnos megmondom, hogy nem szabad jönniük szüretelni, de még bográcsozni sem jöhetnek, mert a szemét paraszt az biztosan hazudik és igazából ők illegális munkavállalók, hiába csak a tűz körül ülnek!"

Szóval engem amiatt helikopterrel üldöznek mert a rokonaim lejönnek szüretelni. Amásik oldalon ha többszázezer forint értékű terményedet ellopják (vajon kik?) akkor a hatóságok legyintenek egyet, hogy nem lehet semmit se tenni, nincs bizonyíték meg mindenhol ez van. De egy rendőr mesélte, hogy egy rabló, akire végül rábizonyítottak nyolc fegyveres rablást, testi erőszakkal, végül 150.000 forint büntetést kapott a felfüggesztett mellé, de végül egy fillért sem fizetett ki, mert méltányossági kérelmet adott be, hogy munkanélküli (!!!) és x gyereke van. Mondani sem kell, cigány volt. Ennyi.

Ha nem imádnám a szőlőnket és a helyet ahová költözni fogunk, azonnal húznék ebből az őrült, abszurd országból!!!

http://www.kuruc.info/r/1/16316/

szerda, szeptember 05, 2007

Nem kérdés, hogy tesztország lettünk...

- Melyik nemzet hagyja, hogy szent ereklyéit ilyen mocskos módon gyalázzák?
- Melyik nemzet hagyja, hogy eladják mindenét?
- Melyik nemzet hagyja, hogy tízezer pedagógusát dobják ki az utcára?
- Melyik nemzet hagyja, hogy iskoláit, óvodáit százszámra zárják be?
- Melyik nemzet hagyja, hogy orvosai, fiataljai, feltalálói, tudósai ezerszám elhagyják szülőföldjüket?
- Melyik nemzet hagyja, hogy tízezrével mészárolják le a még meg sem született fiait és leányait?
- Melyik nemzet hagyja, hogy saját testvéreit ellene uszítsák?
- Melyik nemzet hagyja, hogy falvait százszámra ítéljék halálra?
- Melyik nemzet hagyja, hogy elvegyék tőle mindenét, múltját, jelenét s a jövőjét is?
- Melyik nemzet hagyja, hogy ne legyenek honvédei?
- Melyik nemzet hagyja, hogy a rendőrei összeverjék, s zászlaját a földön tapossák?
- Melyik nemzet hagyja, hogy fölművelői tömegesen akasszák fel magukat, mert a saját állama tudatosan teszi őket tönkre?
- Melyik nemzet hagyja, hogy külföldi trágya minőségű 'élelmiszer' hegyek árasszák el?
- Melyik nemzet hagyja, hogy tonnaszám hordják területére idegen országok mocskát?
- Melyik nemzet nevezi a hazáját féltő és védő gyermekeit nácinak, fasisztának, csőcseléknek?
- Melyik nemzet fiainak mondják ha beül a tévé stúdióba beszélgetni, hogy vegye le a nemzeti színű horgolt karkötőt a csuklójáról, mert ellenszenvet ébreszthet?
- Melyik nemzet képes erre? Mondja meg valaki!!!
Mi folyik itt?
Elegem van...

Tonti
Polgári Hírszemle

http://www.fusz.hu/node/6408

A háború gyermekei

Ismét gyermekekről szól a történet. Öt meggyilkolt gázai gyermek nyolc nap leforgása alatt. A meggyilkolásukat övező, önmagában véve is morbid izraeli közöny - a legutóbbi három gyermek tragédiája például csak aprócska hírként jelent meg a Jediot Áháronot 11. oldalán - nem feledtetheti azt a tényt, hogy az izraeli hadsereg gyermekek ellen visel háborút. Az egy esztendővel ezelőtti Nyári eső hadművelet halálos áldozatainak öt százaléka is gyermek volt. Az elmúlt két hét izraeli katonai akciói során életét vesztett 21 áldozat negyede szintén gyermek. S ha ne adj Isten Sz'dérot izraeli városban legközelebb gyermekeket éri a palesztin rakétatámadás, mielőtt fájdalmunkkal telekürtöljük majd a világot, akkor emlékeznünk kell a fentebb említett adatra.

Az izraeli hadsereg azzal magyarázza a gázai gyermekek halálát, hogy a palesztinok őket küldik ki a Kasszám-rakéták kilövőállványainak begyűjtésére. Csakhogy a legutóbbi esetekben a megölt palesztin gyermekek nem a rakétaállványok összeszedésével foglalatoskodtak. Az első két áldozat fáról lehullott szetjánoskenyeret szedett, míg a három utóbbi - még az izraeli hadsereg belső vizsgálata szerint is - fogócskát játszott. De ha elfogadjuk az izraeli hadsereg azon állítását, miszerint a palesztinok gyermekeket küldenek ki a rakétavetők begyűjtésére - ezt egyébként még senki nem bizonyította -, ebben az esetben akkor is azonnal be kellene szüntetni a tüzet.

Csakhogy az izraeli hadsereget az nem érdekli, hogy az ilyen akcióknak gyermekek is áldozatul eshetnek, hiszen a katonák saját bevallása szerint tudatosan lőnek minden gyanúsnak ítélt mozgó alakra, amelyek gyermekek is lehetnek. A rakétavetőket begyűjtő alakokra tüzelő izraeli hadsereg ezek szerint gyermekeket gyilkoló hadsereg. Nem beszélhetünk tehát elszomorító (egyébként sorozatos) tévedésről, amint ezt katonai körökben állítják, hanem arról van szó, hogy a hadsereg semmibe veszi a gyermekek életét, s a sorsuk iránt elképesztő közönyt tanúsít.

Egy erkölcsi értékekre érzékeny társadalomban legalább föltennék a kérdést: Vajon szabad-e lőni a rakétavetők felé közeledő alakokra, amikor tudjuk azt, hogy egy részük a józan megfontolásra alkalmatlan, s ezért nem büntethető kisgyerek? Vagy talán mi mindent megengedhetünk magunknak a háborús cselekmények terén? S ha elfogadjuk is a hadsereg állítását, miszerint az egyébként igen fejlett messzelátó technika sem alkalmas a tízéves gyermek és a felnőtt közötti különbség észlelésére, az izraeli katonaságot akkor sem menthetjük föl a bűnös cselekedet elkövetésének felelőssége alól. Még akkor sem, ha egyébként teljesen téves megfontolásból elfogadnánk azt a tételt, hogy halál fia az, aki a rakétavetők közelébe merészkedik. Mert azon puszta tény miatt, hogy gyermekekről van szó, meg kellene változtatnunk a szabályokat. De ha még azt a tényt is hozzátesszük, hogy a rakétavetőkre irányzott tűz eddig nem vezetett a Kasszámok elhallgattatására, s még csak a kilőtt rakéták száma sem csökkent, akkor bizony fölmerül bennünk a hátborzongató gyanú: Az izraeli hadsereg azért tüzel, hogy bosszút álljon és büntessen. Még akkor is, ha tudja, hogy ott gyermekek is tartózkodhatnak. A mostani gyilkosság után Sz'dérot városban egyetlen izraeli gyermek élete sincs biztonságban. Sőt, ellenkezőleg.

Ha jóhiszeműen áttekintjük az elmúlt két hónap eseményeinek krónikáját, rájövünk, hogy a Kasszám-rakéták izraeli területre történő kilövését mindig megelőzte egy izraeli katonai akció. Az izraeli hadsereg a Gázai övezetben mindig végrehajtott egy-egy célzott likvidálást. Ebben az esetben egyáltalán nem számít gyermetegnek az a kérdés, hogy ki kezdte előbb. Az izraeli hadsereg az utóbbi hetekben ugyanis visszatért a nagybani célzott likvidálások eszközéhez, aminek következtében nőtt az izraeli területre kilőtt Kasszám-rakéták száma. Ez az igazság, amelyet nálunk igyekeznek eltitkolni. Amióta Gábi Áskenázi és Éhúd Bárák hivatalba lépett, nagyon megengedték a gyeplőt a hadseregben. Ha Bárák védelmi miniszter a jobboldalt képviselné, talán máris tanúi lehetnénk az izraeli hadsereg által a Gázai övezetben elkövetett féktelen tobzódás miatti közfölháborodásnak. Ám a baloldali Báráknak mindent szabad, még akkor is, ha gyermekek az áldozatok. De Báráknak és az izraeli közvéleménynek ez nem jelent semmit.

Igen, a gázai gyermekek a Kasszám-rakéták körül csoportosulnak. Szinte ez az egyetlen érdekesség az életükben. Ez az ő játszóterük. S akik a szüleiknek fennhéjázva azt prédikálják, hogy "vigyázzanak a gyerekeikre", azok sosem jártak például Bét-Hánúnban. Mert ott a mocskos sikátorokon és a szegényes viskókon kívül más nincs. S ha megfelelne is valóságnak az állítás, miszerint a Kasszám-rakéták kilövői fölhasználják ezeket a szerencsétlen gyermekeket - amit eddig nem bizonyítottak - , akkor sem engedhetnénk meg magunknak azt, hogy cselekedeteinkkel rossz irányba befolyásoljuk a rólunk alkotott erkölcsi képet. Igen, jobban tennénk, ha visszafogottabban viselkednénk és jobban óvakodnánk a visszatetsző tettek elkövetésétől. Igen, nem mindig kell visszaütni, főleg akkor nem, ha az gyermekhalállal végződhet.

A Kasszám-rakéták kilövését nem a válogatás nélküli gyilkolással lehet beszüntetni. Minden elpusztított kilövőállvány helyébe újat lehet állítani. A nálunk és a palesztinoknál most elkezdődött új tanév rossz előjellel indult. Aki valóban szeretné elérni a Kasszám-rakéták kilövésének beszüntetését, annak tűzszünetről szóló tárgyalásokat kellene kezdenie a Gázában székelő palesztin kormánnyal. Ez az egyetlen és járható út. A likvidálások, a bombázások és a gyermekgyilkosságok pontosan az ellenkező irányba vezetnek.

Gidon Lévi

(Háárec)

http://www.fusz.hu/node/6405

hétfő, szeptember 03, 2007

Gyurcsány „nyílt parancsával csakis szembeszegülni lehet”

2007. szeptember 1. 12:16

MNO
A Független Jogász Fórum szerint a jelenkori, ténylegesen is működő polgári demokráciák kormányzataitól teljességgel szokatlan az a fajta felszólítás, mint amilyet Gyurcsány Ferenc intézett a köztársasági elnökhöz, a pártokhoz és a történelmi egyházakhoz a „fasiszta veszély” kapcsán.

Az elmúlt napok vezető híradásai szerint a magyar kormányfő „elvárja, hogy Sólyom László köztársasági elnök állást foglaljon a Magyar Gárda ellen, s ne beosztottain keresztül tegyen közzé ’megengedően’ fogalmazó nyilatkozatot... A kormány az államfőn kívül a történelmi keresztény egyházak vezetését, valamint a legnagyobb ellenzéki pártszövetség vezetőit is arra kéri, hogy tegyék egyértelművé: ’osztják azok aggodalmát, akik a szélsőjobb térnyerését érzékelik Magyarországon, illetve a magyar politikai és közéletben – foglalja össze az eseményeket a Független Jogász Fórum közleménye.

A szervezet rámutat: a jelenkori, ténylegesen is működő polgári demokráciák kormányzataitól az ilyesfajta felszólítás teljességgel szokatlan. Egy kormány üzenetének címzettje lehet jellemzően egy másik állam kormánya (a diplomácia érintkezései során), lehetnek a saját állampolgárai (nemzeti vészhelyzet esetén), kivételesen egy idegen állam polgárai (például háborús helyzetekben). A köztársasági elnök azonban nem, legfeljebb akkor, ha – jellegzetesen posztszovjet módon – a szándék az alkotmányos válság előidézése. Az egyházak sem, legfeljebb akkor, ha az állam be kíván avatkozni ügyeikbe. A pártok pedig ismét csak nem, legfeljebb akkor, ha a cél a többpártrendszer felszámolása vagy érdemi működésének megbénítása – áll a közleményben.

A demokratikus jogállamokban a kormány, a köztársasági elnök, az egyházak és a pártok más-más minőséget jelentenek. Más a társadalomban betöltött szerepük, s ehhez igazodóan az alkotmányos helyzetük is. Ezt, a magyar alkotmányból is következő evidenciát a rendszerváltozás valamennyi kormánya ez idáig távolságtartó tisztelettel követte – összegzi a civil szervezet.

A közlemény megállapítja: ismertük a múlt század azon rezsimjeit, amelyek kormányai ehhez nem tartották magukat, és más hatalmi ágak, egyházak vagy pártok életébe és működésébe gátlás nélkül avatkoztak be. Ilyenek voltak a korporációs (fasiszta), a nemzetiszocialista (náci) és a bolsevista (ún. szocialista) totalitárius rendszerek. Nem feltételezhetjük, hogy a mai magyar adminisztráció bármelyiküket is előképének tekinti – írják.

A közlemény szerint képtelen helyzetet teremt a kormány nyilatkozata egyebekben is: alkotmányos demokráciában az ilyen nyílt paranccsal csakis szembe lehet szegülni; ezért visszatartja az elhatárolódástól azokat is, akiknek az szándékában állt.

Reménytelen lenne a kormányzatot saját nyilatkozata visszavonására kérnünk – írják. A Független Jogász Fórum célja „csak annyi, hogy a gondolkodó hazai és nemzetközi közvéleményt szembesítsük a valósággal: milyen történelmi és politikai szemlélettel, hogyan vélekednek a magyar alkotmányosság és köz dolgairól azok, akiknek éppen az alkotmány betartása és a közügyek szolgálata a legfőbb feladata”.

A szervezet „lehangoltan utal” arra: míg az üzenet címzettei a rendszerváltozás aktív és cselekvő, annak tartalma iránt elkötelezett részesei voltak, addig a „feladók” a rendszerváltozáshoz csupán egy világpolitikai alku ismeretéből fakadó kényszerből alkalmazkodó, ám saját egzisztenciális továbbélésüket annál eredményesebben biztosító szemlélői.
http://www.mno.hu/index.mno?cikk=427883&rvt=2

szerda, augusztus 22, 2007

Morvai levele Demszkyhez: megszervezzük az ellenállást, újra itthon fogjuk érezni magunkat!

2007-08-22. 08:42:23

Kedves Demszky Gábor!

Megrökönyödéssel olvastam, hogy ön tiltakozást szervez, szemkilövető törpepártjával együtt aláírásokat gyűjt a Magyar Gárda és a tervezett Honi Gárda megalakulása ellen. Pont ön, Demszky Gábor?


Önnek bocsánatot kellene kérnie minden olyan magyar embertől, aki most aggódik a Magyar Gárda, a Honi Gárda vagy egyéb hasonló szervezetek megalakulása miatt. Igen. Önnek a nyilvánosság elé kellene állnia, és miután bocsánatot kér a tavaly szeptemberi és októberi tömeges rendőri brutalitás és önkényes letartóztatások elszenvedőitől, bocsánatot kellene kérnie azoktól is, akik most - bármilyen okból - félelmet éreznek a "gárdák" létrejötte kapcsán. E "gárdákat" az ön provokatív tettei, végtelen arcátlansága, s az ön szemkilövető törpepártjának ország romboló tevékenysége miatt kezdték szervezni. Önnek, mint Budapest főpolgármesterének tavaly szeptemberben és októberben meg kellett volna védenie a magyar emberek emberi jogait, azonnal le kellett volna állíttatnia a tömeges rendőri brutalitást. Be kellett volna bizonyítania, hogy az emberi jogok megtiprására, a magyarok emberi méltóságának megsértésére irányuló kísérletek a jogállamiság keretei között, a meglévő közjogi méltóságaink és intézményeink segítségével leállíthatóak. Ha így tett volna, s elvtársai is így tettek volna, akkor most nem szerveződnének "gárdák"! De Ön nem ezt tette, Demszky Gábor! Ehelyett megdicsérte és további kegyetlenkedésekre bíztatta a rendőrséget, s aljas, felháborító, provokatív módon kitüntette az őrjöngő, garázda Gergényi főkapitányt! Mit gondolt Ön, Demszky Gábor, meddig tűrik a magyar emberek a provokációt, a méltóságuk megtaposását?

Meddig tűrjük a könnygázt, az adóforintjainkból fizetett rendőröktől kapott rúgásokat, a szemünk kilövését? Milyen embereknek néz ön minket, Demszky Gábor? Gyávának? Mindennel megalkuvónak? Önként, lehajtott fejjel a vágóhídra vonulóknak? Ön téved, Demszky Gábor! Megszervezzük az ellenállást! Össznépi "honi gárdát" hozunk létre, amelyben minden olyan magyar ember részt vesz - jobb és baloldali egyaránt - akinek elege van az önök szemkilövető törpepártjából, az országunk tönkretételéből! S nem erőszakkal, hanem méltósággal, öntudattal, bölcsességgel fogjuk megvédeni magunkat önöktől - a saját hazánkban! Nem tűrjük azt a gyalázatot, amit önök ezzel az országgal, ezzel a néppel művelnek. Nem tűrjük, hogy egy szemkilövető törpepárt rákényszerítse az akaratát a magyar népre, és teljesen kisemmizze, tönkretegye, megtépázza a hazánkat! Nem tűrjük a megfélemlítést, nem tűrjük tovább a nemzeti vagyonunk kiárusítását, a gazdák, az egész magyar gazdaság tönkretételét! Nem tűrjük az egészségügy lerombolását! Nem tűrjük az önök torz értékrendjének rákényszerítését Magyarországra. Ha önök azt mondják, több-biztosítós modell, mi azt mondjuk: azonnal felbontjuk meglévő biztosítási szerződéseinket az ebbe belépő biztosító társaságokkal, s új szerződéseket nem kötünk velük! Ha önök azt mondják, éljen a globalizált nagytőke és kedvezőbb adózást, támogatásokat tesznek lehetővé a külföldieknek, multiknak, mint a magyar vállalkozóknak - mi azt mondjuk: bojkottáljuk a külföldi áruházakat, és magyaroktól vásárolunk, magyar árut! Ha önök azt mondják, privatizálják az aranytojást tojó tyúkot, a Szerencsejáték Rt-t, mi azt mondjuk: egyetlen lottószelvényt sem veszünk! S ha nem sikerül elvenni a pénzéhes harácsolók kedvét attól, hogy megszerezzék azt, ami a miénk, el fogjuk érni, hogy az önök által ellopott nemzeti vagyon visszakerüljön az orgazdáktól a magyar állam tulajdonába.

Hamarosan felébredünk, és úgy fogunk itt élni, mintha ez valóban a saját hazánk lenne! Úgy fogunk itt élni, mintha itt közel húsz éve rendszerváltás lett volna! Újra merünk majd őszintén beszélni a munkahelyünkön, az utcán, az ismerőseink között. Vége lesz a félelemnek, vége lesz a suttogásnak.

S vége lesz az ön hisztériakeltő manipulációinak, diktatórikus kiskirálykodásának, vége lesz szemkilövető törpepártjuk ámokfutásának! Vége lesz, Demszky Gábor, mert az önök ideje lejárt. Öntudatra ébredünk, véget vetünk az elnyomásunknak, és újra otthon fogjuk érezni magunkat a SAJÁT HAZÁNKBAN, MAGYARORSZÁGON!

Budapest, 2007. augusztus 21.
Üdvözlettel
Morvai Krisztina
http://kuruc.info/r/2/15454/

hétfő, augusztus 20, 2007

Visszatekintő: "Miért hazudott másfél évig?" - A CNN exkluzív interjúja Gyurcsány Ferenccel (teljes szöveg)

2006-09-21 20:56

A CNN kedden készített exkluzív interjút Gyurcsány Ferenccel. Nic Robertson a kiszivárgott felvételről és a tüntetőkről kérdezte a magyar miniszterelnököt. Az interjút pénteken 21 óra 30 perctől ismét láthatják a hírTV-ben.


Nic Robertson:
Ön azt mondta, hogy a hazugságok már 10 éve, vagy még régebb óta tartanak. De ön beismerte, hogy másfél évig hazudott az embereknek. Miért hazudott másfél évig? Miért nem hagyta már korábban abba? Miért nem mondott már korábban igazat?

Gyurcsány Ferenc:
Ebben a mondatban, amit idézett, arra utaltam, hogy nem voltam elég bátor, hogy megváltoztassam ezt a vonalat. Másfél évvel ezelőtt kezdtem hivatalomat, ezért használom ezt a kifejezést. Fél évvel később, 2005 elején a Magyar Parlamenthez szóltam, és azt mondtam, hogy tudják, amit teszünk, nem helyes. Nem vagyunk elég bátrak, hogy megmondjuk az igazat. És ezt nem értette meg senki. És félreértették a társaim, a párttársaim, és ellenzékem is.
Világos volt, hogy nem elég pusztán erről a jelenségről elméletileg beszélni, hanem végre kell hajtanunk néhány radikális változtatást. De akkor nem voltam olyan helyzetben, hogy meglegyen a lehetőségem arra, hogy megkezdjem ezeket a mélyreható reformokat. Csak néhány kis lépést tettem előre.

Nic Robertson:
De a valóság az, hogy hazudott, mert azt akarta, hogy újraválasszák. Állandósították a hazugságokat, mert különben pártját nem választják meg újra.

Gyurcsány Ferenc:
Csak …. Ha csak, néhány költségvetési kiigazítást hajtunk végre, akkor azt gondoltam, és most is ezt gondolom, hogy ez nem megfelelő program, mert ennek strukturális reformokkal kell társulnia. És egy évvel a következő választások előtt nem éppen jó idő strukturális reformokra.

Nic Robertson:
Az igazmondásra?

Gyurcsány Ferenc:
Igen … Az igazság, hogy reformokra van szükségünk, nem tudunk többet befektetni a szociális ügyekre. Ez az, amivel kampányoltam. Akkor nem ígértem új szociális programot az embereknek. Ez volt a fő különbség az utóbbi egy év magyar politikájában. Befektetésről, Magyarország megújításáról beszéltem, valamint strukturális reformokról, és arról, hogy a magyar korszak másik része folytatta a régimódi politikát, ez igazi kérdést volt.

Nic Robertson:
Abban az időben a költségvetési hiány magas volt. Az ellenzék azt mondja, hogy a költségvetési hiány magas, ne hallgassanak a miniszterelnökre. Ön azt mondta, hogy ez rossz, ez nevetséges.

Gyurcsány Ferenc:
Igen.

Nic Robertson:
Ez arcátlan hazugság volt az embereknek. Vagy nem volt elég bátor, ahhoz, hogy ne hazudjon?

Gyurcsány Ferenc:
Mindent megtettünk, amit tudtunk azért, hogy költségvetés megfeleljen a deficit-kritériumoknak. Amikor túlmentünk ezen a hiányon, tavaly, nyilvánosan beszéltünk erről. Nem titkoltuk el az előző év végén. Ez év elején, mindig azt ismételtem, hogy ha látok okot a beavatkozásra, akkor megteszem. Az igaz, hogy az év első hónapjai után, egyre világosabbá vált, hogy az eredeti cél nem tartható.

Nic Robertson:
Akkor, abban a másfél évben, amikor hazudott az embereknek, mi játszódott le a fejében? Mit érzett, amikor az ország népe előtt állt, és nem az igazat mondja nekik, amikor az lenne a kötelessége, hogy vezesse őket, mire gondolt, mi játszódott le Önben. Mit érzett?

Gyurcsány Ferenc:
Felelősséggel éreztem, hogy új időszakot kell kezdenünk. Mert nem számokról és adatokról beszélek, hanem egy olyan hozzáállásról, hogy engedjük meg az embereknek, hogy azt higgyék: mi, a kormány gazdaggá tehetjük őket, és vagyont adhatunk nekik ajándékba. Megpróbáltuk elkerülni azt, hogy szembesüljenek azzal a kötelezettséggel, hogy ők maguk felelősek magukért. Ezek azok a hazugságok, amelyről beszélek. Nem konkrét számokról és adatokról.

Nic Robertson:
De megszegte az alapvető elvet, ami a politikusok kötelessége, hogy őszinték legyenek. Ezt megszegte. Most hogyan várja el tőlük, hogy elfogadják, amit mondott? - Igen, folytassa miniszterelnök Úr!

Gyurcsány Ferenc:
Nem, nem. Ez sokkal bonyolultabb. Ez sokkal bonyolultabb.

Nic Robertson:
Elfogadható, hogy hazudjon?

Gyurcsány Ferenc:
Ez sokkal bonyolultabb.

Nic Robertson:
Elfogadható, hogy hazudjon?

Gyurcsány Ferenc:
Ha ön …. Ha… Ha feleségével vagy barátaival beszél, és megpróbálja érvelni, rávenni őket, hogy változtassák meg az ön életét, és egy nagyon drámai monológot mond nekik, hogy, kérem értsetek meg, változtatásra van szükségünk. Ebben a monológban leegyszerűsíti a tényeket, használja a nagyon erős hangsúlyokat. Ez egy személyes meggyőzés a privát … változtatások érdekében. Amit, amit… Ahogy érti, rábeszéltük az embereket, ezt nem az igazi igazság. Most amikor hazugságról beszélünk, az azt jelenti, hogy nem voltunk elég bátrak az országot szembesíteni a reformok szükségességével, ez nem adatok és számok eltitkolásáról szól.

Nic Robertson:
Miért lenne Ön az az ember, akinek folytatnia kellene mindezt, most hogy beismerte, hogy ehhez nem volt elég ereje, hazudott? Ami csak azért derült ki, mert valaki nyilvánosságra hozta ezt a hangfelvételt? Nem azért, mert Ön akarta, hogy nyilvánosság kerüljön. Hatalmas válságban van.

Gyurcsány Ferenc:
Nem, úgy látom, hogy nagyon sok ember a személyes életében keresi a legjobb időpontot, mikor változzon.

Nic Robertson:
Ez az Ön választása. Most pedig Önt kényszerítik erre.

Gyurcsány Ferenc:
Nem. Én voltam az egyetlen, aki arról beszélt, hogy a változtatások elkerülhetetlenek. És azt hiszem, amit tettünk, ez volt az egyetlen lehetőség, hogy elkezdjük ezeket a reformokat, amelyeket elkezdtünk néhány hónappal ezelőtt.

Nic Robertson:
Ön kényszerült ebbe a helyzetbe, mert közzé tették ezt a felvételt. Senki nem tudta volna meg, hogy hazudott, ha nem került volna elő a felvétel. Tovább hazudott volna, mert nem elég erős a nagy változtatásokhoz, nagy reformokhoz, amiket meg most végre akar hajtani.

Gyurcsány Ferenc:
Nem. Közvetlenül a legutóbbi választások után, erős kényszer, feszültség nélkül kezdtük el ezeket a reformokat az egészségügyben, az állami adminisztráció területén. Nagyon nehéz programot kezdtünk a költségvetés kiigazítására. Magyarországon mi hisszük egyedül, hogy ez az egyetlen lehetséges út. Ellenfeleink, akik ellenzik ezt a programot, most azt a politikát folytatják, amely véget ért, ami ezt eredményezte, azt a helyzetet, hogy szükségünk van a reformokra.

Nic Robertson:
Miért kellene most bárkinek is hinnie Önnek?

Gyurcsány Ferenc:
Mert sokan hiszi, hogy én vagyok az egyetlen, aki végig tudja vinni ezt a programot, aki meg tudja valósítani ezeket a változtatásokat.

Nic Robertson:
De nagyobb tömegek vannak az utcán ma este. És úgy tűnik, készen állnak a folytatásra.

Gyurcsány Ferenc:
Ezért kell az utcán lévőket meghallgatnunk.

Nic Robertson:
De ők azt mondják, távozzon, mondjon le hivataláról. Valaki mást akarnak. Hazudott nekik.

Gyurcsány Ferenc:
Igen, és sokan azt mondják nem Feri, te vagy az egyetlen, maradj!

Nic Robertson:
Hol vannak? Hol vannak, akikről beszél, otthon? Az utcán lévő emberek azt mondják, távozzon.

Gyurcsány Ferenc:
Ez néha a nemzet szokásának kérdése.

Nic Robertson:
És a vezetők szokása, hogy hazudjanak?

Gyurcsány Ferenc:
Nem.

Nic Robertson:
Ön azt mondta, igen.

Gyurcsány Ferenc:
Nem. A személyes megjegyzés egy drámai monológban az nem ugyanaz, mintha azt hiszi, hogy ez a kifejezés arra vonatkozik, hogy tudatos szándék lenne rászedni az embereket. Nem, ez a szöveg félreértése. Talán nagyon fontos lenne megnézni az egész szöveget ahhoz, hogy megértsük az összefüggését, mert a szöveg sok részéből világossá válik, hogy ez egy szélesebb összefüggésről szól, nem arra, amire Ön hivatkozik.

Nic Robertson:
Visszatérek az álláspontomhoz, Ön pedig az Önéhez, vissza ahhoz, hogy másfél évig ezelőtt nem volt elég erős, hogy hazudott az embereknek.

Gyurcsány Ferenc:
Ismételjük magunkat.

Nic Robertson:
Úgy van.

Gyurcsány Ferenc:
Szerintem az, amit Ön megértett ebből, az nem helyes. Értem, amit kérdez ... De ez nem jelenti azt, az egész szöveg egészében nem azt jelenti, amit megértett.

Nic Robertson:
Erősebbé teszi ez most Önt? Képes lesz elfogadtatni a parlamentben keményebb reformokat, amelyeket a kritikusok szerint is meg kell tennie a hiány csökkentéséhez?

Gyurcsány Ferenc:
Elég erős vagyok, hogy megtegyem.

Nic Robertson:
Máris?


Gyurcsány Ferenc:
Igen.

Nic Robertson:
Erőssebbé teszi?

Gyurcsány Ferenc:
Erősebbé tesz. Elég támogatást kapok, és nagyon elkötelezett vagyok annak érdekében, hogy megtegyem. Ezt a ciklust ezzel a politikával kezdtük, és folytatni fogom.

Nic Robertson:
Némelyek igazi politikai túlélőként jellemeznék Önt, és hogy az esemény folytatása csak fejleszti az ön képességét a túlélésre, és a reformok végrehajtására. Mit gondol mikor fog a hiány olyan szintre csökkenni, hogy csatlakozhassanak az európai valutához?

Gyurcsány Ferenc:
Ez az ún. maastrichti kritérium, amely szerint a költségvetési hiánynak a GDP 3 %-a alatt, vagy körülbelül azon a szinten kell lennie. Programunk, amelyet elküldtünk Brüsszelbe az Európai Uniónak, tartalmazza azt a célt, hogy 2009-ben elérjük ezt a célt.

Nic Robertson:
Úgy gondolja, hogy ez 2009-re megtörténik?

Gyurcsány Ferenc:
Nem megtörténik, ez nem megtörténik, hanem megcsináljuk.

Nic Robertson:
Hogyan fogják ezt megtenni? Mik azok a reformok, amiket meg fog tenni? Mert jelenleg nem azon az úton jár.

Gyurcsány Ferenc:
De igen, 2 átfogó reformot kezdtük végrehajtani, az államigazgatás és az egészségügyi rendszer terén. De ezek a reformok önmagukban nem elégségesek. Kemény költségvetési kiigazítási programot kezdtünk, a Magyar Parlament elfogadta.

Nic Robertson:
Mit gondol, ez a bizonytalan helyzet fokozódni fog? A tiltakozás növekedni fog?

Gyurcsány Ferenc:
Nagyon óvatosan kell kezelnünk ezt a helyzetet. Megbízható módon kell válaszolnunk erre a helyzetre. Beszélni, meghallgatni, mit mondanak az emberek, és válaszolnunk kell, nyitottnak kell lennünk. De azt hiszem, hogy az emberek többsége támogat bennünket.

Nic Robertson:
Tehát, nem mond le?

Gyurcsány Ferenc:
Tessék?

Nic Robertson:
Tehát, nem mond le?

Gyurcsány Ferenc:
Nem fogok.

Nic Robertson:
Nagyon köszönöm. Nagyra értékelem, hogy eljött. Talán lassan tanulok.

Gyurcsány Ferenc:
Igen lassan.

Nic Robertson:
Nagyra értékelem, hogy eljött.

http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=116419

csütörtök, augusztus 16, 2007

Olvasói visszaemlékezés a tavalyi augusztus 20-ra

2007-08-16. 13:45:54

Üdvözlöm Önöket, Tisztelt Szerkesztőség!

Lehet hogy ez Önök számára már lerágott csont, de tavaly ilyenkor még nem olvastam az oldalukat. Tavaly az 5 éves lányommal, a húgommal és még három barátommal kisétáltunk a repülőversenyt megnézni a Budai alsó rakpartra. A húgom összefutott egy ismerősével, aki meghívta őt és a kislányomat a Batthyányi téri VIP pavilonba hogy jobban lássák a versenyt.

Ez volt délután 3 órakor, gyönyörű, tiszta időben. Vége lett az első fordulónak, felmentünk a húgom lakásába, ami szerencsére a rakpart közelében van. Este 7 körül visszamentünk a pavilonhoz, ami akkor már üres volt!!! Senki nem volt benne, ők már tudták, amit mi még nem, így lesétáltunk a díjátadó tribünhöz.

Vége lett a versenynek, átadták a díjakat. Ezzel egyidőben el kezdett cseperegni az eső. A Dunán több száz kis hajó úszott, alig fértek el egymás mellett. A zene üvöltött.. Elindultunk vissza a rakparton a Margit híd irányába, hogy a gyerkőccel ne ázzunk meg. Alig 20 méter séta után a hátunk mögött leborult az előbb említett tribün, valaki alá szorult. Elkezdtünk rohanni, a lányom a húgom ölében. A Budai alsó rakpartról a gyalogosok csak egy helyen tudtak feljönni a felső rakpartra, egy összetákolt falépcsőn a Margit hídhoz közel. Ezen próbált meg feljutni kb. 200 ezer ember. Közben szemét,asztal,sörpadok,babakocsik repkedtek a fejünk mellett.

Egy "nagydarab", fekete esőkabátos férfi próbálta meg visszatartani a tömeget, amíg mi felmásztunk a gyerekkel. Nem tudom, ki volt az, meg se tudtam köszönni neki a segítséget. Bejutottunk lakásba, a TV-t hiába néztük, mindenhol hülye műsorok voltak. A HírTV közvetített egyedül. Egyenes adásban cáfolta a rendezvényszervező cég szóvivője, hogy leborult volna a tribün. A rohadt luvnya, Ő már akkor rég nem volt ott. Mi meg majdnem ott maradtunk.

Elveszett gyerekekről tudósítottak, a húgom és a barátaink visszamentek segíteni, de a rendőrök nem engedték le őket a rakpartra. A jogszabályok szerint egyértelműen /az egyik kormánytag tulajdonában lévő/ rendezvényszervező céget terheli felelősség. Ezt pontosan egy rendezvényes cégtől tudom. Nem a meteorológust, nem a tűzoltót és nem tudom én még kiket rugdostak ki bűnbakként. Azóta eltelt egy év, ha lányomat a tüzijátékról kérdezik, az 5 halott jut eszébe. Mi az idén gyertyát gyújtunk és eszünkbe sincs kimenni az agymosó, pofa befogó abszolút költséges ingyen cirkuszra. Nem sűrűn olvasok napilapot, de mintha azt hallottam volna, hogy az idén is ezek rendezik a tüzijátékot.

Jó szorakozást a birkáknak! Természetesen a kedves VIP sátras ismerőst elnyelte a föld.

Üdvözlettel
Gergelyi Krisztina

http://www.kuruc.info/r/1/15234/

csütörtök, augusztus 02, 2007

Olvasói nyílt levél a magyargyűlölő TGM-nek

2007-08-02. 15:03:43

Ezúton köszönöm „Trianon foytatódik!” c. cikkét, melyet ma a Népszabadság közölt, s melynek támája a Budakeszin lengedező Árpádsávos zászló.

Azért tartozom köszönettel, mert arra ébresztett rá, hogy már nem izgat fel, ha egy Önhöz hasonló hungarofób újabb próbálkozásával találkozom nemzeti identitásunk gyöngítésére. Sőt: mosolyra fakadok a hasonló cikkeiken s már provokációnak sem tartom.

Ugyanis ezek már csak gyenge próbálkozások olyan célzattal, hogy lelkiismeret-furdalást kelljen amiatt éreznem, hogy magyar, vér szerinti magyar vagyok. Levele pitlák kis kötözködés, a szokásos csúsztatásokkal és részinformációk alkalmazásával, valamint a saját meggyőződének egyedüli igazságként történő beállítása, egy kis holokausztozás, nácizás majd Orbánozás, mindez megspékelve a kolerikus „Ez tűrhetetlen.” és „De azonnal.” nyomatékosítással, bár most sandán felkiáltójelek nélkül.

Budakeszi lakosként még csak érintve sem érzem magam, hogy olyan kitételeket olvasok cikkében, miszerint „Budakeszi deklarálta, hogy kiválik a Magyar Köztársaságból”. Nem tud megsérteni, hogy a zászló szó helyett a „vászon” szót használja, s már azzal sem, hogy annak lengetőjét gyávának titulálja. Mindent tudunk Önről és az Önhöz hasonlókról. Ismerjük már módszereiket, kettős mércéjüket, beskatulyázásaikat, támadásaikat, állandó síránkozásaikat és távolabbi céljaik is egyre erőteljesebben körvonalazódnak.

Viszont van egy ennél is rosszabb hírem: már nem tudnak gyengíteni minket! Minden aljas támadásuktól erősebbek, tisztánlátóbbak és összetartóbbak leszünk!

S ha Ön most azt hiszi, hogy egy szélsőjobbos levelét tartja kézben, akkor nagyot téved: a mai Magyarországon már nincs értelme a beskatulyázásnak, ne is erőltesse, mert felborultak és értelmüket veszítették ezek a klisék és sémák.

Érzések és érzelmek vannak, amibe a racionalizmus próbál belecsapni. A hazánk iránti meleg és mély érzelembe, az Önök által ismeretlen hűségbe próbálnak Önök ilyen kirohanásokkal belepiszkítani és azt a kötődést és büszkeséget gyöngíteni, amit én még Nagyszüleimtől, Édesapámtól és tanáraimtól kaptam csodálatos és mindig megújuló ajándékként.

De újra mosolygok magamban: nem fog sikerülni, ne erőlködjenek! Csak az ellenállásunkat szítják föl és a gerincünket egyenesítik föl újra és újra. Egyre jobban érzem magam, hogy nem a köldökömet kell szemlesütve néznem, hanem egyenesen előre nézhetek!

Üdvözlettel:

TKJ

Ui.: Akik még nem jártak Budakeszin, azokat szeretettel hívom városunkba: Budapest felől jöjjenek, s mielőtt kibújnának a budai erdők öleléséből, szembetalálják magukat egy csodálatos, büszkén az ég felé törő országzászlóval. Lassítsanak kérem, s forduljanak balra, álljanak meg a kis téren, ahol pedig a Himnusz szobor várja az igaz magyarokat. Énekeljék el magukban a Boldogasszony Anyánk ősi himnuszt, ha pedig véletlenül nem ismernék, örülni fogunk a Szózat sorainak is.

S ha ott állna véletlenül TGM is, ne féljenek: énekük el fogja nyomni a szájából felhangzó Inernacionálé dallamát…
http://www.kuruc.info/r/1/14832/

csütörtök, július 12, 2007

Für Lajos: az szállhatja meg hazánkat katonailag, akinek kedve tartja

2007-07-12. 18:19:49

Hazánk védelmi állapota semmilyen – mondta Für Lajos, az Antall-kormány honvédelmi minisztere a Lánchíd Rádiónak adott interjújában. A politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy jelenleg lényegesen kevesebb katonája van hazánknak, mint a trianoni békediktátum utáni idők hadseregének. Für szerint nem véletlenül érdeklődnek az oroszok Magyarország és a balkáni történések iránt, ahogy nem véletlen a Putyin irányába tett évi három „Gyurcsány-mozgás” sem.

Für Lajos jó kezdeményezésnek tartja Simicskó István kereszténydemokrata politikus ötletét, a Honi Gárda felállítását. Mint elmondta, civilek – 20-30 éves fiatalok, akik belátták, hogy Magyarország védelmi helyzete kilátástalan – már indítványozták a Magyar Gárda és a Nemzeti Gárda létrehozását is. „Azért fontosak ezek, mert hazánk védelmi állapota semmilyen” – mondta az Antall-kormány minisztere a Lánchíd Rádiónak adott interjúban.

Arra a felvetésre, hogy NATO-tagként mi szükségünk van egyáltalán önálló hadseregre, Für elmondta: noha a szóhasználatunkból gyakorlatilag eltűnt a honvédelem szó, csak akkor kerül elő, ha „Szekeres Imre valahova elutazik, vagy ha a minisztérium valamilyen beszerzéssel kapcsolatos botrányba keveredik”. A magyar hadsereg ma szó szerint csak „díszeleg”, hiszen a huszadik és huszonegyedik századi magyar történelem legkisebb, legkevésbé hatékony és legkisebb tűzerejű hadserege a mai – közölte.


Hosszú távú befektetés

A szakpolitikus számokkal is szolgált: míg a trianoni békeszerződés után a békediktátumoknak megfelelve is 35 ezer fő szolgált a katonaként, addig a jelenlegi seregnek 25 ezer fő az összlétszáma, de ebben benne vannak a „szakácsok és az adminisztrátorok is”. Így körülbelül 15 ezer lehet a hadra fogható katonák száma, ebből Für Lajos véleménye szerint egy-kétezer fő külföldön állomásozik.

Für Lajos kiemelte: még a semleges Svájcban is 42 ezren szolgálnak a hadseregben, ráadásul egy állandó, 220 ezres, évente gyakorlatozó, képzett tartalékosztag áll az ország rendelkezésére, ami annak ellenére elképesztően modern katonai bázisokkal rendelkezik, hogy több száz éve nem viselt háborút az ország. „Ebből is látszik, hogy a honvédelem hosszú távú befektetés, hiszen sohasem tudni, mikor lesz rá szükség” – zárta gondolatát Für.


Nem csak víztisztítással és vegyvédelemmel kellene foglalkozni

Meglátása szerint az is bizonytalan, hogy „kit, mikor, miért és hogyan véd meg a NATO”. Aggályosnak tartja azt is, hogy Magyarország annak az alapszabálynak sem tesz eleget, amely kötelezővé teszi minden egyes tagnemzetnek, hogy a saját védelméről, a saját népközössége védelméről gondoskodjék. Für rámutatott: szó sincs arról, hogy nekünk csak azt kell teljesíteni, amit a NATO elvár tőlünk; vagyis nem csak víztisztítással, vegyvédelemmel és műszaki kérdésekkel kell foglalkoznia a magyar seregnek.

A korábbi honvédelmi miniszter elmondta, hogy a honvédség tűzereje és az ország rendelkezésére álló tizennégy Gripen a „nullával egyenlő”. Hangsúlyozta, hogy az ő miniszterségének idején százezer fő volt a hadsereg létszáma, amely 840 darab T72-es harckocsival, 840 száz milliméter feletti tüzérségi löveggel és 171 harci repülővel rendelkezett. A sereg leépítésének következményeképpen azonban „Magyarország katonai értelemben teljesen kiszolgáltatott ország, ide az vonul be, egy-két zászlóaljjal, aki akar, és ehhez 24 óra sem kell”.


A Gyurcsány-mozgás

A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy Oroszország talpra állásával mintha újra elindult volna a „két nagyhatalom között itt Európa keleti, közép-keleti térségében a versengés, amelyik a korábbiakban az úgynevezett hidegháborút hozta létre”.
Véleménye szerint az oroszok érdeklődése Magyarország és a balkáni történések irányába nem véletlen, ahogy a Putyin irányába tett évi három „Gyurcsány-mozgás” sem. „Itt nemcsak a Kék Áramlatról, nemcsak a gázszállításról van szó, hanem mögötte ott van az orosz nagyhatalom érdeklődése, újbóli érdeklődése erre a térségre.”

Für Lajos szerint a „multinacionális vállalkozók extraprofitjának megszorításával, a feketegazdaság megszüntetésével és a korrupciós világ – amelyikben a miniszterelnöktől, kormánytagoktól kezdve az egész hatalmi elit érintett – felszámolásával elő lehetne teremteni egy életképes magyar hadsereget, de addig nagyon fontosak a civilek önálló kezdeményezései”.

(Lánchíd Rádió)

http://www.kuruc.info/reszletes.asp?MainID=1&HirID=14175

kedd, július 10, 2007

Lefegyverző őszinteség

Kulcsár Anna
2007. július 10. 0:01

Magyar Nemzet
Fontosnak és hasznosnak tartja a Papp-jelentést a Fidesz – nyilatkozta Demeter Ervin, az ellenzéki párt képviselője. A szakterületet ismerő honatya szerint a tavaly október 23-i rendőri intézkedések elemzése nyomán mód nyílik a sértett állampolgárok erkölcsi, anyagi és jogi kártérítésére.
Az Országos Rendőr-főkapitányság honlapján közzétett, állítólag minden részletet tartalmazó jelentés első olvasásra valóban meglepő, sőt helyenként lefegyverző őszinteségről tesz tanúbizonyságot.

Mégsem biztos, hogy okunk van a felhőtlen optimizmusra. A Papp Károly dandártábornok által irányított bizottság jelentése ugyanis összegzésként azt közli: a főváros területén végrehajtott rendőri művelet részeként a csapaterős tevékenység alapvetően törvényes volt, bár több elemében is szakszerűtlennek mutatkozott.
Csakhogy ami szakszerűtlen, az az esetek többségében jogszerűtlen is: az attak megsértette a rendőrségi törvényt, az alkotmányt, a büntető és a polgári törvénykönyvet. Ezt a bizottság több megállapítása igazolja. Például a Fidesz nagygyűlésén, az Astoriánál „a gyülekezési jog zavartalan biztosítása nem került garantálásra”. Kiderült, hogy a rendezvény helyszíni parancsnoka nem intézkedett az eseményt „megzavarni szándékozó személyek hatékony távol tartásáról, elhatárolásáról”. A hatósági emberek aránytalan erőszakossággal léptek fel. Nem tudni, ki intézkedett a lovas rendőrség bevetéséről. A rendőrök nem viseltek azonosító jelvényt, símaszkot viszont igen. Egy szakvélemény szerint az egységeknél nem rendszeresített vadászpuskákból a rendszerbe be nem állított gumilövedéket lőttek ki, ráadásul fejmagasságban, noha ez szintén tilos. Szabálytalan volt a könnygázgránátok alkalmazása is.
A gumilövedék, a könnygáz és az azonosítók ügyét jelenleg a Katonai Főügyészség vizsgálja. A hét végéig várhatóan eldöntik, hogy egyes rendőri vezetők elkövették-e az elöljárói gondoskodás megsértését és más katonai bűntetteket. Nyomoznak a tettlegességek, bántalmazások miatt is. Eddig vajmi kevés eredményt tudtak felmutatni az ügyészség nyomozó részlegei. Beláthatjuk: a bizonyítás nehéz. Azonosító nem volt, jegyzőkönyv, rendőri jelentés nem készült. Ám ez az ügyek jelenlegi állása szerint csak szakmai hiba, ami megakadályozza a jogsértések felderítését.
Bízzunk abban, hogy a vádhatóság mint független, pártatlan intézmény, teljesíti hivatását, amelyet nemrégiben, az ügyészség napján Sólyom László a következőképp fogalmazott meg az ügyészekhez írt levelében: „Az ügyészségtől elvárható, hogy az alapvető jogokat védve és tiszteletben tartva az állami szervek által elkövetett törvénytelenségek esetében is igazságot szolgáltasson. Az állampolgároknak egy pillanatra sem szabad meginogniuk abban, hogy az ügyészség működését ezek az alapelvek határozzák meg.”
Nem lehet kétségünk afelől, hogy – a Papp-jelentés nyilvánosságra hozatalával párhuzamosan – a politikai szférában voltaképp a felelősség elhárítása zajlik. Erre utal, hogy Gergényi Péter budapesti és Bene László országos főkapitányt június közepén úgy váltotta le a kormány, hogy egyidejűleg szakmai munkásságuk elismeréseként Szent György-díjjal tüntette ki őket. Petrétei József akkori rendészeti miniszter maga is úgy állt fel a bársonyszékből, hogy már ismerte a most nyilvánosságra hozott, március 29-i dátummal írásba foglalt jelentést.
Feltűnő az is, hogy Gyurcsány Ferenc részére – mert veszélyeztetettségének foka nőtt – az utóbbi napok hírei szerint ötvenmillió forintért páncélozott autót szereznek be. A miniszterelnök fél, s ez a jó szándékú, békés polgárokban félelmet kelthet.

http://www.mno.hu/index.mno?cikk=419882&rvt=114

csütörtök, július 05, 2007

Sólyom László megtagadta Horn Gyula kitüntetését

Horn: Az ’56-os események kapcsán történelemhamisítás folyik
2007. július 4. 15:20

MNO
Sólyom László megtagadja Horn Gyula kitüntetésének aláírását. Az államfő szerint Horn Gyula nézetei az 1956-os forradalomban játszott szerepéről, és ezen keresztül a forradalomról, összeegyeztethetetlenek a Magyar Köztársaság értékrendjével.


Sólyom László a mai napon levélben tájékoztatta Gyurcsány Ferencet arról, hogy Horn Gyula kitüntetésére vonatkozó előterjesztését nem írja alá, a kitüntetés adományozását megtagadja.

Az államfő döntésének indoklásában kifejti: Horn Gyula mostanáig fenntartott és képviselt nézetei az 1956-os forradalomban játszott szerepéről, és ezen keresztül a forradalomról, összeegyeztethetetlenek a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjével.

Az alkotmányos értékrendbe ütköző kitüntetési előterjesztés megtagadása az Alkotmánybíróság tegnap kihirdetett határozata értelmében a köztársasági elnök joga és kötelessége.

Horn: Nem tudnak megalázni

Nem kíván a tervezett kitüntetésével foglalkozni Horn Gyula, aki azonban az MTI-nek szerdán adott interjújában leszögezte: őt nem tudják megalázni, de nem is engedi, hogy bárki megalázza.

„Az ország tele van problémákkal, bajokkal, nem Horn Gyula kitüntetése a legfontosabb kérdés" – szögezte le. Hozzátette, tartja azt, amit öt évvel ezelőtt hasonló helyzetben mondott. Akkor úgy fogalmazott: elvárta volna, hogy ha nyilvánosságra hozzák a köztársasági elnök egyet nem értését, legalább ne a születésnapja körül tegyék.

Az Alkotmánybíróság döntéséről, miszerint a köztársasági elnök megtagadhatja az elé terjesztett kitüntetések adományozását, Horn Gyula azt mondta: a testület „hozhatott volna lényegesen jobb döntést is, de lelke rajta".

A döntés azzal járhat, hogy végtelenül hosszúvá teszi a procedúrát a kitüntetések átadása előtt, mert ha az egyik kitüntetésre javasolt ember tevékenységét mérlegelik, akkor miért ne mérlegelnék a másikét is – érvelt a szocialista politikus.

Horn Gyula arra kitérő választ adott, hogy a miniszterelnök szólt-e neki, mielőtt felterjesztette a kitüntetésre. Szerinte ez nem lényeges kérdés. Arra sem akart válaszolni, hogy átvenné-e ilyen helyzetben a kitüntetést.

Véleménye szerint az 1956-os események kapcsán történelemhamisítás folyik, mert az MSZP-t kivéve a pártok a saját ideológiájukat kapcsolják a történtekhez.

Lelkük mélyén mit gondolnak?

„Különösen fájó, hogy a forradalom ötvenedik évfordulóján a külföldön legismertebb magyar politikusok egyike azt tudatta a világgal, hogy a pufajkások csak a törvényes rendet védték – hiszen a bűnözőket kiengedték a börtönökből.
Nem lehet erről a nyilatkozatról hallgatni – nehogy beleegyezésnek tűnjön.
Vajon akik nem határolódnak el, lelkük mélyén valóban forradalomnak tartják-e 1956- ot?” – áll abban a levélben, amelyet a köztársasági elnök Gyurcsány Ferencnek küldött.


(keh.hu, MTI)

http://www.mno.hu/index.mno?cikk=419051&rvt=2