Korkép blog

péntek, február 23, 2007

Morvai: Nem lehet Magyarország miniszterelnöke olyan ember, akinek vér tapad a kezéhez

Nyilvánosságra került a Civil Jogász Bizottság őszi zavargásokról szóló jelentése
2007. február 23. 12:03

MNO
A Morvai Krisztina vezette civil jogász bizottság pénteken nyilvánosságra hozott jelentése arra a következtetésre jutott, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Demszky Gábor főpolgármester aktív felbujtással, utasításokkal, Petrétei József rendészeti miniszter passzivitásával, a jogsértések kivizsgálásának elmulasztásával, illetve a később indított vizsgálatok blokkolásával járult hozzá az október 23-i tömeges tragédiához.

A Civil Jogász Bizottság jelentése szerint Magyarországon tavaly ősszel rendőri brutalitás volt és önkényes letartóztatások történtek, az eseményekért felelős Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Erről Morvai Krisztina, a bizottság elnöke és Völgyesi Miklós, a testület társelnöke beszélt pénteki fővárosi sajtótájékoztatóján.

A rendőrség brutális fellépéséről Gyurcsány Ferencnek minden bizonnyal tudomása volt, utasíthatta is a rendőrséget, ám erőszak alkalmazására nem adhatott volna engedélyt – mondta Morvai. Kiemelte: tavaly szeptemberben és október 23-án tömeges önkényes letartóztatásra és rendőri brutalitásra került sor. "Nem lehet Magyarország miniszterelnöke olyan ember, akinek vér tapad a kezéhez" - tette hozzá ehhez kapcsolódva.

Morális pánik

A sajtótájékoztatón a Civil Jogász Bizottság tagjai különböző szempontok szerint elemezték a tavaly őszi budapesti zavargásokat. Szöőr Anna úgy fogalmazott: a rendőrség fellépése nyomán nagyon sok embernél olyan sérülések keletkeztek, amelyek azt bizonyítják, hogy "a rendőrség szakmaiatlanul járt el". Megjegyezte: szeptember 17-én, a balatonőszödi beszéd nyilvánosságra kerülésekor morális pánik tört ki Magyarországon, amit a kormány a szélsőjobboldali veszély emlegetésével próbált ellensúlyozni. Juhász Imre szerint semmi sem indokolta, hogy október 23-án ne engedjék be a Kossuth térre az ünnepelni vágyó embereket. Hozzátette: a rendőrségben nincs helyük olyan vezetőknek és az állomány olyan tagjainak, akik súlyosan megsértik az emberi jogokat. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Bizottság ügyvezetője arról beszélt: napirendre kell tűzni a közkegyelem kérdését, és széleskörű társadalmi vitát kell folytatni róla.

A bizottság valamennyi tagja kritizálta a Gönczöl-bizottság hasonló témában készült jelentését, és többen hangoztatták: semmi garancia nincs arra, hogy március 15-én ne ismétlődjenek meg a tavaly őszi események.

„Aktív felbujtó Gyurcsány és Demszky”

A Morvai Krisztina vezette civil jogász bizottság pénteken nyilvánosságra hozott jelentése arra a következtetésre jutott, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Demszky Gábor főpolgármester aktív felbujtással, utasításokkal, Petrétei József rendészeti miniszter passzivitásával, a jogsértések kivizsgálásának elmulasztásával, illetve a később indított vizsgálatok blokkolásával járult hozzá az október 23-i tömeges tragédiához.

A jelentésnek a szeptemberi és októberi zavargások miatti felelősség kérdését firtató fejezete leszögezi: "megállapítható, hogy a szeptember 19-én, 20-án és 21-én történt tömeges rendőri brutalitás és tömeges önkényes letartóztatás 'előfutára volt' az október 23-i eseményeknek".

A dokumentum szerint a szeptember 17. és október 22. közötti időszakban megkezdődött "az emberi jogaikat gyakorló, békésen gyülekező és a kormányt kritizáló emberek - és rajtuk keresztül az egész ellenzék démonizálása". A jelentés azt állapította meg, hogy Gyurcsány Ferenc nemhogy tudott az aránytalan és brutális rendőri fellépésről, "de kifejezetten biztatta, utasította a rendőri vezetőket a további erőszakra, jogsértésekre".

A 251 oldalas jelentés összeállításakor hatvan szemtanút és áldozatot hallgattak meg, 150-200 eset írásban jutott el hozzájuk. Emellett elemezték az Országos Rendőr-főkapitányság és a rendészeti minisztérium jelentéseit, kórházi adatokat és hírügynökségi beszámolókat.

MNO, MTI, hirado.hu, hirtv.hu

http://www.mno.hu/index.mno?cikk=398569&rvt=2

hétfő, február 05, 2007

Hová lettek a jelvények?

2007.02.05., hétfõ
tomcat

"Nem várt választ kaptam a tegnapelõtt feltett kérdésre, hogy hová tûntek a Kossuth téri rendõrök jelvényei. Este csöngött a telefonom, és egy Kossuth téri rendõr keresett. Azt mondta, a jelvények nem véletlenül "estek le" megint: az eligazításon szigorú utasítást kaptak, hogy ha elhangzik a "sisakot fel" parancs, vegyék le. Ilyen egyszerûen. Volt valami mellékesen odaböfögött magyarázat is, hogy azért, mert a sisakon úgyis van azonosító, de ezt még a civilek se veszik be, hiszen aki látott már rohamrendõrt - és mostanában a Kossuth téren elég sokan vagyunk ilyenek - azok tudják, hogy azon legfeljebb egy kétjegyû szám van, a sisak hátulján, ami az alegységen belül azonosítja a faszit a parancsnoka számára. Arról nem is beszélve, hogy az én képeimen is látható, hogy nem csak sisakos rendõrökön nem volt jelvény. Az a hadnagy is, akinek a kitûzõt átadtam, közönséges sapkát viselt, mellette álló társaival együtt.

Rendõrünktõl megtudtam azt is, hogy a rendõröket "politikai megbízhatóság" alapján osztották be a különbözõ helyekre. A vidékrõl felhozott embereket a legeldugottabb helyekre tették, ahol biztosan nem várható balhé: a tévészékházhoz, a rádióhoz, vagy a megerõsített járõrökbe osztották õket. A Kossuth térre, az "állatkertbe" Gergényi legmegbízhatóbb emberei kerültek, a BRFK központi állományából. Õk ugyanazok, akik bátran lõttek és viperáztak október 23-án. Meg persze most is: tegnap is viperával agyaltak meg valakit, mielõtt elõállították, legalábbis ezt beszéli az a harminc-negyven ember, aki ezer rendõr gyûrûjében, a Batthyány-örökmécsesnél próbál úgy tenni, mintha nem félne.

Az elõállítások során is trükköket alkalmaznak. A begyûjtött személyeket nem "elõállítják", vagyis összecsomagolják, és bilincsben elcipelik, hanem, úgymond "elvezetik." Ez a legenyhébb kényszerintézkedés, amelyre az elvezetett személy saját biztonsága érdekében szokott sor kerülni. Engem is így vezettek el a Moszkva téri cigánytüntetésrõl. A lényeg, hogy ezért az elvezetett személy nem indíthat pert, mert erre, ugyebár, az õ biztonsága érdekében került sor, tehát kuss. Az más kérdés, hogy a megnevezésen kívül a dolog azonos az elõállítással.

Halvány remény azért még van arra, hogy nem minden rendõrt képeztek át birodalmi rohamosztagossá. Szombaton ötven-száz fõs csoport tüntetett Kuncze tököli házánál. Az ott biztosító rendõrök valamennyien tisztelegtek, amikor a tüntetõk a Himnuszt énekelték. A Kossuth téri rendõröktõl valahogy sosem látunk ilyesmit. S van olyan is, aki négyszemközt megmondta néhány tüntetõnek, õ nem fog részt venni benne, ha még egyszer gumilövedékes utcabált akarnak velük csinálni, alegységével együtt meg fogja tagadni a törvénytelenül kiadott parancsokat. ..."

http://blog.tomcatpolo.hu/

A Fidesz tíz perc alatt szétkapta a Kossuth téri kordont

2007. február 2., péntek 10:48

A Fidesz képviselőcsoportja pénteken délelőtt megszakította ülését, hogy hozzákezdjenek a Kossuth téri kordonok elbontásához. A rendőrök erőtlenül próbálták megakadályozni a kordonbontást, de fellépésük hatástalan maradt.

A Fidesz képviselőcsoportja ülést tartott péntek délelőtt. A frakcióülést negyed tizenegykor megszakítva az összes képviselő levonult a parlament előtti Kossuth térre, hogy a szerintük a gyülekezési szabadságot korlátozó kordonokat lebontsák. A rendőrök megpróbálták megakadályozni az akciót, ám egyikük erőtlen felszólítására, miszerint nem nyúlhatnak a kordonhoz, nem reagált senki, így a rendőrök ideges telefonálásba kezdtek.
Orbán vezette a munkát

A 152 megjelent honatya és a hozzájuk csatlakozott fideszes európaparlamenti képviselők mindössze tíz perc alatt szétkapták a kordonokat. A képviselők láthatóan szervezetten, legalább öt csapatra oszolva, szerszámokkal felszuerelkezve láttak neki a munkának, az egyik csoport irányítását maga Orbán Viktor ragadta magához. A pártelnök névsort olvasott, szervezte a munkát, irányította az embereket.


A kordon 2006. október 25-én

Orbán Viktor pártelnök szerelés közben az Indexnek azt mondta: "alkotmányos jogainkat korlátozzák, mégis csak volt itt egy rendszerváltás". Szájer József EP-képviselő bejelentette, hogy polgári engedetlenségi akció keretében bontják le a kordont.
Lemondanának mentelmi jogukról

A bontás után Orbán azt mondta, hogy konspiráltak az akció kitervelésénél, csak néhány ember tudott az ötletről. Ha bármi jogi problémával kell számolniuk a bontás miatt, lemondanak mentemi jogukról, mondta a Fidesz elnöke. Röviddel a bontás után megjelent az első árpádsávos zászlós személyautó. Fél órával az akció kezdete után az első három csapatszállító autó is megjelent a téren.

Egy órával a kordonbontás után a fideszes képviselők visszavonultak a Parlamentbe, az időközben a helyszínre érkező rohamrendőrök élő kordonként próbálják pótolni a hiányzó kerítést.

Bene László országos rendőrfőkapitány az Indextől értesült a bontásról. A főkapitány szerint érthető a helyszínbiztosításra kirendelt rendőrök tanácstalansága, hiszen a képviselők mentelmi joggal rendelkeznek. Bene László annyit elárult, egyelőre neki sincs fogalma arról, hogy mi lesz a következő lépés. Időközben a BRFK sajtóügyeletese is elindult a helyszínre.
A kordon története

A Kossuth teret október 23-a óta tartja zárlat a rendőrség. Hivatalosan a budapesti főkapitány műveleti területnek nyilvánította a teret, arra hivatkozva, hogy az országgyűlés működését biztosítandó nem lehet a Kossuth téren gyülekezni. Az első bejelentés arról szólt, hogy mindössze a védett külföldi vezetők távozásáig lesz demonstrálási tilalom a parlament előtt. Amikor a hivatalos október 23-i ünnepségekről távoztak a magas rangú vendégek, már arról nyilatkozott a rendőrség, hogy a biztonsági kockázat megszüntetéséig lesz lezárva a tér.

Az első főkapitányi utasítás november 24-éig tervezte lezárva tartani a teret, a határidő lejártakor ugyanazzal az indokkal, vagyis biztonsági kockázatra hivatkozva a szükséges ideig nyilvánították újra műveleti területté a Kossuth teret. A zárlat ellen egyre többen tiltakoznak, először Szili Katalin országgyűlési elnök kérte a kordon lebontását, de az utóbbi napokban már emberi jogi szervezetek is követelni kezdték a zárlat feloldását.

http://index.hu/politika/belfold/fid070202/