Nyilvánosságra került a Civil Jogász Bizottság őszi zavargásokról szóló jelentése
2007. február 23. 12:03
MNO
A Morvai Krisztina vezette civil jogász bizottság pénteken nyilvánosságra hozott jelentése arra a következtetésre jutott, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Demszky Gábor főpolgármester aktív felbujtással, utasításokkal, Petrétei József rendészeti miniszter passzivitásával, a jogsértések kivizsgálásának elmulasztásával, illetve a később indított vizsgálatok blokkolásával járult hozzá az október 23-i tömeges tragédiához.
A Civil Jogász Bizottság jelentése szerint Magyarországon tavaly ősszel rendőri brutalitás volt és önkényes letartóztatások történtek, az eseményekért felelős Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Erről Morvai Krisztina, a bizottság elnöke és Völgyesi Miklós, a testület társelnöke beszélt pénteki fővárosi sajtótájékoztatóján.2007. február 23. 12:03
MNO
A Morvai Krisztina vezette civil jogász bizottság pénteken nyilvánosságra hozott jelentése arra a következtetésre jutott, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Demszky Gábor főpolgármester aktív felbujtással, utasításokkal, Petrétei József rendészeti miniszter passzivitásával, a jogsértések kivizsgálásának elmulasztásával, illetve a később indított vizsgálatok blokkolásával járult hozzá az október 23-i tömeges tragédiához.
A rendőrség brutális fellépéséről Gyurcsány Ferencnek minden bizonnyal tudomása volt, utasíthatta is a rendőrséget, ám erőszak alkalmazására nem adhatott volna engedélyt – mondta Morvai. Kiemelte: tavaly szeptemberben és október 23-án tömeges önkényes letartóztatásra és rendőri brutalitásra került sor. "Nem lehet Magyarország miniszterelnöke olyan ember, akinek vér tapad a kezéhez" - tette hozzá ehhez kapcsolódva.
Morális pánik
A sajtótájékoztatón a Civil Jogász Bizottság tagjai különböző szempontok szerint elemezték a tavaly őszi budapesti zavargásokat. Szöőr Anna úgy fogalmazott: a rendőrség fellépése nyomán nagyon sok embernél olyan sérülések keletkeztek, amelyek azt bizonyítják, hogy "a rendőrség szakmaiatlanul járt el". Megjegyezte: szeptember 17-én, a balatonőszödi beszéd nyilvánosságra kerülésekor morális pánik tört ki Magyarországon, amit a kormány a szélsőjobboldali veszély emlegetésével próbált ellensúlyozni. Juhász Imre szerint semmi sem indokolta, hogy október 23-án ne engedjék be a Kossuth térre az ünnepelni vágyó embereket. Hozzátette: a rendőrségben nincs helyük olyan vezetőknek és az állomány olyan tagjainak, akik súlyosan megsértik az emberi jogokat. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Bizottság ügyvezetője arról beszélt: napirendre kell tűzni a közkegyelem kérdését, és széleskörű társadalmi vitát kell folytatni róla.
A bizottság valamennyi tagja kritizálta a Gönczöl-bizottság hasonló témában készült jelentését, és többen hangoztatták: semmi garancia nincs arra, hogy március 15-én ne ismétlődjenek meg a tavaly őszi események.
„Aktív felbujtó Gyurcsány és Demszky”
A Morvai Krisztina vezette civil jogász bizottság pénteken nyilvánosságra hozott jelentése arra a következtetésre jutott, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Demszky Gábor főpolgármester aktív felbujtással, utasításokkal, Petrétei József rendészeti miniszter passzivitásával, a jogsértések kivizsgálásának elmulasztásával, illetve a később indított vizsgálatok blokkolásával járult hozzá az október 23-i tömeges tragédiához.
A jelentésnek a szeptemberi és októberi zavargások miatti felelősség kérdését firtató fejezete leszögezi: "megállapítható, hogy a szeptember 19-én, 20-án és 21-én történt tömeges rendőri brutalitás és tömeges önkényes letartóztatás 'előfutára volt' az október 23-i eseményeknek".
A dokumentum szerint a szeptember 17. és október 22. közötti időszakban megkezdődött "az emberi jogaikat gyakorló, békésen gyülekező és a kormányt kritizáló emberek - és rajtuk keresztül az egész ellenzék démonizálása". A jelentés azt állapította meg, hogy Gyurcsány Ferenc nemhogy tudott az aránytalan és brutális rendőri fellépésről, "de kifejezetten biztatta, utasította a rendőri vezetőket a további erőszakra, jogsértésekre".
A 251 oldalas jelentés összeállításakor hatvan szemtanút és áldozatot hallgattak meg, 150-200 eset írásban jutott el hozzájuk. Emellett elemezték az Országos Rendőr-főkapitányság és a rendészeti minisztérium jelentéseit, kórházi adatokat és hírügynökségi beszámolókat.
MNO, MTI, hirado.hu, hirtv.hu
http://www.mno.hu/index.mno?cikk=398569&rvt=2