Korkép blog

hétfő, november 03, 2008

Pont került 2 sztori végére

2008.11.03. 08:31 zero

Sajnos ritkán jut el a végkifejleig bármi is ebben az orszgában, ezért szinte hihetetlen, de két idei sztori végére is pont került. Felemás sikerrel ...
A nyár bicskanyitogató története volt, hogy a nyitott gerinccel született kisfiú számára összegyűlt 1 millió forintból az Érzőszív Alapítvány 200 ezer forintot utalt át.
Nos, az ügyszégi vizsgálat azt állapította meg, hogy az alapítvány működése megfelel a jogszabályi rendelkezéseknek. Ezután jött az APEH vizsgálat, mely szerint minden a legnagyobb rendben van ...
Ebből én azt a következtetést tudom csak levonni, hogy a a legnagyobb biznisz jelenleg adományt gyűjteni, 2 szervezet szerint is teljesen legális és törvényes a 80%-os haszonkulcs. Hogy ebből a 80%-ból mennyit fordítunk működésre, telefonálásra, az már csak rajtunk múlik ...
 
A nyár másik története az volt, amikor a derék siófoki rendőrök a tetten ért betörőt a kézikocsihoz bilincselték, és a "sértett" ezért feljelentette a 2 rendőrt az ügyészségen.
Az ügy eljutott a bíróságra is - érdekes, ilyenkor milyen gyorsan végzik a dolgukat, pedig nyári szünte is volt - ahol megszületett az ítélet: "az eljárás erkölcsileg helytelen és elítélendő volt ugyan, de a rendőrök nem követtek el bűncselekményt. Megalázó módon jártak el, de csupán a célszerűség vezette őket."
És a kis csavar a végén: az ítéletet a védő és a vádlottak tudomásul vették, kivéve ... igen, kivéve az ügyészséget, akik továbbra is a felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását kérik, ezért fellebbeztek a Pécsi Ítélőtáblához.
Így van, rúgjunk bele a már leszerelt 2 volt rendőrbe. Hűde nagyon tökös az ügyészség, bezzeg a 2006. október 23-i eseményekben részt vett rendőrökkel szemben nem ilyenek, akik röhögve tanuskodnak hamisan a bíróságon ...

szombat, november 01, 2008

Több helyen is durvult a Rebisz elitosztaga

| 2008. október 31., péntek 13:13
Egy hónapja jogerősen felmentették azt a rebiszes törzsőrmestert, aki a vád szerint 2006. október 23-án eltörte egy megbilincselt, védekezésre képtelen őrizetes ujját. A rendőr első fokon csak tagadott, az Ítélőtáblán viszont már azt vallotta, hogy a bilincselés után odalépő parancsnoka, V. László őrnagy törte el a sértett ujját, szándékosan. Egy másik ügy csütörtöki tárgyalásán kiderült, hogy ugyanez a Rebisz-alegység verte véresre ugyanaznap este a Blaha Söröző vendégeit, köztük a rohamrendőrök elől a sörözőbe menekült rendbontókat is. A verés közben egy embert közvetlen közelről hátba lőttek sörétes gumilövedékkel. A bíróság egy vadászpuskást felmentett.

Két évvel a 2006. őszi tüntetések és zavargások után sorozatban tárgyalják a bíróságok az akkor történt rendőri túlkapásos ügyeket. A legtöbbször hiába bizonyosodik be, hogy valakit rendőrök bántalmaztak, a tettesek ismeretlenek maradnak, vagy a vádlottakat felmentik. A bírók szerint a rendőrök fedezik egymást, és a tárgyalóteremben nem emlékeznek semmire. Cikksorozatunk korábban megjelent része már Index-könyben is kapható.
A vádlott, V. Csaba rendőr zászlós a Rebisz egyik legjobban képzett embere. Mesterlövész, úgy tudjuk hogy kommandósként és terrorelhárítóként is tevékenykedik. A 2006 őszi tüntetések és zavargások alatt V. László őrnagy alegységében szolgált, őket minden jelentős helyszínen bevetették a tévéostromtól az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján történtekig.
Ez a Rebisz-alegység több túlkapásos ügyben is érintett: egyik tagját, egy fiatal törzsőrmestert egy hónapja jogerősen felmentették, miután másodfokon azt vallotta, hogy nem ő, hanem parancsnoka, V. László őrnagy törte el [1] 2006. október 23-án délután a Károly körúton egy megbilincselt ember ujját, szándékosan. Ezt az érintett alegység több tagja is tényként kezeli.
Két mesterlövész
V. László őrnagy alegységében két vadászpuskás rendőr dolgozott símaszkban és azonosítószám nélkül 2006. október 23-án: az azóta a Rebisztől kilépett T. Mihály és a most is ott szolgáló V. Csaba. T. Mihályt egy hónapja az ujjtöréses ügyben tanúként hallgatta meg a bíróság, akkor dodonai vallomással segítette az igazságszolgáltatás munkáját.
Csütörtökön a másik lövész, V. Csaba ügyét tárgyalta a Fővárosi Bíróság Kovács Sándor bíró által vezetett eljáró tanácsa: a vád szerint a zászlós aznap este közvetlen közelről, néhány méterről hátba lőtt egy embert sörétes gumilövedékkel, a sértett testéből még hónapokkal később is operáltak ki gumisöréteket.
A Blaha Lujza téri oszlatás
A vád szerint az előre megfontolt, aljas szándékkal leadott lövés 23 óra körül, a Blaha Söröző előtt dördült el a József körúton, miközben az alegység legalább húsz, az eljárásban a símaszk és az azonosítószám hiánya miatt nem azonosított tagja és más rendőri egységek tagjai kettős sorfalat alkotva tonfával véresre verték és bakanccsal összerugdosták a sörözőből kihajtott embereket.
A bíróság több mint tíz sértettet hallgatott meg tanúként összesen négy tárgyalási napon. Közülük néhányan azt vallották, hogy ezt megelőzően a Blaha Lujza tér felől a Baross utca irányába induló rendőrsorfal elől menekülő rendbontók egy része a sörözőbe menekült, és onnan ordítva rohadt ávósozta, gyilkosozta, szidalmazta a tömegoszlatókat.
A rendőrök utánuk mentek a kocsmába, ahonnan több tucat, egyes tanúvallomások szerint közel negyven vendéget egyesével tereltek ki az utcára. Az embereket egy magas, parancsnokként viselkedő rendőr lökte ki az ajtón az utcán felállt kettős rendőrsorfal közé. A szűk folyosón végigfuttatott sértetteket tonfával ütötték és bakanccsal rúgták a közhatalmat gyakorló símaszkosok.
Ütöttek, rúgtak, lőttek
K. Botond, az egyik sértett, aki saját elmondása szerint barátnőjével órák óta a sörözőben iszogatott, azt vallotta a bíróság előtt hogy a tüntető csoport, majd az őket üldöző rohamrendőrök érkezése után őt is igazoltatás nélkül kihajították az ajtón, ezután több ütést és rúgást kapott, majd erősen vérző fejjjel a Corvin moziig szaladt, ahol rosszul lett, ezért mentőt hívtak hozzá és kórházba vitték. Rajta kívül még legalább húszan jártak így, közülük a nyomozás során felkutatott több mint tíz sértett egybehangzóan ehhez hasonló tapasztalatokról számolt be a bíróság előtt.
A feljelentést Cs. András tette, akit nem csak ütöttek-rúgtak, de sörétes gumilövedékkel közvetlen közelről hátba is lőttek miközben összegörnyedve végigfutott a kettős sorfal között. Cs. András hátából háromszor, utoljára 2007. januárjában műtöttek ki összesen 12 gumisörétet - ennyi sörét van egy lövedékben, az orvosszakértő szerint ezen kívül még a sörétkosár is sérülést okozott, ami arra utal, hogy a lövést legfeljebb 2 méterről adhatták le rá.
Összecsapás a Kossuth Lajos utcában
A nyomozás során és a bíróság előtt V. László őrnagy és emberei ismét nem emlékeztek semmire, még a söröző neve és címe sem rémlett nekik. Az ügyész szerint mint annyi más, hasonló túlkapásos ügyben, a rendőrtanúk ezúttal sem láttak, hallottak, tapasztaltak semmit, ha elöl történt valami, mindannyian hátul voltak, ha hátul, akkor meg elöl.
Közelharcban esélytelenek
A vádlott, V. Csaba - aki a tárgyalásra Lonsdale-trikóban érkezett - azonban kivételnek bizonyult. Akkor és ott jelenlévő rendőrként csak ő, és lőszerese, Cs. Zoltán számolt be a bántalmazásról a bíróság előtt. V. Csaba verziója szerint nemhogy nem ő lőtte meg Cs. Andrást, hanem éppen ellenkezőleg, menteni próbálta a civileket, azért ment oda a sorfalhoz, hogy leállítsa kollégáit, "mert sok ismerőse volt a másik oldalon". Egy korábbi tárgyaláson kollégái nevében elnézést is kért a sértettektől.
"Nem tetszett a bántalmazás, meg akartam akadályozni. Káromkodtam hogy hagyják abba, és néhány srácot kirángattam. A rendbontók egy része tornából felmentett szerencsétlen volt, közelharcban esélytelenek. Voltak köztük hozzám közel álló emberek, nem akartam hogy megsérüljenek" - vallotta a mesterlövész a bíróság előtt. A sértettek egy része is azt vallotta, hogy volt ott egy rendőr, aki megpróbálta őket megvédeni.
A gumigolyóst szerette
A Baikal típusú, félautomata, de gumilövedékkel csak egy lövés leadására képes vadászpuskával felszerelt rendőr elmondása szerint akkor már nem parancsnoki utasításra lőttek, mint a nap elején. Saját belátásuk szerint használhatták a fegyvereiket, a töltények közül "én az egy gumigolyósat szerettem", mert azzal jobban lehet célozni. A lőszerrel nem kellett elszámolni: a puskások mellett lőszeresek dolgoztak, akik folyamatosan adogatták nekik a muníciót.
V. Csaba elmondta azt is, hogy célzott lövéseket csak gumigolyós tölténnyel, rendbontókra adott le a nap folyamán, a sörétes töltényt riasztólövésre használta, mert "annak sokkal kisebb a stophatása, saját magunkon is kipróbáltuk előtte". Utoljára az Uránia mozi környékén lőtt aznap este, később már nem volt rá szükség, a körúton már csak könnygázt lőttek. Ezt az ügyész azonnal cáfolta, T. Mihály később még a Baross utcánál is meglőtt egy rendbontót gumigolyóval a tanúvallomások szerint.
Kovács bíró ezután hosszan idézte azt az igazságügyi fegyverszakértői véleményt [2], mely szerint a 2006. október 23-án használt lövedékek a korábbinál lényegesen nagyobb sebességűek, sokkal nagyobb energiájúak és nagyobb sérülésokozó képességűek voltak, ráadásul nem volt rájuk rendszerbeállítási engedély.
Oszlatás az Erzsébet híd pesti oldalán
V. Csaba szerint nem csak ő és T. Mihály voltak akkor puskával a Blaha Sörözőnél, mert addigra összekeveredtek a rendőri egységek. Közölte, hogy tudja ki lőtte hátba Cs. Andrást közvetlen közelről, de nem kíván terhelő vallomást tenni rá. A védelem erre egy tanút idézett, aki viszont azóta eltűnt, elköltözött, két év alatt egyszer sem volt idézhető, ezúttal sem jelent meg a bíróság előtt.
V. Csaba akkori parancsnokát, V. László őrnagyot is védte: szerinte a bajtársai spontán módon cselekedtek, nem az őrnagy parancsára ürítették ki a sörözőt. Az utolsó szó jogán is ártatlanságát hangoztatta, azt mondta, legalább 20 vadászpuskás rendőr dolgozott azon a környéken annak idején.
A térfigyelő kamera törölte magát
Az ügyészt nem győzte meg a vádlott: perbeszédében azt mondta, hogy csak V. Csaba, vagy T. Mihály lehetett a tettes, és azért V. Csaba volt, mert a tanúvallomások szerint T. Mihály a sorfal túloldalán, a körút páros oldalán dolgozott. Hangsúlyozta, hogy ez az egyetlen olyan ügy, amelyben egyáltalán vádemelésig eljutott egy rendőr által gumilövedékkel okozott súlyos sérülés. Furcsának találta, hogy a térfigyelő kamera felvételéről pont az a rész hiányzik, amikor a rendőrök kiürítették a Blaha Sörözőt. Felfüggesztett börtönbüntetést és lefokozást kért V. Csabára.
A rebiszes védőügyvéde szerint viszont semmilyen közvetlen bizonyíték nincs védence ellen, és bár az ügyészség által feltárt tények helytállóak, V. Csaba személyére vonatkozóan téves a következtetés. A vádlott őszinte vallomása nélkül az ügyészség még ennyit sem tudott volna meg a történtekről a védőügyvéd szerint.
Sok volt a Baikal azon a környéken
A hosszúra nyúlt tárgyalás után Kovács bíró félórás szünet után hirdetett ítéletet. Ítéletében bizonyítottnak látta a Blaha Sörözőnél történt rendőri bántalmazásokat és hogy Cs. Andrást egy rendőr lőtte hátba, de V. Csabát bizonyítottság hiányában felmentette a védekezésre képtelen személy ellen elkövetett súlyos testi sértés és a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vádja alól.
Az ítélet indoklása szerint V. László őrnagy rebiszes alegysége ekkor már vidéki rendőrökkel is keveredett, összesen 7-800 rendőr volt a környéken, V. Csabán és T. Mihályon kívül több más puskás is jelen lehetett akkor és ott, más egységek is használtak Baikal típusú félautomatát. "Rendőr lőtt, rendőrök bántalmaztak, kártérítésért a rendőrség perelhető" - mondta a bíró, de a vádlott bűnösségét kétséget kizáró módon semmi nem támasztja alá. Az ítélet nem jogerős: az ügyész a bűnösség megállapításáért fellebbezett.
http://index.hu/politika/belfold/rebisz3309/

szerda, október 29, 2008

RTL Sportklub presztízsébe nem fér bele a Nagy-Magyarország zászló
2008.10.29. 08:31 zero

Szombaton, október 23-án azt találta mondani Vona Gábor, a Jobbik elnöke, hogy "hogy hatalomra jutásuk esetén a TV2-t és az RTL KLUB-ot lerombolják és a romokból emlékparkot létesítenek az utókor számára". Ezen jóízűt mosolygott az ember, mert jelenleg Jobbik elég messze van a "hatalomtól", és pontosan ismerjük, milyen jogállamban élünk: ahol egy illegálisan épített Citadella-teraszt vagy egy köztéri szobrot sem sikerül lebontania a hatóságoknak. Mit kezdenének 2 székházzal? Persze, amúgy sem lenne sok esélye ennek a "Lex Vonának", de biztos nagyon szépen hangzott az ünnepi beszédben.
Nos, eltelt kettő darab nap, hétfő este, Allianz FTC–Aramis futsalrangadó a Fradi Néligeti csarnokából, élőben közvetíti az RTL sportcsatornája, a Sportklub. És olyan események történtek, amely erősen elgondolkodtattott Vona Gábor ötletéről ...

Átadnám a szót Németh Péternek, az FTC futsalszakosztályának elnökének:
"Az RTL helyszínen lévő munkatársai már a mérkőzés kezdete előtt jelezték, hogy a szerződés ellenére nem lesz közvetítés, ha az Árpád-sávos, Nagy-Magyarországot is ábrázoló szurkolói transzparenst nem veszik le."

Mi f....? Mi köze van a közvetítő TV csatornának, hogy ENSZ-es, bangladesi vagy Árpád-sávos zászló van-e kirakva? Közvetíti a meccset, mert így lett megkötve a szerződés, a reklámidőt meg már eladta. Vagy az RTL-nél ezek már önkényuralmi jelképnek számítanak? Ugyanezt hangoztatták a Fradi képviselői is, "az RTL munkatársai egy telefonálás után azt mondták, hogy ez őket nem érdekli, a transzparens provokatív, és rontja a cég presztízsét, tehát le kell venni."


3 rövid kérdés:
-Kit hívtak fel telefonon?
-Kit provokál egy Árpád-sávos zászló, és ez hogy zavarja a teremfoci megnézést a TV-ben?
-Vagyis bármi, ami az RTL kamarájának a látószögében van, és a fő-fő fejes úgy ítéli meg, az rontja a presztízst? Miért, van olyan az RTL-nak? Legközelebb nem közvetítenek magyar válogatott meccset sem, meg Fidesz-naggygűlést, mert "Uramisten Józsikám, ezt nézd, mennyi magyar meg árpádsávos zászló! Nem romolhat a presztízsünk, fogd a kamerát, megyünk haza!"

Vajon miért nem kapunk olyan híreket, hogy a szerb vagy a horvát kereskedelmi TV nem közvetített szerb vagy horvát meccset, mert - még kimondani is szörnyű- a szerb vagy a horvát szurkolók történelmi zászlót lobogtattak? Vajon másnap még állna az a kereskedelmi TV Belgrádban vagy Zágrábban? Vagy csak mi vagyunk ilyen birkák? És ha jövő héten a szar-szemétláda RTL fejes kitalálja, hogy a magyar zászló és magyar himnusz is nagyon-nagyon provokatív, szó szerint "rettegnek" már az RTL székházban, és ha lehet, a válogatott meccs egyből a kezdőrúgással kezdődjön? Vagy különben nem közvetítenek?

Visszatérve a meccsre, a Fradi 2 percet kapott az RTL-től, hogy leszedjék a plakátot meg a zászlót. Még ezt is megtette a Fradi, de az RTL összepakolt (a közvetítés alatt), megszakították az adást, és ... hazamentek. Azt mondták, hogy "rongálás" miatt szakadt meg a közvetítés ... azt hiszem, ez az eset példátlan a televíziózásban, és emellett már nem lehet csak úgy elmenni...:



http://vastagbor.blog.hu/2008/10/29/rtl_sportklub#

kedd, október 28, 2008

Hétvégi "szórakozás"?

2008.10.27. 11:15 zero

Először azt hittem, ugyanaz a két hír, csak el van írva a városnév, de nem:

"Késekkel és bárdokkal szinte felkoncolták a szombat hajnalban Kecskemét-Hetényegyházán kitört tömegverekedés két résztvevőjét, ketten pedig könnyebben megsérültek szombat éjszaka. A település egyik szórakozóhelyére 10-12 fős, késekkel, kardokkal és bárdokkal felfegyverkezett csoport támadt. A támadók a szórakozóhely vendégeit és biztonsági őreit is bántalmazták. Az egyik vendéget többször is megszúrták a szíve környékén, és még a hasán is vágott sérülést szenvedett, a szórakozóhely rendezőjét pedig homlokon, illetve alhason szúrták támadói."

"Egy 15-20 fős társaság lépett be az egyik pécsi szórakozóhelyre, és már az ajtóban rombolni kezdtek. A szórakozóhely egyik neve elhallgatását kérő vendége azt mondta, hogy a támadók válogatás nélkül ütöttek mindenkit, akit értek és csavarkulcsokat, gázpisztolyokat is használtak. A támadásban egy ember súlyos, öten könnyebb sérüléseket szenvedett. A történtek után a rendőrök a bandából kilenc embert elfogtak, végül közülük hatot hallgattak ki gyanúsítottként csoportos garázdaság, súlyos testi sértés és annak kísérlete miatt. Senkit sem vettek őrizetbe, a kihallgatások után mindenki hazamehetett."

Ez a két "rövid hír" megint rengeteg kérdést felvet, melyre megint nem lesz válasz...
2006 október 23.-án kapualjból elrángatott 18 éves tinilányt 40 napra varrták be előzetesbe, a csoportosan elkövetett diszkószétverés meg emberek szurkálása és terrorizálása az semmi? Lehet hazamenni? Itt írja alá és további kellemes hétvégét? Esetleg a rendőrség haza is vitte őket?

Ez ma közbiztonság? Elmegyek szórakozni, betörnek és megszurkálnak, megvernek? Így engedjék el a szülők a gyermeküket szórakozni? A lelki traumáról nem is beszéljünk... Azt soha, senki nem kérdezi meg, nem nyom a latba a bíróságon, hogy miként élte meg, hogy 10-20 "ember" beront és szétver mindent és mindenkit és menekülni kell?

Egy ilyen szórakozóhelyen több százan vannak, vagyis ennyi szemtanú van. Szerintetek hányan fognak tanúskodni? Te mernél? Vagy azt mondanád, hogy éppen akkor a mosdóban voltál? Ki meri felvállalni az akár évekig is elhúzódó rendőrségi és bírósági eljárást? Úgy, hogy a védelem minden személyes adatodat megkapja ...


A pécsi esetnél nem lehet elmenni amellett, hogy az eset Pécs belvárosában történt, nem pedig egy tanyán! A szemtanúk szerint az elkövetők vezetője a helyi erőslegény volt, a 18 éves "Dagó", iwiw-en megkereshető:

"Küzdjetek Pécs Európa Kulturális Fővárosáért!" - biztos ezt üvöltötte a lokálpatrióta támadó.

Az Origó "hirtelen" törölte a több mint ezer kommentet, ami a cikkhez érkezett, vajon miért? Azzal többre megyünk, ha elhallgatjuk a dolgokat? Mégegyszer: Felismerték, elkapták, elengedték. Budapesten meg egy üres tojásosdobozért bevisznek 24 órára. Ennyi. De már mindenkinek tele van a töke:

"Ott voltam a haverokkal kint a café előtt, adrenalin roham - aztán láttunk vkit rohanni be a caféba jöttek a lövések (+ a szokásos megdöglötök és lázadás c. kiáltások), csak meredten bámultunk amíg nem az egyik "tettes" úgy hátba ütött valakit a piros-baseball ütőjvel hogy az ott össze esett aztán elkezdtünk sétálni> mert akik elkezdtek elfutni azok után odarohantak..vertek mindenkit, mi hátráltunk aztán amikor a kb 50-60 vendég elkezdett pánik szerűen kifutni mi is futottunk -csak utána jutott eszünkbe hogy minden ismerősünk bent ragadt a helyen...szerencsére semmi bajuk"

"a leggazabb hogy a rendorseg semmit sem tesz pedig lattak mi volt ill mi lett es tudjak is hogy ki volt es nem az elso ilyen esete az illetonek..szomoru lassan mar napkozben sem lehet kimenni az utcara mert ok nelkul agyonvernek...szep kis varos szep kis orszag..."

"Én nemtudom, hogy ez kinek mire volt jó, de mi épp szülinapot ünnepeltünk páran csajokkal, és halálra rémültünk mert néhány büdös c..... jó dolognak tartotta hogy viperával hadonásszon 3 centire az arcunktól..."

"n ott voltam...elég szörnyű volt nézni, ahogy ott ütötték a pultot a baseball-ütökkel..hirtelen csend a tömeg ledermedt, mindenki rohant az emeletre, az ajtóban a srác fogja a fejét, többen sírnak, kirakati üveg betörve, kinti virágok és székek szétdúlva, többen kinn ülnek a földön. és csak egy szombat esti bulinak indult."

"A Nevkó környékén má nem lehet elmenni úgy hogy a dagóék be ne ugassanak vmit. állandóan ők csinálják a balhét mindenhol.
sztem most is ők voltak ...rendőrök be vannak fosva??? Vagy mé viszik már be őket börtönbe"

"Akik ezt tették pécsen csináltak már jó pár ilyet,mindenki tudja kiröl van szó(dagoék)kis kertvárosi roma gyerekek 18év körüliek,mondjuk eltulozták kicsit!Az a gáz hogy még most is az utcán vannak gondolom ott ahol szoktak is lenni,rendörség meg nem csinál semmit.Magyarország, ennyi."

http://vastagbor.blog.hu/2008/10/27/hetvegi_szorakozas

csütörtök, október 09, 2008

A válság véget vet a szabadpiacnak

* - dg - - dudas@mail.index..hu

| 2008. 10. 09., 07:52 | Frissítve: 2 órája

A szabadpiacért zajló küzdelemben, illetve a szabadpiacban eltöltött több száz év után a mostani válság alapvető fordulatot hozhat, és eljöhet a szabályozott, kontrollált piac kora: az állam lényegesen szigorúbb szabályozó és ellenőrző szerepe mellett az eddiginél komolyabb piaci szereplő is lehet egyes szegmensekben, például a jelzáloghitelezésben. Véget érhet a spekulációs ügyletek szabadsága és a multik korlátlan hatalma is, véli Sarkadi Szabó Kornél, bár utóbbit egyelőre csak remélni lehet. A Cashline elemzője azt mondja, ne gondoljuk, hogy teljes egészében elveszett az a pénz, amit most bele kell pumpálni a piacba: a dollárszázmilliárdok jelentős része bizony vagyonként felhalmozódott az elmúlt években egy szűk kör kezén.
Fotó: Nagy Attila

Hétfőn 10 százalék felett esett az OTP papírok értéke, az euró ára ismét elérte a 250 forintot, szerdán pánik volt a tőzsdén, újra fel kellett függeszteni a kereskedést. Lehet azt mondani, hogy most ért ide igazán a válság?

Először is tisztázzuk, mi a válság! Amit most látunk, azok egyelőre a pénzügyi piacokon zajló folyamatok és azok tünetei, amik mindig sokkal előrébb járnak, mint a hétköznapokban érezhető hatások, ha úgy tetszik, a reálgazdaság válsága. A részvényes, vagy egy nagy pénzintézet menedzsmentje persze már a mostani helyzetet is válságként éli meg, és az első kísérő jelek már tényleg elérték Magyarországot. De a hétköznapi ember számára ez még csak figyelmeztető jel, a tőzsde csak kiváló indikátor, barométer, az igazi hatások majd jövőre jelentkeznek. A reálgazdaság, a hétköznapi emberek szempontjából az lesz a kérdés, hogy mennyire esik vissza a termelés, mely ágazatokban kell vállalati csődöktől vagy a termelés fejlődő országokba telepítéstől tartani, hány munkahely szűnik meg, mennyivel nő a munkanélküliség, hogyan alakulnak a keresetek. Az igazán nagy kérdés pedig az, hogy a mostani események egy többszáz éves korszak végét, a hitelpénz, a modern közgazdaságtant és szabad piacgazdaságot jelképező időszak végét, vagy ebben a több száz éves rendszerben a legnagyobb korrekciót jelentik-e.

Megszűnhet a hitel?
A cikk a hirdetés után folytatódik h i r d e t é s

Nem, erről azért nincsen szó. De a pénz és a megtakarítások hitelteremtő multiplikatív hatása beszűkül, a bankok hitelezési tevékenysége igen komoly korlátok közé szorulhat, a befektetési banki terület mint önálló tevékenység, a korábbi formájában eltűnhet a föld színéről, vagy legalábbis jelentősen visszaszorulhat, és a befektetési bank jogosítványai komoly korlátozás alá eshetnek majd. Ez önmagában is rendkívüli hatással bír.

Ilyen jelentős volt a befektetési bankok szerepe?

Ezen bankoknak nincs klasszikus, lakossági üzletáguk, nem gyűjtenek betéteket. Olyan intézményi ügyfeleik vannak, voltak, akiknek szinte korlátlan mennyiségű pénz állt rendelkezésükre. Tőkeáttétellel, azaz valós befektetés nélkül vettek fel pozíciókat a piacon, így megvolt a lehetőségük, hogy virtuális pénzzel keressenek óriási profitot. Például határidős ügyleteknél elég letenni a tranzakciós érték néhány százalékát, a nyereség azonban a teljes érték után jelentkezik. A befektetési bankokra és az általuk menedzselt alapokra szinte semmilyen korlát nem vonatkozott, minden piaci szegmensben megjelenhettek.

Ez már azt is eredményezte, hogy egyes területeken, a legtipikusabb talán az olajpiac, ezek a tőkeáttételes ügyletek, az ezeken elérhető nyereség iránti várakozás alakította az árat, nem a kereslet-kínálat diktálta realitás. De ugyanez volt megfigyelhető szinte minden eszköz piacán. Nyugdíjalapok 50-100-szoros tőkeáttétellel tudtak kereskedni az olajjal. Márpedig az olaj nem tulipánhagyma, ami a piacok történetében az egyik első nagy és híres lufi volt: ha a tulipánhagyma drágul, annak nincs hatása a világgazdaság egészére, az olajnál más a helyzet. Az eszközárakat 2003-2007 között hasonló tendenciák jellemezték, a túlhevülés minden eszköz piacán tetten érhető volt kisebb-nagyobb mértékben. Elég, ha csak a kínai tőzsdére gondolunk.

De mégis mindenre volt vevő.

Itt jön be a hitelezés szerepe. De az USA-ban most véget ért egy 20-25 éve tartó hitelezési boom, az, hogy az amerikai lakosság kisebb megszakításokkal, de folyamatosan eladósodott, nettó hitelfelvevővé vált megtakarítások helyett. A multik egyre nagyobb hatalmat gyakoroltak, a hitelből való vásárlást ösztönözve alakították a fogyasztói társadalmat, ez mind hozzájárult ehhez a folyamathoz. Amerika adósságát főleg Kína finanszírozta. A lufi attól lufi, hogy irracionális folyamatok irányítják: a kapzsiság egyre több szereplőt vonz a piramisjátékba, és amíg van új szereplő, addig megy a lufi.

Tehát, nem azért drágult az olaj vagy az összes árupiaci termék a 2008 első felében tapasztalt mértékben, mert hirtelen kevés lett a kínálat, vagy ugrásszerűen nőtt a felhasználás, hanem azért, mert egyre több szereplő egyre nagyobb pénzzel jelent meg az olajpiacon, és mind a drágulásban volt érdekelt, a hitelből élő fogyasztók meg kifizették az árat. Egy idő után azonban ez nem finanszírozható. A nagy befektetési házak persze kiválóan csomagolt termékként adták el ajánlásaikat az általuk elemzett befektetési eszközökre. A hatalmas befektetésre rendelkezésre álló tőkével és a hitelminősítők közreműködésével pedig sikeresen tudták a kívánt irányba terelni az egyes piaci szegmenseket. Sok pénzzel a kört is lehet négyszögesíteni. Egy darabig.

És ezt senki sem látta?

Sok személynek és vezető érdekcsoportnak mutatott egy irányba az érdeke. Nem akarok összeesküvés-elméletet gyártani, szerintem nem is kell ilyet keresni, de az, hogy sem a Fed, sem a szabályozó hatóságok, sem a politikai vezetés nem ismerte vagy nem akarta felismerni az idáig vezető folyamatok veszélyeit, az feltűnő. És ahogy a piramisjátékban ez lenni szokott, most is a felső szint járt jól: annak a pénznek a nagy része, amit most az amerikai adófizetők pénzéből bele kell pumpálni a rendszerbe a 700 milliárd dolláros kisegítő csomaggal - ami csak töredéke a később fizetendő végösszegnek - most vagyonként felhalmozódott egy szűkebb rétegnél. (A csődbe ment Lehman Brothers vezetője kongresszusi meghallgatásán arra a felvetésre, hogy az elmúlt években 500 millió dollárt keresett, azt mondta, csak 360-at [1].) Ne higgyük, hogy a mostani veszteségek döntően virtuális pénzeket jelentenek, óriási összegek kerültek nyereségként a befektetési bankok, a hitelminősítők tulajdonosaihoz, vezetőihez.

Lehetséges bárkit felelősségre vonni, megbüntetni?

Az igazságos nyilván a teljes vagyonelkobzás lenne.

De jogilag ez abszurd: nem csaltak, csak éltek a rendszer adta lehetőségekkel, nem?

Igen, ez így van, a jelenlegi rendszerben nem követettek el törvénytelenséget, legalábbis aligha lehet bárkire ráhúzni olyan szabálysértést vagy bűncselekményt, ami miatt bármilyen komolyabb felelősségre vonás elképzelhető lenne. Sajnos.

De miért nem látta senki, hogy rossz a rendszer? Ha a piacnak ez nem is volt érdeke, alig lehet olyan nyilatkozatokat találni akár tudományos szférából, ami arra figyelmezett volna, hogy alapvető hiányosságok vannak.

Voltak figyelmeztetések, de valóban elenyésző számban. A modern közgazdaság-tudományban sokkal nagyobb hangsúlyt fog kapni a feltételrendszer vizsgálata annál, mint ami most jellemző: egy bizonyos feltételrendszer alatt a lehetséges következmények elemzése. Például a különböző bankok és hitelminősítők kockázatkezelési rendszerében nagyon szofisztikált modelleket használtak arra, hogy megvizsgálják, ha x termék árra elmozdul valamerre, az hogyan hat y-ra, és ezt megcsinálták ezer termékre. De a rendszerből valamiért, nem tudom miért, kimaradt az, hogy mi történne, ha az ingatlanárak indulnak lejtmenetnek, mondjuk 25 százalékos esést szenvednek el. Részben ez és az ehhez hasonló hozzáállás vezetett a válsághoz. Másfelől az a fajta teljes szabadság, ami a piaci szereplőket felelőtlenné tette.

Tehát irány az államosítás?

Egyrészt szigorúbb szabályozás lesz az állam részéről. Másrészt, igen, bizonyos szegmensekben piaci szereplőként is meg fog jelenni az állam a korábbinál jóval nagyobb mértékben, ilyen lehet például a jelzáloghitelezés és jelzálog tevékenységek köre. Ahol eddig, a pénzügyi rendszer innovációi nyomán olyan új termékek jelentek meg, a hitelekre épített derivativ termékek, amelyek mára átláthatatlan rendszert alkottak. De azt sem tartom kizártnak, hogy a fejlesztési bankok, mint például az EBRD, be fognak lépni az általános hitelezésbe. Persze alapvető állami döntésekre van szükség, elsősorban arról, hogy megáll-e az állam a szigorúbb szabályok megalkotásánál, vagy piaci szereplőként is megjelenik. Ugyanakkor biztosra veszem, hogy a szabályozás kitért majd annak tiltására is, hogy egy szereplő egy adott szegmensben óriási, szinte korlátlan és fedezet nélküli piaci pozíciókat vehessen fel.

Nem vehet majd valaki bármennyi olajat?

Nem, vagy csak akkor, ha a tényleg meg van rá a pénz. A tőkeáttételes ügyletek kora lejárt. Ezt a szabályozást a magánszemélyekre és az intézményi szereplőkre is alkalmazni fogják, véleményem szerint. Lehet, hogy nem minden piaci szegmensben, de nagyok sokban igen. Ezenkívül, mert ez csak a pénzügyi szabályozás, a reálszférában is valószínűleg átalakítja a szabályozást a mostani válság: sokkal egyértelműbb irányba fognak elindulni a törvényhozók, hogy akár a technológiai, akár más szektorokban korlátozzák a piaci koncentrációt. A multik hatalmának eddig látott térnyerését megakaszthatják a törvényhozók, ösztönözve egy tisztább versenyt minden szférában. Bár az utóbbi jövőképben azért annyira nem bízok, látva a tőkés társaságok jelenlegi hatalmát és érdekérvényesítő erejét.

Lehetséges ez még visszamenőleg? Meg egyáltalán: most egyszer csak leírjuk a piac majd megoldja a helyzetet elvet?

Ha áttekintjük a szabad piacgazdaság elveit, vissza kell nyúlni az Adam Smith-i elmélethez. Akkor működik a rendszer hatékonyan, ha végtelen sok szereplőt feltételezünk a piacon, vagy ha megteremtjük a megfelelő feltételeket. Ha igazságosabb és fenntarthatóbb rendszert akarunk, ahhoz először jogalkotói döntések kellenek.

Nem esünk át a ló túloldalára? Nem arról van szó, hogy nem a szabadpiaccal kell leszámolni, hanem egyes olyan ügylettípusokkal, amelyek megfogható felelősség, és ami még nagyobb probléma, kézzel fogható tőke nélkül engedték a kereskedést? Azaz nem lehet, hogy nem paradigmaváltásra van szükség, hanem csak a rendszeren belül nagyobb odafigyelésre?

Meggyőződésem, hogy a multik térnyerése, a hatalom ilyen módon való korlátozása vagy koncentrálódása hozzájárult, hogy a rendszer ilyen sokáig működőképes legyen. A szabad piaccal nem kell leszámolni, de a szabályozatlan piaccal igen.

Mennyi időt vehet igénybe egy új rendszer szabályozóinak kialakítása? Ami most folyik, az nyilván csak tűzoltás.

Nyilván nem feltétlenül fog mindaz bekövetkezni, amit az imént elmondtam, de az irány valószínű 2009-re. Az viszont biztosra vehető, hogy a pénzügyi szférára drasztikus szabályozás vár, és ez önmagában ebbe az irányba hat. Gondoljunk bele: a CDS-ek (hitelbiztosítások) piaca 52 ezer milliárd dollár. Ez az USA négyévi GDP-je. Amire nem működik elszámolóház, szabályozatlan piacon adják-veszik ezeket az eszközöket a szereplők, ez olyan mutyilehetőség, manipulálási lehetőség, amelynek a kockázatát nem lehet megengedni. A Fed már be is jelentette, hogy az év végéig létrehoznának egy elszámolóházat.

De mennyire szól ez a válság arról, hogy a pánikban rengeteg pszichés hatás van? Egy sor, a pénzügyi válsághoz közvetlenül nem kapcsolodó szektorba tartozó céget, de még akár érintetlennek bizonyult bankokat is túladnak a befektetők.

Nyilván komoly szerepe van, a pánik arról szól, hogy sokan azt hiszik, az adott papír ára még alacsonyabb lesz, tehát ebben bíznak. Másfelől van automatizmus is: sok alapban a jelenlegi helyzetben csökkenteni kell a részvényportfoliók arányát, ez is eladásokhoz, árcsökkenéshez vezet. Harmadrészt azzal, hogy a pénzügyi szektor papírjaira lépett életbe a shortolási tilalom pár héttel ezelőtt, sokan átnyergeltek más szektorok papírjaira, esésre spekulálni. Én arra számítok, hogy rövid távon, a következő napokban lesz egy óriási visszapattanás. Nem minden szektorban egyezik meg persze az értékeltség: a technológiai szektor cégeinek árazása például most inkább a helyére került, de például az energetikában már drasztikusan alulárazottá váltak a cégek, az olajár pedig még nem esett vissza 20 dollárra. Vannak olyan cégek, amelyek részvényeit akkor is venni kell ilyen szinteken, ha összeomlik a pénzügyi világ és jegyrendszert vezetnek be.

És a pénzügyi szektor adásában mennyire lehet benne az, hogy most úgy tűnik, hogy hazudtak a bankok: európa egy éve még alig érintettnek mondta magát. Most mennyire higgyük el például, hogy a magyar bankok tényleg érintetlennek?

A bankok esetében az a baj, hogy egy jól menő bank is csődbe mehet, ha betétesei megrohamozzák. A jelenlegi, a hitelpénz jellemezte rendszer alapja a bizalom, és ez megingott a válságban. Korábban megbízhatónak ismert szereplők egymás közötti hitelezéseiket is felszámolták, nem tudják, hova merjenek pénzt kihelyezni. Ezért fontos a betétekre vonatkozó állami garanciák megemelése, mert a lakossági rohamot egyetlen bank sem éli túl. Az USA előrébb tart ezen a téren, Európában is közös fellépésre lenne szükség, bár az európai lakossági bankok helyzete jelenleg stabil. A bankok közötti likviditás biztosítása, elősegítése pedig az EKB feladata. Hasonló csomagra lenne szükség, mint az USA-ban, persze itt kisebb összeg, mondjuk 3-400 milliárd dollár is elegendő lenne. Emellett uniós szintű megállapodás kellene arról, hogy teljes garanciát kellene vállalni a betétekre.

Ennek a garanciának az a lényege, hogy ne legyen rá szükség, azaz elkerüljük a pánikot, a rohamot. Ha a betétesek tudják, hogy a bankban tartott összes pénzükért az állam is jótáll, nincs értelme azt kivenni. Ebből a szempontból egy korlátlan garancia nem jelent korlátlan költséget, de pánikmegelőzést igen.
http://index.hu/gazdasag/magyar/sar081008/

hétfő, szeptember 22, 2008

Hazugsághatalmak hálójában - Bogár László írása

2008-09-20. 10:13

Ha egy közösség Őszöd után is képes a létroncsoló diktatúrát eltűrni, akkor lélekben már feladta a küzdelmet. Éppen két esztendeje már, hogy a verbális polgárháború egyre mélyebb örvényeibe süllyedő magyar közbeszéd meghatározó "toposzává" a hazugság és a deficit fogalmai váltak. A hazugság deficitje és a deficit hazugsága kapcsolódnak össze egyre kiszámíthatatlanabb válságörvényekké, ezért nem látszik teljesen haszontalannak egy kicsit elmélyültebben is megvizsgálni a kérdéskör mélyebb rétegeit.

Először tegyünk egy némileg talán zavarba ejtő kitérőt a hazugsággal kapcsolatban.

A hazugság, vagyis mások szándékos megtévesztésére való képesség már az összes fejlettebb emlősállat evolúciós szintjén megjelenik. A lopakodó, cserkésző leopárd is azt "hazudja" a gazellacsordának, hogy az nincs veszélyben, mert egyébként aligha tudná lesből elejteni e hazugságtól megtévesztett áldozatát. Az persze más kérdés, hogy a gazella is "tudatában" van a vele szemben szerveződő "összeesküvésnek", ezért egész evolúciós eszköztárát mozgásba hozza, hogy az ne sikerüljön.

Az embernél nagyjából három- és ötéves kor között alakul ki a hazugságra való képesség, a pszichológusok szerint minél "intelligensebb" a gyerek, annál hamarabb. Ezt követően egy, a nyugatias létmódban élő ember nagyjából húszezerszer hazudik élete során. Bár ez minden kultúrában a morálisan elítélt bűnök egyike, de olyan bűn, amelynek rutinszerű elkövetését a közösség erkölcsi normái viszonylag jól tolerálják. És ennek világosan körülhatárolható oka van. Az "igazság" azonnali kimondása minden körülmények között akár komoly mentális feszültséggel is járhat az ember hétköznapi együttműködésének színterein. Mindnyájan tudjuk, hogy a hétköznapi hazugságaink jelentős része inkább "színlelés", ezzel rejtjük el esetleges rosszkedvünket vagy mások iránti eseti, netán általános elutasításunkat. Egészen biztos, hogy ha ennek mindig nyíltan és közvetítés nélkül utat nyitnánk, az jelentősen emelné az emberi közösségek konfliktusszintjét. Nem is beszélve a "kegyes" hazugságokról, amikor valóban akár jó értelemben vett kíméletből hallgatunk el és/vagy "szépítünk" meg valamit. Ráadásul a történelem számos olyan esetet ismer, amikor a rosszkor, rossz helyen és rosszul kimondott igazság olyan súlyos tragédiához vezetett, amelynek roncsoló hatása bizonyosan nagyobb volt, mint az elhallgatás és lassú "adagolás" erkölcsileg nem túl vonzó, de mégis kisebb kockázattal járó stratégiájából a közösségre háramló teher viselésének ára.

Őszöd nem menthető!

A hazugság megítélése tehát korántsem olyan ellentmondásmentes, mint amilyennek látszik, de még mielőtt bárki félreértené, mindennek az előre bocsátásával nem az őszödi hazugságot kívánom erkölcsileg mentegetni, sőt! Csak attól óvnám magunkat, hogy e valóban förtelmes tett elítélésének indokolt felháborodása közepette a hazugság problémakörét leegyszerűsítsük, netán mi is hazugsággal, legalábbis önáltatással próbáljuk mindezt feldolgozni.

Történelmi kontextusban elhelyezve a kérdést különbséget kell tennünk a "közember" hétköznapi hazugságai és az elitcsoportokhoz tartozó, a közösség valamilyen felhatalmazásával közfeladatokat ellátó személy ebbéli tevékenysége közben elhangzó hazugságai között. Ezért újabb rövid kitérőként vegyük szemügyre magának az elitnek a történelmi szerepét!

Már a tradicionális társadalmakban kiderülni látszott, hogy a közösség nem tud mindig és mindenféle cselekvés közvetlen szereplője lenni. Ezért alakult ki az a sajátos "munkamegosztás", amelynek lényege, hogy a közösség erre a célra felépített "létkarakterű" személyeket "küld be" azokba a cselekvési terekbe, ahová mint közösség nem tudhat minden esetben közvetlenül belépni. A közösség persze sokoldalú komplex eljárások keretében állandó ellenőrzés alatt tartja ezeket az elitcsoportokat, sőt közöttük is létezik egy bonyolult szerveződésű, kölcsönös ellenőrzési mező. Az ezt a szakrális rendet végleg szétroncsoló felvilágosodás cinizmusát jelzi, hogy végül is helyesen emeli ki a lényeget: az eliteknek Észben és Erényben dúsaknak kell lenniük ahhoz, hogy történelmi küldetésüket betöltsék. Az Ész jelenti azokat a tudásokat, amelyek lehetővé teszik az elgondolhatóság és megvalósíthatóság összehangolását, és az Erény teszi lehetővé, hogy mindezt a "folytathatóság" létkritériumának is képesek legyenek alávetni. Vagyis, hogy semmiképpen ne uralkodhasson el az "utánam a vízözön" cinikus-gátlástalan létkaraktere. A felvilágosodás létroncsoló stratégiáját egyébként a reneszánsz alapozta meg, amelynek egyik legjellegzetesebb figurája Machiavelli, aki először fejti ki ennek a pusztító létkarakternek a credóját, és ez már szinte egyenesen vezet a "ma" eseményeihez.

Kollaboráns elit

Ez a nyugatias modernitás létstratégiája, amely, mint azóta láthatjuk, maga a megtestesült folytathatatlanság, a megvalósult abszurditások világa. Csak azért állhatott fenn mégis egy fél évezreden át, a 20. század közepéig, mert gátlástalan brutalitással fosztotta ki a Nyugaton kívüli világ ("The West and the Rest") értéktereit. Ám a múlt század közepére egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a világ a Nyugat létroncsolása ellen lázadó lokalitások permanens globális háborújával fenyeget. Ezt a válságot az új létmód, amely önmagát dezinformatív módon "globalizációként" nevezi meg, úgy igyekszik "megoldani", hogy egyszerűen "leváltja" a valóságot.

Az új létmód, a "globalizáció" ugyanis a mesterséges lét megkonstruálására törekszik. Anyag helyett műanyag, élet helyett genetikusan módosított "műélet" és lélek helyett médiamanipulációval "tudatmódosított", embernek látszó tárgyak létrehozása. Ezzel azonban egyúttal végleg összeomlik a tízezer éves alku, amely az eliteket a szakrális rend betartására és betartatására ösztönözte. A valóság maga válik a létroncsolás közvetlen eszközévé és tárgyává. A globalitás létmódjának rejtett hatalomszerkezete minden lokalitásban, tehát az elemi emberi közösségek mindegyikében "strukturálisan kódolja" a hazugságot. Kényszerítő, fegyelmező és értelmező hatalmi eszközei segítségével a "hazugságot" teszi "igazsággá", és az igazság válik megbélyegzett és veszedelmes "hazugsággá".

A kényszerítő hatalmak a transznacionális tőkestruktúrák testesítik meg, amelyek a közvetlen megélhetési szükségletek kisajátításával, alig burkolt erőszakkal bírják rá a lokalitások alávetett népeinek többségét, hogy életük újratermelését a tőkestruktúrák közvetlen érdekeinek rendeljék alá. A fegyelmező hatalmakat a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank, a WTO, a nagy hitelminősítők és auditáló cégek, amelyek a lokalitások manipulált elitjeit szorítják rá figyelmeztető-fenyegető erejükkel a "politikailag korrekt" gazdaságstratégiai magatartásra – vagyis saját lokalitásaik kiszolgáltatottságának fenntartására. Az értelmező hatalom intézményes alkalmazását a globális média végzi, amelynek segítségével az erőszak szabadságként, míg a szabadságra irányuló erőfeszítések a szabadságot veszélyeztető "felforgatásként" mutathatók be. Nacionalista, populista, protekcionista tehát mindenki, aki csupán természetes felelősséget érez saját nemzetéért, "nép-szerű", hogyha tiszteletben tartja a demokratikus választói akaratnyilvánítást, és ha szükséges, igyekszik megvédelmezni ("protekció") a kiszolgáltatott lokalitást a globalitás pusztító hatásaitól.

Ez a sajátos patologikus szerkezet tehát strukturálisan kódolja a hazugságot, ezért a lokalitások kollaboráns elitjei folyton hazudnak. A népüknek jólétet és felemelkedést, hogy megválasszák őket, a globális "birodalomnak" meg azt, hogy korlátlanul kifosztják érdekükben a saját lokalitásukat, noha ez annak teljes pusztulásával járna, így ezt "csak" részben teszik, tehetik.

Bibó István már 1945-ben rámutatott arra, hogy a magyar társadalom valóságértelmezési logikája rohamosan torzul. Az egyik póluson felhalmozódik az általa "túlfeszült lényeglátásnak" nevezett magatartás, míg a másikon a cinikus-gátlástalan, általa "hamis realistáknak" nevezett "pragmatikusok" hadáé. Felhívja a figyelmet, hogy mindez kikerülhetetlenül vezet az elitek "értelmi és erkölcsi lezülléséhez". A katasztrófát nem önmagában a hazugság jelenléte adja, hanem az, hogy kizárólag a hazugsághatalmak diktatúrája létezik.

Ha mindezek nyomán most feltesszük a kérdést, hogy mi is történt itt két éve ősszel, akkor nagyjából a következőket mondhatjuk el.

A globalitás urainak kegyéből

Bár az ország önmagához reflexív módon még viszonyulni képes részének a 2006-os választások előtt is világos volt, hogy globális kifosztóink jelentősen emelni kívánják a birodalmi sarcot, és hogy a Magyarország nevű lokalitás régóta súlyosbodó válságának éppen ez a kifosztás az alapvető oka, a politikai élet főszereplői közül ezt senki még csak nem is említette, és az óta sem említi!

Pontosabban a politikai "szélsőségesek" kivételével az imént említett evidenciát a középre törekvő politikai reprezentánsok közül senki nem tudja, és főként nem is akarja említeni. Az ok kézenfekvő! Tudják, hogy csak a globalitás urainak a kegyéből kaphatnak felhatalmazást (a "szuverén" magyar nép közvetítésével persze) a kormányzásra, amely aztán így aligha épülhet másra, mint a lokalitás további kifosztásában való (bűn)segédkezésre.

A helyzetből adódó fő kérdés tehát az, hogy lehet-e hazugságot leleplezni egy másik hazugsággal úgy, hogy közben mi magunk is elhallgatjuk a lényeget. Azt a lényeget, amely talán úgy foglalható össze, hogy mindaz, amiről azt hazudjuk, hogy demokrácia, jogállam és piacgazdaság (tehát a rendszerváltás rendszere), valójában a globális hatalomgazdaság lokális diktatúrája, kollaboráns helyi elitek által üzemeltetve. Az elmélyülő válság igazi oka tehát az, hogy a két üzleti vállalkozásként üzemeltetett "politikaipari holding", a Fidesz és az MSZP, noha egymással gyilkos háborút vív, egyformán érdekelt abban, hogy ez az alapvető "rendszerhazugság" semmiképpen ki ne derülhessen. Ez azért tragikomikus, mert a választók nagy része tudja, vagy legalább is "érzi" ezt. A tény, hogy a most már csupán egyszázalékos támogatottsággal, de mégis a birodalmi erőszak közvetlen betüremkedéseként működő SZDSZ határozhatja meg az ország sorsát (és próbál a maga egy százalékával százszázalékos SZDSZ-többségű "szakértői kormányt" az országra erőltetni), azt jelzi, hogy nem tudunk kitörni a hazugsághatalmak hálójából. Ez igen veszélyes jövőt vetít előre!

És végül önámító hazugságaink egyik sajátos megnyilvánulására egy elgondolkodtató metafora. Van Budapest belvárosában egy igen elegáns tér, amelynek középpontjában egykori elnyomóinknak, a szovjet birodalom "felszabadítóinak" az emlékműve áll. Az emlékmű egyik oldalán jelenlegi kifosztónknak, a globalitás amerikai impériumának az erődítményszerű képviselete magasodik. Mellette a "Magyar Nemzeti" Bank, amely a globális pénzhatalom lokális fegyelmezési erőszakintézménye, természetesen a "magyar nemzettel" szemben. És végül a tér leghatalmasabb "képződménye" a valaha a kora globalitás pénzhatalmi központjaként működő tőzsde épülete, amelyben a mai globális értelmező erőszak leghatékonyabb fegyvere, a televízió székel. Mind-mind tehát elnyomásunk, alávetésünk alapvető intézményeinek szimbóluma. És, hogy a paródia burleszkszerűen teljes legyen, mi más lehetne a tér neve, mint: Szabadság. Kell-e ehhez bárminő kommentár?

Ha egy közösség ilyen tartósan képes a hazugsághatalmak diktatúráját eltűrni, az csak azért lehetséges, mert lélekben már feladta a küzdelmet. Túlélésünk esélyét tehát csak egy olyan lelki, erkölcsi, szellemi dráma – és az ennek nyomán végbemenő megújulás – adhatja, amely csupán történelmünk legkritikusabb elágazási pontjaihoz mérhető.


Bogár László

(MHO)
http://kuruc.info/r/1/28376/#

szerda, szeptember 17, 2008

Vonjuk le a 2006. őszi véres események tanulságait!

* Schiffer András - andras.schiffer@gmail..com

| 2008. szeptember 17., szerda 08:10

(Schiffer András írása a Túlkapások című, ma megjelenő könyv utószavának szerkesztett változata. Az Index könyvek sorozatban megjelenő kötet az Index hírportálon 2006 októbere és 2008 augusztusa között megjelent, Gőbölyös Soma-díjas cikksorozaton alapul, a könyvet a 2006 őszén Budapesten történteket testi épségüket kockáztatva, közvetlen közelből megörökítő fotóriporterek mélyen megrázó képanyagával illusztráltuk.)


Az Elkúrtuk-botrány, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök „őszödi beszédének" nyilvánosságra hozatala a maga brutalitásával tárta a közvélemény elé a magyar közélet morális válságát. Egy demokratikus politikai közösség azon a feltevésen nyugszik, hogy léteznek olyan morális, procedurális normák, amelyeket a közösség elsöprő többsége - pártállástól függetlenül - magáénak vall és érvényességükben joggal bízik.

Természetes ugyanakkor, hogy minden demokratikus politikai közösségben előfordulnak normaszegések. Egy erős morális kötelékekkel alátámasztott demokratikus közösség azonban haladéktalanul és félreérthetetlenül azonosítja, majd elítéli a normasértést, a normaszegő pedig számít a közösség rosszallására, továbbá politikai, jogi szankcióira.
A cikk a hirdetés után folytatódik h i r d e t é s

Ha eltérően is ítéljük meg ma ebben az országban az „őszödi beszéd" tartalmát, az aligha volt kétséges már az első pillanatban, hogy a szöveg nyilvánosságra kerülése hatalmas megrázkódtatást okoz. A botránynak azonban még abból a megfontolásból sem lettek személyi konzekvenciái, hogy a kormánypártok legalább ezekkel csökkentsék a megrázkódtatás mértékét. Pedig a miniszterelnök megsértette az egyenlő tisztelet elvét: Gyurcsány Ferenc nem demokrata.

A 2006. szeptember 17. estéjén, és a következő hetekben az Országház elé gyűlt tömegben számosan voltak, akiket nem pártpolitikai megfontolás és nem a rasszista-szélsőjobboldali indulat, hanem a megsértett állampolgári önérzet vitt ki a térre.

Az „őszödi beszédnek" más értelemben persze lettek, nagyon is gyászos következményei. Egyrészt már a szeptember 17-ét követő napokban megindult a kormánypárti valóságmagyarázók összemosási hadjárata. A 2006-os kampány immáron büszkén vállalt és tudatos hazugsága mellé odatették a korábbi kampányok megvalósulatlan ígéreteit, a titokban elmondott szózatból „bátor szembenézést", a hazugságbeszédből igazságbeszédet fabrikáltak. A szavakat teljesen kiforgatták eredeti értelmükből.

A krízis másik, tragikus eredménye: a karhatalmi ámokfutás 2006. őszén. A közhatalmat gyakorló személyek különösen nagy felelősséget viselnek a demokratikus politikai közösséget összetartó elvek és normák épségéért. Ha a közhatalom reflektálatlanul és következmények nélkül lép túl alapvető szabályokon, a norma-nélküliség szétterjed a közigazgatásban és előbb-utóbb „normává" szilárdul a tiltakozó tömegben is.
A krízis másik, tragikus eredménye: a karhatalmi ámokfutás 2006. őszén

A demokratikus politikai közösséget összetartó közös feltételezések közül való az is, hogy a Köztársaság rendvédelmi szerveire minden polgár számíthat ha bajba kerül, s a legális erőszak-monopólium birtokában levő szervek pártatlanul kényszerítik ki és juttatják érvényre a törvényességet. Ennél fogva hamis és mérhetetlenül káros, ahogyan a 2006. őszi összemosási kísérlet egyenlőségjelet tett a jogtipró rendőrség és a randalírozók közé. Nem kétséges, hogy utóbbiak is komoly törvénysértéseket, néhol súlyos bűncselekményeket követtek el.

A Köztársaság rendőr-egyenruhájába bújt - a törvény nevében és az adófizetők pénzén fellépő - személyek azonban a Köztársaság szerveibe vetett közbizalmat, a jogállam tekintélyét is kockára tették. Pontosan azt a bizalmat és tekintélyt, amely a mindenkori törvénysértőkkel szembeni hatékony fellépéshez elengedhetetlen.

A közös feltételezések között kitüntetett helyet foglal el a törvényes következmények elmaradhatatlanságába vetett hit. Bodoky Tamás ma megjelenő, Túlkapások című kötete [1] ennek a hitnek a megrendülését dokumentálja. A riportok főszereplői áldozatok: nem találunk köztük gyújtogatót vagy a tévészékház ostromlóját.

Az egyéni drámákban egy letűnt korszak pártszolgálatos, államvédelmi egységei elevenednek meg. Kilőtt szemek, megalázott emberek, sérült, illetve ártalmatlanná tett emberekkel szembeni erőszak, koncepciós eljárások, tönkretett egzisztenciák, maradandó traumák. A Kruchina-fivéreket azért térdepeltették az utcán B. Barnabás mellé, mert a csoportos elkövetéshez minimum három tettesre van szükség. Fábián Gábort elfogásakor „rohadt Fidesz-bérencnek" nevezték és közölték vele, hogy a régi rendszerben már a helyszínen agyonlőtték volna.

Révész Máriusz országgyűlési képviselő úgy ment oda a rendőrökhöz, hogy felmutatta képviselői igazolványát („pontosan tudták, hogy ki vagyok"), majd a rendőrök a sorfal mögé kísérték, s ott eszméletlenre verték. A Köztársaság egyenruháját viselő, azonosítatlan személyek a Köztársaság legfőbb népképviseleti szervének tagját támadták meg. Révész az igazi felelősnek azt tartja, aki levette a rendőrökről az azonosító jelet, mert ezzel olyan biztatást adott ezeknek az embereknek, hogy itt most mindent szabad.

A rendőrségre később árpádsávos tüntetőkről érkezett bejelentés, mondván: ők okozták a képviselő sérüléseit. A hatóság ezt a bejelentést roppant komolyan vette, miközben a hátrakísérés körülményeivel nem foglalkozott.

Régmúlt idők életrajzi lexikonai ötlenek fel: az ÁVH börtönében agyonvert Ries igazságügy-miniszter életpályája zárult úgy, hogy a „börtönben szerzett betegségben" hunyt el. A de ja vu-érzést más momentumok is erősítik. Hatvan évvel ezelőtt, a kommunista hatalomátvétel idején nagyüzemi módszerekkel hamisítottak papírokat, manipuláltak telekkönyvi adatokat azért, hogy a leendő áldozatokat befeketítsék, szégyenbélyeget süssenek rájuk.

A módszer úgy tűnik, ha finomítottan is, de továbbél: ha a törvénysértéseket nem lehet többé takargatni, úgy a jogtiprók és kiszolgálóik az áldozatok erkölcsi integritását kezdik ki, megpróbálják magukkal rántani őket a sárba. Révészről elterjesztették, hogy az atrocitás idején csontrészeg volt. Amikor kötéssel a fején megjelent az Országgyűlésben, kormánypárti képviselőtársai gúnyolódtak rajta és hisztériakeltéssel vádolták.
A '89-es jogállami forradalom a névtelen betelefonáló archetípusa ellenében győzedelmeskedett

A következő hónapok kormányoldali kommunikációjában gúnyos toposszá lett a „békés tüntető": így mosták össze a valóban békés tüntetőket, ártatlan áldozatokat a szélsőjobboldali huligánokkal. Az inszinuáció leggyomorforgatóbb példája a Kruchina-fivérekkel esett meg. Bolgár György klubrádiós műsorában egy névtelen betelefonáló Kruchináékat a zavargásokban való részvétellel, konkrét bűncselekmények elkövetésével vádolta meg. Bodoky Tamás kérése ellenére Bolgár György nem adta meg a névtelen betelefonáló telefonszámát, nem sokkal később azonban maga a névtelen betelefonáló jelentkezett - ismeretlen számról - Bodokynál és inkognitóját megőrizve, elismételte rágalmait.

Az elmúlt években sokan polemizáltak azon, hogy a magyar rendszerváltásnak az is egy sajátossága volt, hogy nem akadtak igazából ellenfelei. Dehogynem: a '89-es jogállami forradalom a névtelen betelefonáló archetípusa ellenében győzedelmeskedett.

A „Túlkapások" előszava Sólyom Lászlót idézi. Az államszervezet demokratikus működése felett őrködő köztársasági elnök arra figyelmeztetett, „a jogállam próbája lesz, hogyan dolgozza fel az igazságszolgáltatás a tavaly szeptemberben, de főleg az október 23-i tüntetéseken történteket", majd hozzáfűzte: „Félő hogy sok ismeretlen tettes, az elkövetők több mint nyolcvan százaléka büntetlen marad. Félő, hogy sok ismert vezető felelőssége - a szakmai és politikai felelősség - szintén tisztázatlan marad. S mi marad a végén? A kitüntetések."

A 2006. őszi barikádokon feltűnően sok huszonévest láthattunk. Az elmúlt húsz évben felnőtt egy generáció, amelyik nem élte át a rendszerváltás eufóriáját. Az ő számukra a demokratikus jogállam egy értékmentes álarc, amely mögül rendre felsejlik a részvétlenség, a cinizmus, a kollektív felelőtlenség, a következmények nélkül hagyott önkény, a politikai korrupció.

Mindannyiunk felelőssége, hogy a szétzilálódott demokratikus politikai közösséget és a demokratikus jogállamot rendbe tegyük. Ehhez az első lépést azzal tesszük meg, ha a 2006. őszi véres események tanulságait levonjuk.
Elkerülhetetlen a rendőri és politikai irányítók politikai és jogi felelősségének kivizsgálása

Először. A „Túlkapások"-kötetben [2] is rengeteg eset szerepel, ahol a rendőri jogtiprás tényét (sőt: a rendőri hazugságokat is!) megállapítja a bíróság, az elkövetők mégis azonosítatlanok maradnak. Ennek részint strukturális okai vannak. Újra kéne gondolni a büntetőeljárás súlypontjait, valamint a nyomozó hatóságokra vonatkozó szervezeti szabályokat. Olyan értelemben is változtatni kéne a rendészeti és a büntetőjog szabályain, hogy amikor beazonosított rendőri egységek beazonosíthatatlan tagjai követnek el jogsértéseket, úgy mögöttük a felettesek felelőssége megállapítható legyen.

Tarthatatlan továbbá, hogy a hivatalos személy elleni erőszak ma súlyosabban büntetendő, mint a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás.

Másodszor. A 2006. őszi eseményekben nem egyedi „túlkapások" történtek, hanem azonosító-jelvény nélküli csapatok tömeges és brutális jogsértéseket követtek el a Köztársaság polgáraival szemben. A konkrét jogsértést megvalósító személyek felelősségre vonása mellett tehát elkerülhetetlen a rendőri és politikai irányítók (a „kitüntetők") politikai és jogi felelősségének kivizsgálása.

Ellenkező esetben továbbra is olyan országban fogunk élni, ahol a legkirívóbb hatalmi normaszegéseknek sosincs felelősük.

Harmadszor. Amikor 2006. őszén jogvédő szervezetek és a Védegylet szót emeltek a rendőr-terror miatt, valamennyien megkapták a „másik oldalról", hogy „Fidesz-bérencek". Amikor 2008. nyarán a Védegylet és jogvédő szervezetek szolidaritásukról biztosították a szélsőjobboldali erőszaknak kitett melegeket, olyan úgynevezett jobboldali értelmiségiek minősítették a gesztust „eszdéeszesnek", akik 2006. október 23-án maguk is elszenvedték a rendőr-attakot. A meleg-szolidaritási nyilatkozat miatt ugyanakkor olyan úgynevezett baloldali értelmiségiek fejezték ki örömüket a Védegyletnek, akik 2006. őszén még a „fasiszták pártfogásával" vádolták a szervezetet.

Két évvel korábban decens liberális megmondóembereknek annyi hozzáfűznivalójuk volt a vérző fejű emberek látványához: "minek mentek oda, én sem mentem oda, velem nem is történt ilyesmi". Most júliusban, a meleg büszkeségnapi szégyen után, decens konzervatív megmondóembereknek annyi hozzáfűznivalójuk volt a vérző fejű emberek látványához: „minek kellett ilyen kihívóan felvonulni és provokálni".
Azért kell tiltakozni, hogy a jogsértés jogsértésnek minősüljön

A kétoldali „kettős mérce" helyett ideje volna visszatalálni - többek között - ahhoz a mércéhez (is), amelyet Kis János állított fel még 1987-ben: „Amikor másokról, az emberi jogok megsértésével üldözött vagy diszkriminált személyek védelméről van szó, nincs helye politikai mérlegelésnek. Nem képzelhető el olyan külső előny, amelynek a kedvéért sorsukra lehetne hagyni őket. Ha embereket morális jogaikban megsértenek, tiltakozni kell, amennyire erőnkből telik. Nem azért, mert ha sokan tiltakoznak, csökkenhet a súlyos jogsértések gyakorisága, ámbár így igaz. Nem azért, mert a szolidaritás szövetségeseket szerezhet a mozgalomnak, bár ez is igaz lehet. Azért kell tiltakozni, mert valakinek az emberi méltóságát megsértették, s ez tűrhetetlen. Azért kell tiltakozni, mert a saját méltóságunkat sérti, ha tehetnénk valamit, s mégis belenyugszunk a tűrhetetlenbe. Azért kell tiltakozni, hogy a jogsértés jogsértésnek minősüljön. Hogy kimondassék: a polgárok nem az államtól kapják alapvető jogaikat - vannak emberi jogaik. Ennél alább nem adhatjuk"*

*Kis János:Vannak-e emberi jogaink? 209. o. (Magyar Füzetek,1987)
http://index.hu/velemeny/jegyzet/schiffer7672/

vasárnap, augusztus 24, 2008

Meggyalázták nemzeti ünnepünket

Botrányos események kísérték tegnap a Hősök terén megtartott rendőr- és honvédtisztavatást. A rendezvényt szervezők gyakorlatilag meggyaláztak egy történelmi zászlót.

Mátyás király fekete serege zászlajának másolatát úgy készítették el, hogy nem az eredeti vörös-ezüst (Árpád-sávos) színösszeállítást vették alapul, hanem azt vörös-feketében rekonstruálták.

Magyarázatként elmondták, a zászlót egy Corvinából másolták, az ott levő kép ezüsttartalma azonban az eltelt évszázadok alatt feketére oxidálódott, és a krónika iránti hagyománytiszteletből készítették el a zászlót vörös-fekete színekben.

Emellett, rendhagyó módon, a rendőr- és honvédtisztek nem a Szent Korona előtt tették le az esküt, ráadásul a szöveget előre mondó két fiatalember kihagyta az „Isten engem úgy segéljen!” mondatot.
http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=229995#

péntek, augusztus 01, 2008

Hegyen, völgyön zakatol az M6-os

2008.08.01. 10:00 zero

És még alagutban is! Pedig se hegy, se völgy!
Bevezetésként csodáljuk meg a kőröshegyi völgyhidat, az M7-es autópálya ragyogó ékkövét:

A 88 méter magas völgyhíd 41,5 milliárdba került, és amelyről Tóta W.-től kezdve az Állami Számvevőszékig elég sokan megírták, hogy felesleges volt megépíteni. Nos, erre a kormányzati reakció annyi volt, hogy elemzik a jelentést, és hogy ÁSZ kritikájában nem szerepel törvénysértés.

Egyszó mint száz, nem tanultak semmit sem a kőröshegyi völgyhíd esetéből, mert itt van nekünk a szenzációs M6-os autópálya.
A 80 km-es szakasz Szekszárd és Pécs között 250 milliárd forintba kerül, lesz benne egy 8 kilóméteres szakasz, melyben 4 alagút és 3 völgyhíd lesz. Ez az 8 (!) kilóméter 40 milliárd forintba kerül. Ja, az autópálya nyomvonala nem is érinti a Mecseket.
No, innentől kezdenek el dübörögni Abszurdisztán billenőteherautói!

Pósta Zoltán, szekszárdi közlekedésépítő mérnök tavaly  még a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője volt. Szerinte a lankás Geresdi-dombságban teljesen fölösleges alagutakat fúrni, és minden követ megmozgatott a minisztériumban hogy másik nyomvonalon épüljön meg ez a szakasz.
Egy tanácskozáson, ahol felvonultatta számításokkal alátámasztott észrevételeit, költségkímélő ötleteit, valaki megkérdezte tőle: "Pósta úr, miért fáj önnek 50 milliárd?" Természetesen semmit sem tudott elérni, így 2007 novemberében kérte a felmentését. Pósa szerint a bevágásokkal elkészült új nyomvonalon végig lehetne 130 km/h-val közlekedni, szemben az alagútban korlátozott 90  km/h-val, és természetesen sokkal olcsóbb lenne, mint alagutat fúrni, főleg hogy néhány helyen csak pár méter föld lesz az alagút felett.
Mi volt minderre a válasz? A bevágásokkal annyi föld jön ki, hogy nem tudják hova tenni; és az alagútépítés a helyes mérnöki megoldás. 60 kilométeren belül pedig nincs olyan hely, ahová a kinyert talajt elhelyezhetnék. Ennyi. Kész.

Pósa így összegezte a történteket:
"Mindent az érdekek mozgatnak, nem az ésszerűség. Az egyik tervező cég bármit lerajzolhat, elfogadják, a másikat meg kizárják, ha ronthatja a boltot." Mögé álltak sokan, amikor felvállalta a konfrontációt, ám lassan kihátráltak, amikor meglátták, hogy nagyobb erők nyomulnak a túloldalon. Négyszemközt vállon veregették, de a nyíltszíni kiállást nem vállalták, féltették a 3-5-8 milliós tervezési és egyéb megrendeléseiket.
Pósa tavasszal jelezte, hogy csak idő kérdése, hogy mikor fog beomlani az M6-os alagútja. Szerinte ugyanis a tervezéskor nem vették figyelembe a löszös, agyagos talaj azon tulajdonságát, hogy esős időben megszívja magát, és könnyen megindul, roskad. Talán mert nem kérték ki a kivitelezők a Földtani Intézetet véleményét a terület geológiai viszonyairól. Természetesen ahogy megjósolta, beomlott az M6-os alagútja. Egy szakember szerint a kivitelezők az Alpokban sziklában fúrtak alagutakat (milyen meglepő) és meglepte (!) őket a löszös talaj. Talán ezért kellett volna megnézetni a talajt, mielőtt belevágunk. Végül is egy 250 milliárdos projekt, faszán felkészültek, évekig tervezték, vizsgálták ....

Itt van az ominózus szakasz az alagutakkal és völgyhídakkal. Sajnos igen, jól látjátok, a műholdfotó nem hazudik. Se hegy, se völgy nincs a képen, csak búzamezők és szőlőbirtokok. Rákattintva bejön nagyban!

"a viaduktokon, alagutakon futó sztrádán, ha elkészül, élmény lesz autózni – a dombokon vezető szakasz pedig olyan látványosság lesz, mint mondjuk az osztrák vagy horvát autópályák alpesi szakaszai." - írja a bama.hu

És mindenki jaj, de nagyon happy lesz! Olyan lesz mint a sógoroknál! Igaz látványosság, az Alpok beköszönt Dél-Magyarországra ...
Palotabozsobok és Vémend között van a szakasz, itt a Google Maps kép:

A  leghoszszabb, ezerháromszáz méteres alagút omlott be egy szakaszon múlt csütörtökön. A „Bátaszék” nevet viselő építmény déli bejáratától közel ötszázhetven méterre mindkét járata mintegy száz-száz méter hosszan szakadt be. Az alagút felett negyven méter széles, helyenként tíz méternél is mélyebb kráter keletkezett. A Bátaszék mellett a másik három alagút – a „Baranya”- 865, a „Véménd”- 418, míg a „Geresd”-alagút 399 méter hosszú lesz – munkálatait is leállíttatta a Nemzeti Közlekedési Hatóság, amíg a szakértők megvizsgálják, mi vezetett az omláshoz.
Egy szép kis animáción meg is mutatják, hogy mennek az alagutak a búzamezők alatt:


http://videa.hu/videok/hirek-politika/m6-tervezett-alagutak-AeadDt05Hsog0CVT

Akkor jöjjenek a fotók az alagutakról és a völgyhídakakról! Öveket kérem bekapcsolni, szédítő magasságok és mély szakadéok következnek!
Az "A" jelzésű alagút két kijárata:

A "B" jelzésű alagút:

A "C" jelzésű alagút:

Csele-patak völgyhídja:

A hímesházai völgyhíd:

A szebényi völgyhíd:

Tavaly elutaztunk Splitbe, végig autópályán. Ezek az idióta horvátok! Valami múltszázadi elavult gondolkodásmód miatt ez a szerencsétlen balkáni ország IGAZI HEGYEKBE(!) fúrt alagutakat, és iszonyú mély szakadékok fölé épített völgyhídakat! Igazán eltanulhatnák a "magyar módszert"! Alagutat csak búzamező alá fúrunk, a pénzt meg lenyúljuk és elosztjuk ...


:)

http://vastagbor.blog.hu/2008/08/01/hegyen_volgyon_zakatol_az_m6_os

szerda, július 09, 2008

Nem viszik ki a koronamásolatot a tiszteknek

2008. 07. 09., 07:31 | Frissítve: 14 perce
A rendőrtisztek után a katonatisztek sem a Szent Korona másolata előtt teszik le ezután esküjüket az avatásukkor - írja a Magyar Nemzet. A tisztavatások a rendszerváltás óta zajlanak a korona másolatának jelenlétében. Szekeres Imre honvédelmi miniszter döntése szerint augusztus 20-án már nem lesz központi szerepe a koronának a tisztavatáson.
A korona másolatát tavaly elsőként a rendőrtisztek avatásán mellőzték. A fegyveres szervezetek hivatalos állományának ünnepélyes eskütételén a rendszerváltás óta volt szokás a jelkép felvonultatása, amit eddig rendszerint a koronaőrök díszmenete vitt az esemény helyszínére. A tárcánál a lapnak azzal indokolták a döntést, hogy a fiatal katonatisztek már 2007-ben is az ismeretlen katona sírját koszorúzták meg a Hősök terén, a minisztérium idén is ezt a hagyományt szeretné folytatni. A HM sajtóosztálya szerint a korona helye egyébként is az Országházban van, ahol mindenki leróhatja iránta a tiszteletét. http://index.hu/politika/belfold/koronszamu07/

kedd, július 08, 2008

Szabad szó a vörös csillag

Strasbourgban precedens értékű pert nyert Vajnai Attila a magyar állam ellen

Népszabadság • Dési András   • 2008. július 8.
Szabad az ötágú vörös csillag, Vajnai Attila a szólásszabadság jegyében viselheti e híres, de Magyarországon üldözött jelképet. Vajnai ügyében precedens értékű ítéletet hozott az Emberi Jogok Európai Bírósága. Mint a strasbourgi székhelyű testület kedden nyilvánosságra hozott döntéséből kiderül: az ötágú vörös csillag sokjelentésű jelkép, nem lehet egyértelműen olyan önkényuralmi szimbólumnak tekinteni, mint a horogkeresztet vagy a nyilaskeresztet.


Üdvözlik a strasbourgi emberi jogi bíróság döntését a vörös csillag használatáról a Magyar Szocialista Párt európai parlamenti delegációjának tagjai, Herczog Edit és Hegyi Gyula. Az MSZP két európai parlamenti képviselője emlékeztetett arra, hogy a vörös csillag régi munkásmozgalmi jelkép, amelyet ma is sok demokratikus baloldali párt használ. A strasbourgi ítélet meglátásuk szerint "világossá teszi, hogy a nácizmus és a baloldali eszmék összemosása ellentétes az európai jogállamiság értékeivel". Megfogalmazásuk szerint a nácizmus jelképeit egész Európában tiltják, mert a gyűlöletre uszítanak, míg "a hagyományos baloldali jelképeket csak egy időre tudták elorozni a demokratikus mozgalmaktól a sztálini típusú diktatúrák". Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vörös csillag több évszázados jelkép, még Ady Endre is az emberi felszabadulás szimbólumaként köszöntötte. (MTI)
A legfőbb európai emberi jogi fórum megállapította: Magyarország megsértette az Európai Emberi Jogi Egyezmény 10. cikkelyét, azaz a szólásszabadság jogát azzal, hogy a politikai rendezvényeken vörös csillagot hordó kommunista politikus ellen – önkényuralmi jelképek tiltott viselete miatt – büntetőeljárást indított.

Emberi jogi szakértők szerint Vajnai komoly jogi-erkölcsi győzelmet szerzett az Emberi Jogok Európai Bírósága (ECHR) egyhangú döntésével. A kommunista politikus ellen közel fél tucat ügyben indult eljárás önkényuralmi jelképek viselése miatt, legutóbb 120 ezer forint pénzbírságra ítélték az egyszer már próbára bocsátott, s a bíróság előtt akkor is vörös csillaggal megjelenő férfit. Strasbourgba egy 2003-as ügyét hozta el, akkor még a Munkáspárt alelnökeként egy demonstráción viselt vörös csillagot. 

Az ECHR ítéletéből egyértelműen kirajzolódik: a vörös csillagot nemcsak a kommunista diktatúrákkal lehet azonosítani, a vörös csillag egyben a nagyobb társadalmi igazságért küzdő nemzetközi munkásosztály és legitim baloldali pártok jelképe is. Miután e jelkép valamennyi jelentését lehetetlenség egyértelműen elválasztani egymástól, a magyar büntető-törvénykönyv a szólásszabadságot sértő módon tiltja annak puszta viselését. Az ECHR szerint a magyar btk. vonatkozó része objektívan sújtja a vörös csillag viselőit, nem tesz különbséget a többpárti demokráciát elfogadók, illetve a kommunista puccsra szövetkezők között. Strasbourg elismeri, hogy a vörös csillag az egykori kommunista diktatúrák miatt sokak érzékenységét sértheti, de a jelkép sokrétű jelentése miatt a vörös csillag viselésének korlátozása a szólásszabadság korlátozásának minősül.


Nem köteles közvetlenül, az ítélet alapján megváltoztatni Magyarország az önkényuralmi jelképek használatát szabályozó büntetőjogi tényállást azért, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szerint megsértették Vajnai Attila munkáspárti politikus szabad véleménynyilvánításhoz való jogát - mondta Lövétei István alkotmányjogász, hozzátéve: hosszú távon azonban hozzá kell igazítani a magyar szabályozást az egyezményben foglaltakhoz. Lövétei említett egy másik, a mostanihoz hasonló példát is: az egyezményhez való csatlakozásunk után egy-két évvel egy rendőrtiszt az EJEB-hez fordult, hogy a bíróság állapítsa meg, sérti az emberi jogait az, hogy nem lehet politikai párt tagja. Az EJEB kimondta, hogy valóban sérti a jogait ez a tilalom, de a mai napig benne van az alkotmányban az, hogy rendőr és katona nem lehet politikai párt tagja. (MTI)
Az egykori szocialista országok közül egyedül Magyarországon számít bűncselekménynek a vörös csillag hordása. Lettországban is mindössze szabálysértésnek tekintik. A legtöbb európai állam viszont szigorúan tiltja a náci önkényuralmi jelképek viseletét, ezzel is különbséget téve a vörös csillag és a horogkereszt szimbolikája között.

Emberi jogi szakértők szerint az ECHR-ítélete nyomán elkerülhetetlen a magyar btk. módosítása, vagyis az önkényuralmi jelképeket tiltó passzust úgy kell megváltoztatni, hogy a vörös csillag ne a horogkeresztével, a nyilaskeresztével vagy az SS-jelvényével azonos elbírálás alá kerüljön. Magyarországon voltak már ilyen kísérletek, de ezek rendre elbuktak – a többi között az Alkotmánybíróság állásfoglalása miatt, amely a vörös csillagot a többi tiltott önkényuralmi jelkép közé sorolta.

A politikailag kényes vörös-csillag-ügyben a magyar kormány fellebbezhet az ECHR Nagy Tanácsához, de ennek sikerét szakértők az egyhangú ítélet miatt nagyon valószínűtlennek tartják. Mindenképpen érdekes lesz a budapesti szocialista kormány reakciója az ECHR-ítéletére, miután a jelenlegi miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc annak idején aláírta azt a petíciót, amely kezdeményezte, hogy a vörös csillagot vegyék ki az önkényuralmi jelképek közül. A magyar kormányzati lépéseket egyébként az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága is később számon kérheti.

Berlin

http://nol.hu/cikk/498247/

szerda, július 02, 2008

Felborult az NNYI Subaruja a Rákóczi úton

2008. 07. 01., 20:26 | Frissítve: 10 órája

Balesetet szenvedett a Nemzeti Nyomozó Iroda Subaruja a kedd délutáni csúcsforgalomban a Rákóczi úton. Az autóban ülő három ember könnyebben megsérült.

Felborult egy nagy sebességgel haladó Subaru kedden délután a Rákóczi úton az Uránia mozi és a Vas utca közötti szakaszon. Az autó letarolt egy ott parkoló motort, kidöntött egy fát, ami megrongált egy parkoló autót. Az autó mindössze húsz méterre állt meg egy forgalmas buszmegállótól, ahol éppen bent állt egy busz.

Egy szemtanú az Indexnek elmondta: a baleset után a Subaru csomagtartójából fegyvereket pakoltak át egy hirtelen odaparkoló másik autóba, a balesetet szenvedett autó rendszámát pedig a rendőrök kiérkezése előtt leszerelték. (A másik rendszám az ütközéstől leesett.)

Olvasónk, Jonathan képei

A szemtanú szerint száz méteres féknyom maradt az autó után, vagyis a megengedett sebességnél jóval többel kellett haladniuk. Megkülönböztető jelzést az autó nem használt.

Miután kiszálltak az autóból trágárul zavarták el a kocsi közeléből az embereket. A kiérkező tűzoltókkal még egyszer átnéztették a totálkárosra tört autót, hogy nem maradtak-e fegyverek benne.

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNYI) késő esti közleménye szerint munkatársaik szolgálat teljesítése közben szenvedtek balesetet, a gépkocsiban utazó három rendőr könnyebben megsérült, őket megfigyelésre a mentőszolgálat munkatársai kórházba szállították.

A kiérkező kollégáik vették át a sérültek fegyvereit, valamint, szól a közlemény, a járókelők között kerestek szemtanúkat. A baleset körülményeinek tisztázását a Budapesti Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztályának munkatársai megkezdték.

http://index.hu/politika/bulvar/sub080701/

Röhej: büntetést kapott Budaházy, mert nem szerelt piros és sárga lámpákat a lovára + olvasók

2008-07-01. 15:27
Budaházy György elmulasztotta az állat bal oldalán elöl a fehér vagy sárga fényt, hátul piros vagy sárga fényt adó lámpa biztosítását - áll annak a határozatnak az indoklásában, mely Gyuri tudtára adja, hogy az Érdi Rendőrkapitányság 50 ezer forintra bünteti. És ez nem vicc.
Lóügyben nyert már pert Budaházy az ÁVH ellen az EU-ellenes kampány után, akkor a bíróság megállapította, hogy a KRESZ nem tiltja a lóval való közlekedést a fővárosban. Azóta sokat törhették a fejüket az ávósok, mit lehet kitalálni a magyar lóra pattanásának megakadályozására, így derítették ki, hogy nem szereltek rá karácsonyfaégőket. Ezt valóban elmulasztotta a konzervatív betyár, pedig hát tudhatná, hogy az jár a lóra...
Ráadásul a derék állatnak még gyomorműködése is van, melynek eredményét nincs ki eltakarítsa, mert szegény cigányok nem alkalmazhatók utcaseprőnek, még diszkrimináció lenne. Kutyatulajdonosok, vigyázat!
Alább a dokumentum, jelezzük még egyszer: tényleg komoly.
Kuruc.info

Sziasztok!

2006. október 23-án délután a Deák téren egy lovat sem láttam kivilágítva.
Ennyit a "tréfáról"!
Évek óta nap mint nap autózom a Kerepesi úton, ahol hébe-hóba látok lovasrendőröket poroszkálni.
Még soha, egyetlenegyen sem láttam felszerelt kivilágítást!
Ezt azért sajnálom is, mert legalább nevettem volna egyet.
A lényeg, hogy ha a rendőrnek a közúti forgalomban megkülönböztető jelzés használata nélkül (ez sem lesz rossz, kék villogó a lovon) RENDSZERESEN elnézik ezt a fajta szabálysértést, akkor egy állampolgár is kaphatna elsőre figyelmeztetést!
Ha jól emlékszem, a rendőrök szabálysértését szigorúbban kell megítélni, tehát Budaházy nem kaphat szigorúbb büntetést, mint a rendőrök!
Már csak azt kell megkérdezni a Karhatalomtól, hogy mekkora büntetéseket kaptak a kivilágítatlan lovasrendőrök, mert annál súlyosabbat az állampolgár sem kaphat!

Szebb Jövőt!

M.Zs.
Nyílt levél
Rendőrkapitányság Érd Szabálysértési Hatósága
Tisztelt Uraim!
Bírságokat kiszabni renitenskedő betyárokra csakis úgy korrekt, ha önök példát mutatnak szabályszerűségből. Javaslatom röviden a következő:
A ló fejére villogó kék lámpát és szirénát, a füleire és a hátsójára pedig az irányjelzőket kötelezően fel kell szerelni. Természetesen első hátsó világítás, a helyzetjelző és tolatólámpa is kell a rendőrlóra és valamilyen pottyantás-gátlóval, esetleg gumibugyival is fel kell szerelni a paripát, mert hát a szabály az szabály. Innentől kezdve se könnygázgránátra, se lovasrohamra nem lenne szükség többé, mert az emberek könnyezve hemperegnének a röhögéstől ahogy csak meglátnák a vitéz urakat nyerítő holdkompjaik társaságában.
Maradok tisztelettel:
K. Gábor
.

szerda, április 23, 2008

Jön a nyakkendőadó

Napi Gazdaság/Index
|
2008. 04. 23., 08:56 | Frissítve: 4 órája

Miközben a parlamentben egyre kisebb támogatást élvez az internetadó, de még nem lehet azt mondani, hogy elhalt volna az ötlet, a kulturális tárca újabb ötletet karolt fel. 


Emlékezetes, a parlament elé három hete beterjesztett törvénymódosítás tovább növelné a kulturális járulékkal sújtott termékek körét: a kormány 0,8 százalékos járulékot vetne ki az internetszolgáltatásra, valamint a mobil tartalomszolgáltatásra. Valójában azonban a kulturális tárca ötletéről van szó, az ő érdekét szolgálná a járulékemelés. (Erről lásd keretes írásunkat.)
A kulturális járulékkal való ámokfutás


A javaslatot az ellenzéki pártok nem támogatják - mi több, a gazdasági tárca sem, igaz, az SZDSZ állásfoglalása sem egyértelmű, ugyanis egy Kóka János jegyezte módosító javaslat nem vetné el az ötletet, hanem a kormány által javasolt 0,8 százalékot 0,7 százalékra csökkentené. A szocialista frakció sem egységes: a kultúrpolitikusok lobbiznak a javaslatért, míg a gazdaságpolitikusok ellenzik azt. A szocialista frakció jövő hétfőn dönt az ügyben.

A széles társadalmi tiltakozást kiváltó ügyben a vita szépen folyik. Eközben a kulturális tárca tovább támad: Schiffer János (MSZP) képviselő arra tett javaslatot, hogy a 0,8 százalékos kulturális járulékot vessék ki a szőnyegek, a felsőruházat, a férfi öltöny, a női kosztüm, az ing, a blúz, de még a nyakkendő, a csokornyakkendő és a kravátli után is.

A kormány támogatja a javaslatot - mondta a költségvetési bizottság ülésén Schneider Márta, a kulturális tárca szakállamtitkára -, mivel szerinte ezek a termékek a dizájn révén komoly kulturális értéket képviselnek. A ruházati termékek adóztatásából 700-800 millió forintos járulékbevétel vár az NKA - mondta Harsányi László elnök.

A költségvetési bizottság leszavazta az indítványt, ám a végső szót a plenáris többség mondja ki leghamarabb két hét múlva, hacsak addig vissza nem vonják az indítványt.

http://index.hu/gazdasag/magyar/nyakad080423/

szerda, március 26, 2008

Sólyom szerint pótolni kell a kieső bevételeket

Az államfő szerint a népszavazáson szereplő kérdésekben csak a jövő évtől kellene a díjakat eltörölni, de ha ezt hamarabb teszik meg (ez történt), akkor a pótlásról is gondoskodni kell. A kormánypártok eddig máshogy gondolták.

Ha (…) az Országgyűlés szabad elhatározásából, a népszavazási kérdőíveken szereplő időpontnál korábban, tehát már ez év április 1-én szünteti meg a fizetési kötelezettségeket, akkor felelős azért, hogy döntésének egyúttal a pénzügyi következményeit is rendezze, mind az egészségügyben, mind pedig a felsőoktatásban” - áll Sólyom László államfő keddi közleményében.

A köztársasági elnök kedden írta alá a „2008. március 9-i országos népszavazásokon hozott döntések végrehajtásáról” szóló törvényt. Az államfő az aláírással egyidejűleg elmagyarázta, hogy a népszavazáson feltett kérdések és a népszavazás eredménye alapján a vizitdíjat és a kórházi napidíjat 2009. január 1-től kell eltörölni.

Az Országgyűlésnek lehetősége van mindkét díjat ezt megelőzően is eltörölnie, ez azonban jogilag független a népszavazás eredményétől. “Ezért megtévesztő és indokolatlan mind a kormány, mind az ellenzéki pártok által benyújtott törvényjavaslatok címe, és az a beállítás is, amely szerint ezek a törvények a népszavazáson született döntések végrehajtásai lennének. A népszavazást az Alkotmánybíróság határozatai alapján nem is lehetett volna megtartani, ha a kérdések alapján már ebben az évben el kellett volna törölni a díjakat” - áll Sólyom László közleményében.

A Fidesz és a KDNP által kezdeményezett népszavazáson a választók elsöprő többsége voksolt arra, hogy 2009. januárjától töröljék el a vizitdíjat, a kórházi napidíjat és a tandíjat. Az Országgyűlés - a kormány javaslatára - a múlt héten azonban már április 1-től érvénytelenítette ezeket a díjakat, a pótlásukról azonban nem rendelkezett. A kormánypártok arra hivatkoztak, hogy a kieső bevételeket csak a költségvetésből tudnák pótolni, de ott nincs meg erre a fedezet, ráadásul az Alkotmánybíróság azzal az indokkal hagyta kiírni a kérdéseket, hogy azok nem érintik a költségvetést.

http://as.hu/blog/2008/03/25/1263

hétfő, március 17, 2008

A "rendbontó" Morvai tömör levele az MTI-nek

2008-03-17. 12:08

Mélyen tisztelt MTI!

Hálásan köszönöm, hogy az Önök pofátlanul hazug március 15-i "tudósításának" fényében végre nem megfáradt, középkorú háromgyerekes családanyának, hanem fiatal, tetterős forradalmárnak, lendületes és dinamikus rendbontónak érezhettem magam.

Hittel, reménnyel, szeretettel
http://kuruc.info/r/1/22497/

szerda, február 27, 2008

50 ezres bírság árpádsávos zászlóért

2008. 02. 27., 15:16 | Frissítve: 7 órája

Egy a tavaly májusi szocialista rendezvényen Árpád-sávos zászlóval jelent meg Fáber Károly a Rendszerváltó Fórum vezetője, amiért a bíróság most elmarasztalta. Az ítélet rámutat: A záűszló(sic!) nem önkényuralmi jelkép, de vannak olyan helyzetek, amikor e jelkép irritáló.

Az árpádsávos zászló a bíróság szerint sem önkényuralmi jelkép, de bizonyos helyzetekben irritáló - ezért ítélték pénzbüntetésre Fáber Károlyt, a Rendszerváltó Fórum vezetőjét, aki egy ilyen zászlót tartva jelent meg 2007 májusban az MSZP egyik rendezvényén. Fáber Károlynak 50 ezer forintos pénzbírságot kellet fizetnie a múlt heti ítélet szerint.
Fáber Károly

A Nemzeti Jogvédő alapítvány tájékoztatása szerint a rendezvényen Fáber Károly mindössze annyit csinált, hogy egy árpádsávos zászlóval a kezében nézte az MSZP rendezvényét. A rendezvényen résztvevők közül többen szidalmazni kezdték, mert zavarta őket a zászló. A bíróságon az egyik rendőr tanú azt mondta, hogy mivel a rendezvényen védett személy - Gyurcsány Ferenc miniszterelnök - is részt vett, szigorúbban kellett fellépniük a biztosításban résztvevő rendőröknek. Fáber a rendőrök felszólítására nem akarta összecsavarni a zászlót, ezért passzív engedetlenség miatt előállították.

Fáber Károly védője szakértői véleményt hozott arról, hogy az árpádsávos zászló nem önkényuralmi jelkép. Ezen felül elmondta a bíróság előtt, hogy senkit nem veszélyeztetett a Rendszerváltó Fórum vezetője, vagyis a rendőri intézkedés szerinte jogszerűtlen volt.

A bíróság ötvenezer forintra bírságolta Fábert, mert - mint az ítélet indoklásában elhangzott - a zászló bizonyíthatóan nem önkényuralmi jelkép, azonban olyan helyen használták, ahol a többi embert zavarta. Ezért volt jogszerű a rendőrök fellépése, mert ezzel a közrend és a nyugalom helyreállítását szolgálták.
http://index.hu/politika/belfold/faber080227/

csütörtök, február 07, 2008

Válasz az MSZP-frakciónak a razzia kapcsán


Egészen döbbenetes, ámbár már aligha meglepő az az őrjöngés, amit a hazánkat szétzüllesztő politikai erők művelnek az általunk bejelentett Razzia kapcsán.

Már Budaházy Gyuri felmentő ítélete után tombolni kezdtek, a Bárándy-klán az MSZP nevében azonnal közleményben tudatta a bírósággal, hogy amennyiben másodfokon is felmentik Gyurit az ötvenes éveket idéző ügyészi vádpontok alól, akkor törvényt fognak módosítani, hogy könnyebben le lehessen csukni az ellenük fellépő, más véleményen lévő hazafiakat. Mi ez, ha nem nyomásgyakorlás az állítólag független bíróságra? Milyen jogon szólal meg egy, ráadásul politikai koncepciós perben a kormányzó párt? Hol élünk és melyik évtizedben? Eközben a balliberális médiában az évtizedek óta a nemzetellenes propagandát sulykoló megmondóemberek azt ordítozzák, hogy mi gyakoroltunk azzal nyomást a bíróságra, hogy részt vettünk az egyébként nyilvános tárgyaláson. Sőt, nem átallottunk még magyar zászlót is magunkkal vinni a bíróságra! A szélsőségesen magyar- és egyházellenes kereskedelmi rádióban pedig élő adásban borult el Orosz József agya, és az első mondatom felénél lecsapta a telefont, pedig előtte ők könyörögtek, hogy először és utoljára válaszoljak a kérdéseire. Én csak mosolyogtam. Az őrjöngésük egyértelműen nekik árt, nem nekünk. Ugyan mitől félnek, ha nincs vaj a fülük mögött? Világosan kifejtettük ugyanis, hogy a razzia azokra a politikusokra, közfunkciót betöltő személyekre fog kiterjedni, akik bűncselekményeket követnek el, korruptak, vagy éppen hazaárulók. Ezeket a tetteket még a sztálinista, 1949-es, jelenleg is érvényben lévő ideiglenes alkotmány is bünteti. Akkor hát mivégre ez a nagy hisztéria? Csak nem attól félnek, hogy egyszer nem ők irányítják a „demokratikus” ítélkezést?
Az MSZP parlamenti frakcióvezetője, Lendvai Ildikó közleményben tudatta, hogy politikusokkal, médiaszakemberekkel és jogászokkal fognak összeülni, hogy kitaláljanak valamit ellenünk, mert tűrhetetlennek tartják az általunk bejelentett razziát. És még ki tudja, mire készülnek. A frakció a közleményében ravaszul igyekszik az egész társadalmat szembeállítani velünk, holott az orvosokat és gyermekük tanárait nem mi, hanem főleg cigány származású, szocialista szavazó bűnözők szokták megverni. Az MSZP frakció azért is támad minket, mert másik Magyarországot akarunk, pedig ők hirdették meg az Új Magyarországot, amiből viszont mi nem kérünk! Nem fogadjuk el, hogy eddig csak ők gyűjthettek adatokat rólunk, állandó megfigyelés alatt tartva sokunkat. Holott mi magánemberek vagyunk, ők azonban az adófizetők pénzéből élősködnek, s felelősséggel tartoznak a Nemzet egésze felé. Ők lopták szét a magyar állami vagyont, s az ő embereiket mentik föl sorban korrupciós ügyekben, vagy ha éppen elítélik néhányukat, azok be sem vonulnak a börtönbe. De mindez csak a jéghegy csúcsa, s rettenetes túlerejükre, az államgépezetre támaszkodva a félelemmel operálnak, tudván, hogy az emberek féltik a saját és családjuk egzisztenciáját. Ebből elég volt! Mostantól mi is szemmel tartjuk őket!
Hát, ezért kell a razzia, amely létjogosultságát az mutatja, hogy bár még csak a kampány kezdetén vagyunk, máris rengeteg levél, megkeresés, bejelentés érkezett. Várjuk továbbra is azok jelentkezését a razzia@hunnia.org címen vagy a www.hunnia.org honlapon, akik részt vennének a kampányban, vagy éppen bejelentést tennének tudomásukra jutott bűntettekről, amelyeket politikusok vagy más közhivatalnokok követtek el.

Toroczkai László



Eredeti hír:
Lendvai kérdez és várja a választ...
Hova vezetnek Budaházy és Toroczkai "levadászási" tervei?

A szocialista országgyűlési képviselők szerint nem lehet szó nélkül hagyni Budaházy György és Toroczkai László "levadászást" és "országos razziát" hirdető akcióját akkor sem, ha elszigetelt, szélsőséges figurák a többség által nyilván nem támogatott ötletéről van szó - írja közleményében Lendvai Ildikó.
Nem a személyek érdemlik meg a figyelmet, hanem az a folyamat, amelyben a szélsőségek minden nap akadálytalanul léphetnek egyet tovább a normális élet, a józan ész, az alkotmányos rend elleni ámokfutásukban. Azt már megéltük, hogy vannak, akik tankot köthetnek el, utcai és bírósági cirkuszokat produkálhatnak, az interneten garázdálkodhatnak, fenyegethetnek és zsarolhatnak, személyes adatokkal élhetnek vissza. Most megéljük azt is, hogy egy felmentő ítélettől megittasulva vannak, akik a nekik nem tetsző hivatalnokok, bírók, vám- és adótisztviselők, újságírók, politikusok ellen „levadászást” szerveznek - írja Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakcióvezetője.
Hozzátette: ha ismét csak legyintgetünk, akkor holnap hasonló módon fenyegethetik és támadhatják meg orvosukat, gyerekeik tanárát, a közlekedési rendőrt, a jegyellenőrt, vagy a boltost, ha nem azt és akkor cselekszi, amit ők elvárnak tőle. Budaházy és Toroczkai most saját szavaik szerint egy „párhuzamos, alternatív Magyarország” létrehozásáról szóltak, amelyben az általuk irányított apparátus gyűjti a feljelentéseket, razziázik, ítélkezik, és jogellenesnek nyilvánítja a magyar alkotmányt.
A „két Magyarország” gondolata már akkor is sok közéleti és morális kárt okozott, amikor azt nem elszigetelt politikai fanatikusok hirdették meg. A fogalmat most olyanok vették birtokukba, akik a „másik Magyarországot” már nem képes beszédnek tekintik, hanem önálló terrorszervezetről, razziákról és különítményekről álmodoznak. A magyar demokrácia önvédelmi mechanizmusai, a szélsőségekkel szembeni közmegegyezés ellenére, e tekintetben védtelennek mutatkoztak.
A MSZP-frakció álláspontja szerint a jogvédő szervezeteknek, a jogászoknak, médiaszakembereknek, szakpolitikusoknak mielőbb közös álláspontra kell jutniuk: milyen jogszabályi, jogértelmezési vagy joggyakorlási, közéleti és egyéb változások kellenek ahhoz, hogy ne válhasson valóban komollyá az, ami ma még komolytalannak látszik -zárul az MSZP közleménye.

(Szent Korona Rádió)

http://www.szentkoronaradio.com/node/26060