„Mérlegelésre nincsen joga” a köztársasági elnöknek?
2007. június 22. 12:47
MNO
Nem azt kell nézni, hogy honnan jöttél, hanem hogy hová mész – vélekedett Gyurcsány Ferenc az 1956-os forradalom vérbe fojtásában segédkező karhatalmi erők egykori tagja, Horn Gyula exkormányfő múltjának megítélése kapcsán. A kormányfő Nagy Imréhez hasonlította Horn Gyulát. Gyurcsány kétségbe vonta: van-e mérlegelési joga Sólyom László köztársasági elnöknek a kérdésben. Az államfő 2006-ban fájónak nevezte, hogy a forradalom 50. évfordulóján Horn azt tudatta a világgal, hogy a pufajkások csak a törvényes rendet védték.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nemtetszését fejezte ki pénteken amiatt, hogy Horn Gyula volt kormányfő, az 1956-os forradalom vérbe fojtásában segédkező karhatalmi erők egykori tagja kitüntetésével kapcsolatban Sólyom László köztársasági elnök bejelentette: megvárja az Alkotmánybíróságnak a kitüntetésekre vonatkozó alkotmányértelmezését.
– Csalódással és meglepetéssel tölt el, hogy elnök úr elbizonytalanodott abban, hogy neki ezekben az eljárásokban az érvényes jogi szabályozás alapján mérlegelésre nincsen joga – fogalmazott a miniszterelnök az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozóján tartott sajtótájékoztatóján, kérdésre válaszolva.
Egy kaptafára megy Horn és Nagy Imre?
A magyar mondás szerint „nem azt kell nézni, hogy honnan jöttél, hanem hogy hová mész" – vélekedett Gyurcsány Ferenc, aki szerint „ezt az elvet alkalmazzuk például, amikor Nagy Imrét, az ’56-os forradalom miniszterelnökét ítéljük meg Magyarországon".
Úgy vélte, „Horn Gyula progresszív, európai politikussá vált az elmúlt évtizedekben", és Európa úgy tekint rá, mint akinek meghatározó szerepe volt a vasfüggöny lebontásában és a kontinens újraegyesítésében.
Hornt egyébként nem először szeretnék kitüntetni. Öt évvel ezelőtt, 2002-ben már Medgyessy Péter akkori miniszterelnök is levélben fordult Mádl Ferenc akkori köztársasági elnökhöz annak érdekében, hogy Horn Gyula 70. születésnapja alkalmából magas állami kitüntetést kapjon. Mádl levélben visszautasította a kérést, és a volt szocialista kormányfő kitüntetése ellen több civil szervezet is tiltakozott.
Ellentétes az alkotmány értékrendjével
Gyurcsány levélben javasolta az államfőnek, hogy tüntesse ki Horn Gyulát 75. születésnapja alkalmából, külügyminiszterként és miniszterelnökként az ország érdekében végzett tevékenységéért.
A kormányfő a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjének polgári tagozatát javasolta Horn Gyula számára. A kitüntetés átadására jogosult államfő azonban „aggályosnak tartja, hogy Horn Gyulát kitüntessék, mert 1956-os tevékenysége ellentétes a Magyar Köztársaság Alkotmányának értékrendjével" – mondta Sólyom sajtófőnöke. Sólyom az Alkotmánybíróságra bízta Hornnal kapcsolatban a kitüntetésekre vonatkozó alkotmányértelmezést.
Lendvai: Horn Gyula 1956-ban a rossz oldalon állt
Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető az MTI-hez eljutatott közleményében azt írta: az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja reméli, elhárulnak az akadályok az elől, hogy Horn Gyula sok magas külföldi kitüntetés után végre saját hazájában is állami elismerésben részesüljön.
"Horn Gyula neve már biztosan szerepel nem csak Magyarország, hanem Európa történelemkönyveiben is. Nem kívánjuk, hogy neve szerepeljen a köztársasági elnök úr, vagy bárki kedvenc politikusainak listáján is, de méltányos és indokolt, hogy a vezetői ambíciókkal már nem rendelkező, más kormányfőkhöz hasonlóan, végre helyet kapjon a magyar állam hivatalos elismerésében részesülők között" - írja kommünikéjében az MSZP politikusa.
Lendvai Ildikó közleménye kitér arra is, tudják, hogy "Horn Gyula 1956-ban 24 évesen a rossz oldalon állt". A kommüniké ugyanakkor tartalmazza, hogy a most 75 éves politikus közel két évtizeden át a rendszerváltás előkészítésében és beteljesítésében szerzett érdemeket. 1994-ben úgy kapta meg az ország többségének bizalmát, hogy mindenki tisztában volt múltjával - olvasható a közleményben.
A szocialista frakció vezetője a közleményben emlékeztet arra, hogy Horn Gyula miniszterelnöksége idején lépett be Magyarország a NATO-ba, és kezdte meg az Európai Unióval a csatlakozási tárgyalásokat.
"Bátor reformer volt, aki következetes baloldalinak vallotta, és vallja magát, de kormányfőként egyetlen gesztusa sem volt, ami a máshogyan gondolkodók szabadságát, az ellenzék jogait, a parlamenti demokrácia működését csorbította volna. Ha mindez nem elegendő egy 75 éves politikus, az ország egyik szabadon és demokratikusan választott miniszterelnöke állami kitüntetéséhez, akkor mi az még, ami indokolhatja, érdemek és hibák méltányos mérlegelését és a magyar állam kitüntetését?" - zárul Lendvai Ildikó közleménye.
(MTI, MNO)
Sólyom László köztársasági elnök 2006-ban, Salgótarjánban, a december 8-i sortűz 50. évfordulóján tartott városi gyásznapon különösen fájónak nevezte, hogy a forradalom 50. évfordulóján "a külföldön legismertebb magyar politikusok egyike" azt tudatta a világgal, hogy a pufajkások csak a törvényes rendet védték, hiszen a bűnözőket kiengedték a börtönökből. Nem lehet erről a nyilatkozatról hallgatni, nehogy beleegyezésnek tűnjön - tette hozzá. "Vajon akik nem határolódnak el, lelkük mélyén valóban forradalomnak tartják-e 1956-ot? Hiszen így azt is lehetne mondani, hogy a törvényes rendet védték azok a bírák, akik az embereket szinte üzemszerűen ítélték halálra. Magam hallottam, hogy a Nagy Imre-per bírója is így nyilatkozott. Azt az úgynevezett törvényes rendet, amely még saját jogszabályai szerint is törvénytelenül működött, a forradalom és mai rendszerünk szemszögéből csakis elítélni és elvetni lehet" - mondta akkor az államfő.
http://www.mno.hu/index.mno?cikk=417177&rvt=2
2007. június 22. 12:47
MNO
Nem azt kell nézni, hogy honnan jöttél, hanem hogy hová mész – vélekedett Gyurcsány Ferenc az 1956-os forradalom vérbe fojtásában segédkező karhatalmi erők egykori tagja, Horn Gyula exkormányfő múltjának megítélése kapcsán. A kormányfő Nagy Imréhez hasonlította Horn Gyulát. Gyurcsány kétségbe vonta: van-e mérlegelési joga Sólyom László köztársasági elnöknek a kérdésben. Az államfő 2006-ban fájónak nevezte, hogy a forradalom 50. évfordulóján Horn azt tudatta a világgal, hogy a pufajkások csak a törvényes rendet védték.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nemtetszését fejezte ki pénteken amiatt, hogy Horn Gyula volt kormányfő, az 1956-os forradalom vérbe fojtásában segédkező karhatalmi erők egykori tagja kitüntetésével kapcsolatban Sólyom László köztársasági elnök bejelentette: megvárja az Alkotmánybíróságnak a kitüntetésekre vonatkozó alkotmányértelmezését.
– Csalódással és meglepetéssel tölt el, hogy elnök úr elbizonytalanodott abban, hogy neki ezekben az eljárásokban az érvényes jogi szabályozás alapján mérlegelésre nincsen joga – fogalmazott a miniszterelnök az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozóján tartott sajtótájékoztatóján, kérdésre válaszolva.
Egy kaptafára megy Horn és Nagy Imre?
A magyar mondás szerint „nem azt kell nézni, hogy honnan jöttél, hanem hogy hová mész" – vélekedett Gyurcsány Ferenc, aki szerint „ezt az elvet alkalmazzuk például, amikor Nagy Imrét, az ’56-os forradalom miniszterelnökét ítéljük meg Magyarországon".
Úgy vélte, „Horn Gyula progresszív, európai politikussá vált az elmúlt évtizedekben", és Európa úgy tekint rá, mint akinek meghatározó szerepe volt a vasfüggöny lebontásában és a kontinens újraegyesítésében.
Hornt egyébként nem először szeretnék kitüntetni. Öt évvel ezelőtt, 2002-ben már Medgyessy Péter akkori miniszterelnök is levélben fordult Mádl Ferenc akkori köztársasági elnökhöz annak érdekében, hogy Horn Gyula 70. születésnapja alkalmából magas állami kitüntetést kapjon. Mádl levélben visszautasította a kérést, és a volt szocialista kormányfő kitüntetése ellen több civil szervezet is tiltakozott.
Ellentétes az alkotmány értékrendjével
Gyurcsány levélben javasolta az államfőnek, hogy tüntesse ki Horn Gyulát 75. születésnapja alkalmából, külügyminiszterként és miniszterelnökként az ország érdekében végzett tevékenységéért.
A kormányfő a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjének polgári tagozatát javasolta Horn Gyula számára. A kitüntetés átadására jogosult államfő azonban „aggályosnak tartja, hogy Horn Gyulát kitüntessék, mert 1956-os tevékenysége ellentétes a Magyar Köztársaság Alkotmányának értékrendjével" – mondta Sólyom sajtófőnöke. Sólyom az Alkotmánybíróságra bízta Hornnal kapcsolatban a kitüntetésekre vonatkozó alkotmányértelmezést.
Lendvai: Horn Gyula 1956-ban a rossz oldalon állt
Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető az MTI-hez eljutatott közleményében azt írta: az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja reméli, elhárulnak az akadályok az elől, hogy Horn Gyula sok magas külföldi kitüntetés után végre saját hazájában is állami elismerésben részesüljön.
"Horn Gyula neve már biztosan szerepel nem csak Magyarország, hanem Európa történelemkönyveiben is. Nem kívánjuk, hogy neve szerepeljen a köztársasági elnök úr, vagy bárki kedvenc politikusainak listáján is, de méltányos és indokolt, hogy a vezetői ambíciókkal már nem rendelkező, más kormányfőkhöz hasonlóan, végre helyet kapjon a magyar állam hivatalos elismerésében részesülők között" - írja kommünikéjében az MSZP politikusa.
Lendvai Ildikó közleménye kitér arra is, tudják, hogy "Horn Gyula 1956-ban 24 évesen a rossz oldalon állt". A kommüniké ugyanakkor tartalmazza, hogy a most 75 éves politikus közel két évtizeden át a rendszerváltás előkészítésében és beteljesítésében szerzett érdemeket. 1994-ben úgy kapta meg az ország többségének bizalmát, hogy mindenki tisztában volt múltjával - olvasható a közleményben.
A szocialista frakció vezetője a közleményben emlékeztet arra, hogy Horn Gyula miniszterelnöksége idején lépett be Magyarország a NATO-ba, és kezdte meg az Európai Unióval a csatlakozási tárgyalásokat.
"Bátor reformer volt, aki következetes baloldalinak vallotta, és vallja magát, de kormányfőként egyetlen gesztusa sem volt, ami a máshogyan gondolkodók szabadságát, az ellenzék jogait, a parlamenti demokrácia működését csorbította volna. Ha mindez nem elegendő egy 75 éves politikus, az ország egyik szabadon és demokratikusan választott miniszterelnöke állami kitüntetéséhez, akkor mi az még, ami indokolhatja, érdemek és hibák méltányos mérlegelését és a magyar állam kitüntetését?" - zárul Lendvai Ildikó közleménye.
(MTI, MNO)
Sólyom László köztársasági elnök 2006-ban, Salgótarjánban, a december 8-i sortűz 50. évfordulóján tartott városi gyásznapon különösen fájónak nevezte, hogy a forradalom 50. évfordulóján "a külföldön legismertebb magyar politikusok egyike" azt tudatta a világgal, hogy a pufajkások csak a törvényes rendet védték, hiszen a bűnözőket kiengedték a börtönökből. Nem lehet erről a nyilatkozatról hallgatni, nehogy beleegyezésnek tűnjön - tette hozzá. "Vajon akik nem határolódnak el, lelkük mélyén valóban forradalomnak tartják-e 1956-ot? Hiszen így azt is lehetne mondani, hogy a törvényes rendet védték azok a bírák, akik az embereket szinte üzemszerűen ítélték halálra. Magam hallottam, hogy a Nagy Imre-per bírója is így nyilatkozott. Azt az úgynevezett törvényes rendet, amely még saját jogszabályai szerint is törvénytelenül működött, a forradalom és mai rendszerünk szemszögéből csakis elítélni és elvetni lehet" - mondta akkor az államfő.
http://www.mno.hu/index.mno?cikk=417177&rvt=2
