Bocs mindenkitől, egy nem túl szívderítő témát fogok felhozni, részben, hogy mindenkit figyelmeztessek is. Gyöngyös környékén az eddigieknél sokkal nagyobb az aktivitása a szüreti kommandóknak, helikopter is van minden esetben. Ha elkapnak egy, egyetlen egy nem bejelentett munkást, akkor 100.000 büntetést kap a gazda és 50.000-t a munkás. Úgy tudom, az említett összeget 1-2 héten belül keményen be is vasalják. Ami durvább: csak az egyenesági rokonod szedhet legálisan ingyen, papírok nélkül a szőlődben, tehát már az unokatesód, nagybátyád vagy sógorodvagy barátnőd is adócsaló bűnözőnek számít (és te is), ha jön a szüretre.
Észveszejtő, hogy szüretkor, ami egy örömteli ünnep lenne, lesni kell az eget, hogy jön-e a helikopter. Én speciel szívesen ki is fizetném a napi x100 forintot a barátaim után, hogy rendesen, nyugalomban szüretelhessünk, de most egy pár órás munka miatt küldjem el őket valami munkaügyi hivatalba hogy kiváltsák a mittumdoménmilyen kiskönyvet ami kellene a kommandósoknak? Tragédia az egész. Egyik szomszédom azt hitte, tolvajbandát fogott egy szőlőben, aztán kiderült, hogy azért szedték lapulva, bújkáva a szőlőt, mert az apeh-kommandótól féltek.
Egészen halkan azt is megjegyzem, hogy tudtommal helikoptert gyilkosok ellen sem vetnek be ebben az országban. Arról se beszéljünk, hogy az egyre nagyobb mértéket öltő mezőgazdasági bűnözőkkel szemben (tolvajok, rablók) gyakorlatilag semmit sem tesz az állam. De te, a paraszt, bűnöző adócsaló vagy akit helikopterrel üldöznek, mert pl a barátaid segítenek neked szüretelni.
Mi lesz ennek a következménye? Még kétszer ennyi szőlőt fognak kivágni az emberek, pedig pl tavaly is Nagyréde határának felére adtak be kivágási kérelmet! Hiába, 2011-től jönnek a külföldi földbirtokosok és a honi latifundisták, kell nekik tisztítani a terepet!
Még egy apróság: feltűnő az összefüggés, hogy ott szaporodnak meg a szüreti kommandósok akciói, ahol van a közelben szüreti kombájn. Tavaly Szücsiben és Patán még nem volt ilyen gép, ellenőrzés sem. Idén már működik Szücsiben egy gép, jött is az ellenőrzés, Patára is. A patai hegyközségben is ki van téve a kombájn hirdetése...80 rugóért szüretelnek egy hektárt. A szücsi szedőasszonyok el sem mernek menni Patára sem dolgozni, mert szerintük követnék őket a kommandósok, nyilván a gépes érdekéből.
Mi lesz ennek a vége? Még lejjebb visszük majd a tehelést és ha leköltözünk, ketten a feleségemmel fogunk szüretelni. Barátoknak, rokonoknak sajnos megmondom, hogy nem szabad jönniük szüretelni, de még bográcsozni sem jöhetnek, mert a szemét paraszt az biztosan hazudik és igazából ők illegális munkavállalók, hiába csak a tűz körül ülnek!"
Szóval engem amiatt helikopterrel üldöznek mert a rokonaim lejönnek szüretelni. Amásik oldalon ha többszázezer forint értékű terményedet ellopják (vajon kik?) akkor a hatóságok legyintenek egyet, hogy nem lehet semmit se tenni, nincs bizonyíték meg mindenhol ez van. De egy rendőr mesélte, hogy egy rabló, akire végül rábizonyítottak nyolc fegyveres rablást, testi erőszakkal, végül 150.000 forint büntetést kapott a felfüggesztett mellé, de végül egy fillért sem fizetett ki, mert méltányossági kérelmet adott be, hogy munkanélküli (!!!) és x gyereke van. Mondani sem kell, cigány volt. Ennyi.
Ha nem imádnám a szőlőnket és a helyet ahová költözni fogunk, azonnal húznék ebből az őrült, abszurd országból!!!
http://www.kuruc.info/r/1/16316/
csütörtök, szeptember 13, 2007
szerda, szeptember 05, 2007
Nem kérdés, hogy tesztország lettünk...
- Melyik nemzet hagyja, hogy szent ereklyéit ilyen mocskos módon gyalázzák?
- Melyik nemzet hagyja, hogy eladják mindenét?
- Melyik nemzet hagyja, hogy tízezer pedagógusát dobják ki az utcára?
- Melyik nemzet hagyja, hogy iskoláit, óvodáit százszámra zárják be?
- Melyik nemzet hagyja, hogy orvosai, fiataljai, feltalálói, tudósai ezerszám elhagyják szülőföldjüket?
- Melyik nemzet hagyja, hogy tízezrével mészárolják le a még meg sem született fiait és leányait?
- Melyik nemzet hagyja, hogy saját testvéreit ellene uszítsák?
- Melyik nemzet hagyja, hogy falvait százszámra ítéljék halálra?
- Melyik nemzet hagyja, hogy elvegyék tőle mindenét, múltját, jelenét s a jövőjét is?
- Melyik nemzet hagyja, hogy ne legyenek honvédei?
- Melyik nemzet hagyja, hogy a rendőrei összeverjék, s zászlaját a földön tapossák?
- Melyik nemzet hagyja, hogy fölművelői tömegesen akasszák fel magukat, mert a saját állama tudatosan teszi őket tönkre?
- Melyik nemzet hagyja, hogy külföldi trágya minőségű 'élelmiszer' hegyek árasszák el?
- Melyik nemzet hagyja, hogy tonnaszám hordják területére idegen országok mocskát?
- Melyik nemzet nevezi a hazáját féltő és védő gyermekeit nácinak, fasisztának, csőcseléknek?
- Melyik nemzet fiainak mondják ha beül a tévé stúdióba beszélgetni, hogy vegye le a nemzeti színű horgolt karkötőt a csuklójáról, mert ellenszenvet ébreszthet?
- Melyik nemzet képes erre? Mondja meg valaki!!!
Mi folyik itt?
Elegem van...
Tonti
Polgári Hírszemle
A háború gyermekei
Ismét gyermekekről szól a történet. Öt meggyilkolt gázai gyermek nyolc nap leforgása alatt. A meggyilkolásukat övező, önmagában véve is morbid izraeli közöny - a legutóbbi három gyermek tragédiája például csak aprócska hírként jelent meg a Jediot Áháronot 11. oldalán - nem feledtetheti azt a tényt, hogy az izraeli hadsereg gyermekek ellen visel háborút. Az egy esztendővel ezelőtti Nyári eső hadművelet halálos áldozatainak öt százaléka is gyermek volt. Az elmúlt két hét izraeli katonai akciói során életét vesztett 21 áldozat negyede szintén gyermek. S ha ne adj Isten Sz'dérot izraeli városban legközelebb gyermekeket éri a palesztin rakétatámadás, mielőtt fájdalmunkkal telekürtöljük majd a világot, akkor emlékeznünk kell a fentebb említett adatra.
Az izraeli hadsereg azzal magyarázza a gázai gyermekek halálát, hogy a palesztinok őket küldik ki a Kasszám-rakéták kilövőállványainak begyűjtésére. Csakhogy a legutóbbi esetekben a megölt palesztin gyermekek nem a rakétaállványok összeszedésével foglalatoskodtak. Az első két áldozat fáról lehullott szetjánoskenyeret szedett, míg a három utóbbi - még az izraeli hadsereg belső vizsgálata szerint is - fogócskát játszott. De ha elfogadjuk az izraeli hadsereg azon állítását, miszerint a palesztinok gyermekeket küldenek ki a rakétavetők begyűjtésére - ezt egyébként még senki nem bizonyította -, ebben az esetben akkor is azonnal be kellene szüntetni a tüzet.
Csakhogy az izraeli hadsereget az nem érdekli, hogy az ilyen akcióknak gyermekek is áldozatul eshetnek, hiszen a katonák saját bevallása szerint tudatosan lőnek minden gyanúsnak ítélt mozgó alakra, amelyek gyermekek is lehetnek. A rakétavetőket begyűjtő alakokra tüzelő izraeli hadsereg ezek szerint gyermekeket gyilkoló hadsereg. Nem beszélhetünk tehát elszomorító (egyébként sorozatos) tévedésről, amint ezt katonai körökben állítják, hanem arról van szó, hogy a hadsereg semmibe veszi a gyermekek életét, s a sorsuk iránt elképesztő közönyt tanúsít.
Egy erkölcsi értékekre érzékeny társadalomban legalább föltennék a kérdést: Vajon szabad-e lőni a rakétavetők felé közeledő alakokra, amikor tudjuk azt, hogy egy részük a józan megfontolásra alkalmatlan, s ezért nem büntethető kisgyerek? Vagy talán mi mindent megengedhetünk magunknak a háborús cselekmények terén? S ha elfogadjuk is a hadsereg állítását, miszerint az egyébként igen fejlett messzelátó technika sem alkalmas a tízéves gyermek és a felnőtt közötti különbség észlelésére, az izraeli katonaságot akkor sem menthetjük föl a bűnös cselekedet elkövetésének felelőssége alól. Még akkor sem, ha egyébként teljesen téves megfontolásból elfogadnánk azt a tételt, hogy halál fia az, aki a rakétavetők közelébe merészkedik. Mert azon puszta tény miatt, hogy gyermekekről van szó, meg kellene változtatnunk a szabályokat. De ha még azt a tényt is hozzátesszük, hogy a rakétavetőkre irányzott tűz eddig nem vezetett a Kasszámok elhallgattatására, s még csak a kilőtt rakéták száma sem csökkent, akkor bizony fölmerül bennünk a hátborzongató gyanú: Az izraeli hadsereg azért tüzel, hogy bosszút álljon és büntessen. Még akkor is, ha tudja, hogy ott gyermekek is tartózkodhatnak. A mostani gyilkosság után Sz'dérot városban egyetlen izraeli gyermek élete sincs biztonságban. Sőt, ellenkezőleg.
Ha jóhiszeműen áttekintjük az elmúlt két hónap eseményeinek krónikáját, rájövünk, hogy a Kasszám-rakéták izraeli területre történő kilövését mindig megelőzte egy izraeli katonai akció. Az izraeli hadsereg a Gázai övezetben mindig végrehajtott egy-egy célzott likvidálást. Ebben az esetben egyáltalán nem számít gyermetegnek az a kérdés, hogy ki kezdte előbb. Az izraeli hadsereg az utóbbi hetekben ugyanis visszatért a nagybani célzott likvidálások eszközéhez, aminek következtében nőtt az izraeli területre kilőtt Kasszám-rakéták száma. Ez az igazság, amelyet nálunk igyekeznek eltitkolni. Amióta Gábi Áskenázi és Éhúd Bárák hivatalba lépett, nagyon megengedték a gyeplőt a hadseregben. Ha Bárák védelmi miniszter a jobboldalt képviselné, talán máris tanúi lehetnénk az izraeli hadsereg által a Gázai övezetben elkövetett féktelen tobzódás miatti közfölháborodásnak. Ám a baloldali Báráknak mindent szabad, még akkor is, ha gyermekek az áldozatok. De Báráknak és az izraeli közvéleménynek ez nem jelent semmit.
Igen, a gázai gyermekek a Kasszám-rakéták körül csoportosulnak. Szinte ez az egyetlen érdekesség az életükben. Ez az ő játszóterük. S akik a szüleiknek fennhéjázva azt prédikálják, hogy "vigyázzanak a gyerekeikre", azok sosem jártak például Bét-Hánúnban. Mert ott a mocskos sikátorokon és a szegényes viskókon kívül más nincs. S ha megfelelne is valóságnak az állítás, miszerint a Kasszám-rakéták kilövői fölhasználják ezeket a szerencsétlen gyermekeket - amit eddig nem bizonyítottak - , akkor sem engedhetnénk meg magunknak azt, hogy cselekedeteinkkel rossz irányba befolyásoljuk a rólunk alkotott erkölcsi képet. Igen, jobban tennénk, ha visszafogottabban viselkednénk és jobban óvakodnánk a visszatetsző tettek elkövetésétől. Igen, nem mindig kell visszaütni, főleg akkor nem, ha az gyermekhalállal végződhet.
A Kasszám-rakéták kilövését nem a válogatás nélküli gyilkolással lehet beszüntetni. Minden elpusztított kilövőállvány helyébe újat lehet állítani. A nálunk és a palesztinoknál most elkezdődött új tanév rossz előjellel indult. Aki valóban szeretné elérni a Kasszám-rakéták kilövésének beszüntetését, annak tűzszünetről szóló tárgyalásokat kellene kezdenie a Gázában székelő palesztin kormánnyal. Ez az egyetlen és járható út. A likvidálások, a bombázások és a gyermekgyilkosságok pontosan az ellenkező irányba vezetnek.
Gidon Lévi
(Háárec)
hétfő, szeptember 03, 2007
Gyurcsány „nyílt parancsával csakis szembeszegülni lehet”
2007. szeptember 1. 12:16
MNO
A Független Jogász Fórum szerint a jelenkori, ténylegesen is működő polgári demokráciák kormányzataitól teljességgel szokatlan az a fajta felszólítás, mint amilyet Gyurcsány Ferenc intézett a köztársasági elnökhöz, a pártokhoz és a történelmi egyházakhoz a „fasiszta veszély” kapcsán.
Az elmúlt napok vezető híradásai szerint a magyar kormányfő „elvárja, hogy Sólyom László köztársasági elnök állást foglaljon a Magyar Gárda ellen, s ne beosztottain keresztül tegyen közzé ’megengedően’ fogalmazó nyilatkozatot... A kormány az államfőn kívül a történelmi keresztény egyházak vezetését, valamint a legnagyobb ellenzéki pártszövetség vezetőit is arra kéri, hogy tegyék egyértelművé: ’osztják azok aggodalmát, akik a szélsőjobb térnyerését érzékelik Magyarországon, illetve a magyar politikai és közéletben – foglalja össze az eseményeket a Független Jogász Fórum közleménye.
A szervezet rámutat: a jelenkori, ténylegesen is működő polgári demokráciák kormányzataitól az ilyesfajta felszólítás teljességgel szokatlan. Egy kormány üzenetének címzettje lehet jellemzően egy másik állam kormánya (a diplomácia érintkezései során), lehetnek a saját állampolgárai (nemzeti vészhelyzet esetén), kivételesen egy idegen állam polgárai (például háborús helyzetekben). A köztársasági elnök azonban nem, legfeljebb akkor, ha – jellegzetesen posztszovjet módon – a szándék az alkotmányos válság előidézése. Az egyházak sem, legfeljebb akkor, ha az állam be kíván avatkozni ügyeikbe. A pártok pedig ismét csak nem, legfeljebb akkor, ha a cél a többpártrendszer felszámolása vagy érdemi működésének megbénítása – áll a közleményben.
A demokratikus jogállamokban a kormány, a köztársasági elnök, az egyházak és a pártok más-más minőséget jelentenek. Más a társadalomban betöltött szerepük, s ehhez igazodóan az alkotmányos helyzetük is. Ezt, a magyar alkotmányból is következő evidenciát a rendszerváltozás valamennyi kormánya ez idáig távolságtartó tisztelettel követte – összegzi a civil szervezet.
A közlemény megállapítja: ismertük a múlt század azon rezsimjeit, amelyek kormányai ehhez nem tartották magukat, és más hatalmi ágak, egyházak vagy pártok életébe és működésébe gátlás nélkül avatkoztak be. Ilyenek voltak a korporációs (fasiszta), a nemzetiszocialista (náci) és a bolsevista (ún. szocialista) totalitárius rendszerek. Nem feltételezhetjük, hogy a mai magyar adminisztráció bármelyiküket is előképének tekinti – írják.
A közlemény szerint képtelen helyzetet teremt a kormány nyilatkozata egyebekben is: alkotmányos demokráciában az ilyen nyílt paranccsal csakis szembe lehet szegülni; ezért visszatartja az elhatárolódástól azokat is, akiknek az szándékában állt.
Reménytelen lenne a kormányzatot saját nyilatkozata visszavonására kérnünk – írják. A Független Jogász Fórum célja „csak annyi, hogy a gondolkodó hazai és nemzetközi közvéleményt szembesítsük a valósággal: milyen történelmi és politikai szemlélettel, hogyan vélekednek a magyar alkotmányosság és köz dolgairól azok, akiknek éppen az alkotmány betartása és a közügyek szolgálata a legfőbb feladata”.
A szervezet „lehangoltan utal” arra: míg az üzenet címzettei a rendszerváltozás aktív és cselekvő, annak tartalma iránt elkötelezett részesei voltak, addig a „feladók” a rendszerváltozáshoz csupán egy világpolitikai alku ismeretéből fakadó kényszerből alkalmazkodó, ám saját egzisztenciális továbbélésüket annál eredményesebben biztosító szemlélői.
http://www.mno.hu/index.mno?cikk=427883&rvt=2
MNO
A Független Jogász Fórum szerint a jelenkori, ténylegesen is működő polgári demokráciák kormányzataitól teljességgel szokatlan az a fajta felszólítás, mint amilyet Gyurcsány Ferenc intézett a köztársasági elnökhöz, a pártokhoz és a történelmi egyházakhoz a „fasiszta veszély” kapcsán.
Az elmúlt napok vezető híradásai szerint a magyar kormányfő „elvárja, hogy Sólyom László köztársasági elnök állást foglaljon a Magyar Gárda ellen, s ne beosztottain keresztül tegyen közzé ’megengedően’ fogalmazó nyilatkozatot... A kormány az államfőn kívül a történelmi keresztény egyházak vezetését, valamint a legnagyobb ellenzéki pártszövetség vezetőit is arra kéri, hogy tegyék egyértelművé: ’osztják azok aggodalmát, akik a szélsőjobb térnyerését érzékelik Magyarországon, illetve a magyar politikai és közéletben – foglalja össze az eseményeket a Független Jogász Fórum közleménye.
A szervezet rámutat: a jelenkori, ténylegesen is működő polgári demokráciák kormányzataitól az ilyesfajta felszólítás teljességgel szokatlan. Egy kormány üzenetének címzettje lehet jellemzően egy másik állam kormánya (a diplomácia érintkezései során), lehetnek a saját állampolgárai (nemzeti vészhelyzet esetén), kivételesen egy idegen állam polgárai (például háborús helyzetekben). A köztársasági elnök azonban nem, legfeljebb akkor, ha – jellegzetesen posztszovjet módon – a szándék az alkotmányos válság előidézése. Az egyházak sem, legfeljebb akkor, ha az állam be kíván avatkozni ügyeikbe. A pártok pedig ismét csak nem, legfeljebb akkor, ha a cél a többpártrendszer felszámolása vagy érdemi működésének megbénítása – áll a közleményben.
A demokratikus jogállamokban a kormány, a köztársasági elnök, az egyházak és a pártok más-más minőséget jelentenek. Más a társadalomban betöltött szerepük, s ehhez igazodóan az alkotmányos helyzetük is. Ezt, a magyar alkotmányból is következő evidenciát a rendszerváltozás valamennyi kormánya ez idáig távolságtartó tisztelettel követte – összegzi a civil szervezet.
A közlemény megállapítja: ismertük a múlt század azon rezsimjeit, amelyek kormányai ehhez nem tartották magukat, és más hatalmi ágak, egyházak vagy pártok életébe és működésébe gátlás nélkül avatkoztak be. Ilyenek voltak a korporációs (fasiszta), a nemzetiszocialista (náci) és a bolsevista (ún. szocialista) totalitárius rendszerek. Nem feltételezhetjük, hogy a mai magyar adminisztráció bármelyiküket is előképének tekinti – írják.
A közlemény szerint képtelen helyzetet teremt a kormány nyilatkozata egyebekben is: alkotmányos demokráciában az ilyen nyílt paranccsal csakis szembe lehet szegülni; ezért visszatartja az elhatárolódástól azokat is, akiknek az szándékában állt.
Reménytelen lenne a kormányzatot saját nyilatkozata visszavonására kérnünk – írják. A Független Jogász Fórum célja „csak annyi, hogy a gondolkodó hazai és nemzetközi közvéleményt szembesítsük a valósággal: milyen történelmi és politikai szemlélettel, hogyan vélekednek a magyar alkotmányosság és köz dolgairól azok, akiknek éppen az alkotmány betartása és a közügyek szolgálata a legfőbb feladata”.
A szervezet „lehangoltan utal” arra: míg az üzenet címzettei a rendszerváltozás aktív és cselekvő, annak tartalma iránt elkötelezett részesei voltak, addig a „feladók” a rendszerváltozáshoz csupán egy világpolitikai alku ismeretéből fakadó kényszerből alkalmazkodó, ám saját egzisztenciális továbbélésüket annál eredményesebben biztosító szemlélői.
http://www.mno.hu/index.mno?cikk=427883&rvt=2
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
