Még a vízi rendőrök is oszlatnak majd március idusán?

2007. január 22. 10:07

MNO
Vízi rendőrök is ismerkednek a tömegoszlató módszerekkel a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) Kerepesi úti bázisán. Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs igazgatója, Garamvölgyi László a Magyar Nemzetnek is elismerte: csapaterős rendőri századokat képeznek ki a bázison, és a tömegoszlatást is gyakorolják.


– Lehet, hogy vannak vízi rendőrök is a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) jelenleg zajló csapatszolgálati képzésén, ahogyan vannak más egyenruhás rendőrök, például körzeti megbízottak, illetve közlekedési és lovas rendőrök is – tudatta a Magyar Nemzet tegnapi érdeklődésére a BRFK szóvivői irodájának magát megnevezni nem kívánó munkatársa. Mint mondta, az egyenruhán van a hangsúly, nyomozóra, civil ruhás rendőrre nem vonatkozik a kiképzési akció.

Az illetékes hangoztatta: országszerte valamennyi rendőri szerv régi és folyamatos kötelezettsége, hogy hozzájáruljon nagyobb létszámú egyenruhás rendőr kiállításához. Szerinte félremagyarázzák a tényeket, akik azt sugallják: a csapaterős kiképzésnek köze lenne a március 15-én várható tüntetésekhez. Kérdésünkre, miért éppen most végzi ezt a műveletet a BRFK, a szóvivői irodán azt a választ adták: naptárban előjegyzett dátum vagy a jó időjárás is hozhatta így.
(Magyar Nemzet)

http://www.mno.hu/index.mno?cikk=393211&rvt=2

Verésre kötelez a mostani törvény

A rendőrség szerint módosítani kell a gyülekezési törvényt

A jelenlegi jogszabályok brutalitásra kényszerítik a rendőrt a be nem jelentett rendezvények békés demonstrálóival szemben. Arra ugyanis nincs törvényi lehetőség, hogy előállítással megússza, aki résztvevőként jelenik meg. Bár a rendőrök nem akarnak erőszakot alkalmazni, egyelőre marad a vízágyú és a gumibot.
A jelenlegi rendelet szerint egyszerűbb gumibotot használni, mint előállítani a békésen, de engedély nélkül demonstrálót

A rendőrség szerint mielőbb módosítani kell a gyülekezési törvény egyes rendelkezéseit, ellenkező esetben erőszakkal és kényszerítő eszközök bevetésével kell eljárnia az engedély nélküli tüntetések résztvevőivel szemben. Az Országos Rendőr-főkapitányság szakemberei erre hívták fel a figyelmet a Fővárosi Bíróság (FB) napokban született határozatával kapcsolatban, amelyben négy október 23-án demonstrálót mentett fel a korábban kiszabott négynapos elzárás alól. A tüntetőket a rendőrök állították elő a Deák tér közelében egy be nem jelentett demonstrációról, miután nem tettek eleget a rendőri felszólításnak. Szabálysértési eljárás indult ellenük. Első fokon a bíróság rendzavarásért elmarasztalta a fiatalembereket. A Fővárosi Bíróság azonban hatályon kívül helyezte a döntést. Az új határozat szerint – amelyről a Népszabadság számolt be – a gyülekezési jog előzetes bejelentés nélküli gyakorlása bár nem jogszerű, nem minősíthető sem bűncselekménynek, sem szabálysértésnek. A bíróság emlékeztetett arra, hogy a törvény a gyülekezési joggal visszaélés címén csak a szervezőket rendeli büntetni, a résztvevőket nem.

Lapunk úgy tudja, a rendőrség vezetői egyetértenek az FB döntésével. A jövőben nem fogják előállítani az illegális demonstráció résztvevőit, legfeljebb a szervezőket. A testület szakértői azonban felhívták a figyelmet, a törvény kötelezi a rendőrséget arra, hogy az engedély nélküli tüntetés résztvevőit is eltávolítsa a helyszínről. Ehhez – az arányosság elvét szem előtt tartva – minden kényszerítő eszközt igénybe vehet.

Ha az illető nem engedelmeskedik a felszólításnak, gumibotot, gázsprayt vagy akár vízágyút és gumilövedéket is alkalmazhat. Ahogy a szakértő sarkosan fogalmazott: "Addig veri a rendőr a legbékésebb polgárt is, amíg az abba nem hagyja a tüntetést." Ám mindezt nem jószántából, hanem mert a jelenlegi törvény erre kötelezi. Vagyis míg a fő felelősséget vállaló szervezőknek maximum egy fél órán át tartó előállítással és pár tízezer forint bírsággal kell kalkulálniuk, addig a békés résztvevők az ütlegelést kockáztatják. Az FB határozata erre a visszás helyzetre világít rá.

A rendőrök ugyanis nem akarták bántalmazni a négy férfit, ehelyett a humánusabb megoldást, az előállítást alkalmazták. Az Országos Rendőr-főkapitányság szerint a törvényt úgy kellene módosítani, hogy a szervezőkhöz hasonlóan járhassanak el a spontán résztvevőkkel szemben is. Élhessenek az előállítás intézményével, s ne legyen kötelező az erőszak alkalmazása.

Gaál Zoltán
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=117897

Felmentett október 23-i "rendzavarók"

Nem jogsértő a be nem jelentett demonstráción való részvétel
Népszabadság • Fekete Gy. Attila • 2007. január 8.

Minden kétséget kizáróan megállapítást nyert, hogy az eljárás alá vont személyek semmiféle szabálysértést nem követtek el egy be nem jelentett rendezvényen, ezért velük jogellenesen rendelte el a rendőrség szabálysértési őrizetüket.


Hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíróság az elsőfokú ítéletet, és megszüntette az eljárást I. Norbert és három társa (egyikük Molnár Balázs, a kuruc.info internetes portál főszerkesztője) ügyében, akiket október 23-án délután állítottak elő a rendőrök a Deák tér közeléből egy be nem jelentett tüntetésről, majd október 26-án rendzavarásért négy-négy nap elzárással büntette őket a Pesti Központi Kerületi Bíróság.

Az érintettek fellebbezései nyomán eljáró Fővárosi Bíróság dr. Szolnoki János vezette tanácsának döntése szerint az elsőfokú bíróság tévedett, amikor rendzavarásért elmarasztalta és megbüntette az érintetteket. A bíróság indokolása szerint a gyülekezési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, melynek gyakorlását a Magyar Köztársaság elismeri és biztosítja. E jog előzetes bejelentés nélküli gyakorlása a jogerős döntés írásos indoklása szerint bár nem jogszerű, nem minősíthető sem bűncselekménynek, sem pedig szabálysértésnek.

A bíróság szerint nem alkalmazható a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó megmozdulások esetében a szabálysértésről szóló törvény azon rendelkezése, miszerint, aki rendzavarás vagy garázdaság esetén a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy intézkedésével szemben engedetlenséget tanúsít, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. "Nem alakulhat ki, illetve nem folytatható olyan gyakorlat - olvasható a jogerős döntés indoklásában -, amely egyfelől törvényi-jogalkotói szinten csak a legszűkebb körben korlátozza a gyülekezési jog gyakorlását, másfelől viszont annak legkisebb mértékű megsértését is a jogalkalmazó olyan súlyos rendzavarásnak tekinti, amely azonnal rendészeti beavatkozást igényel."

A bíróság a későbbiekben rámutat: a szabálysértési törvény gyülekezési joggal való visszaélés címén csak a be nem jelentett rendezvények szervezőit rendeli büntetni, azok résztvevőit nem. Tehát, aki elmegy egy be nem jelentett demonstrációra, puszta ottlétével még semmiféle jogsértést nem követ el; a rendőrségnek sincs joga pusztán ezért előállítani őket - hacsak más jogsértést nem követtek el.
A szabálysértési eljárás indoka és az elsőfokú ítélet alapja I. Norbert és társai esetében az volt, hogy a négy férfi nem tett eleget a rendőri felszólításnak, s nem hagyta el a be nem jelentett tüntetés helyszínét. Ezzel kapcsolatban a bíróság megállapította: az érintettek cselekedeteinek megítélésekor figyelembe kell venni azt is, hogy az "engedetlenség" (tehát: valaki felszólításra sem hagyja el az adott területet) "önmagában soha nem büntetendő, kivéve, ha az a rendőrt más irányú, a közrend és a közbiztonság érdekében teendő intézkedésében akadályozza". A bíróság szerint: a be nem jelentett demonstráció résztvevői nem követnek el olyan jogsértést, amelynek abbahagyására a hatóság felszólíthatná őket, a távozásra való felszólítás és minden további rendőri intézkedés is indokolatlan és jogellenes.

A bíróság mindezekre tekintettel kimondta: I. Norbert és társai előállítása és őrizetbe vétele jogellenes volt, miután kétséget kizáróan megállapítást nyert, hogy nevezettek semmiféle szabálysértést nem követtek el. A kuruc.info szerint a felmentettek milliós kártérítési pereket fontolgatnak.

A rendőrség hivatalosan nem kommentálta a döntést. Rendőrségi források ugyanakkor furcsállották, hogy a bíróság szerint a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényeken bárki megtagadhatja a helyszínen intézkedő rendőr utasításainak végrehajtását.

A Nemzetbiztonsági Hivatal a szeptemberi zavargások után honlapján közölte: Az elmúlt hetekben történt demonstrációk - tekintet nélkül azok jogszerű voltára - jellegüknél fogva alkalmasak arra, hogy azokat szélsőséges személyek vagy csoportok jogellenes cselekmények elkövetésére használják fel. Ezáltal a békés és törvényes demonstráció tömegzavargássá alakulhat át, a résztvevők - akár puszta jelenlétük miatt is - bűncselekmények elkövetőjévé válhatnak.

http://nol.hu/cikk/430626/