Felmentett október 23-i "rendzavarók"

Nem jogsértő a be nem jelentett demonstráción való részvétel
Népszabadság • Fekete Gy. Attila • 2007. január 8.

Minden kétséget kizáróan megállapítást nyert, hogy az eljárás alá vont személyek semmiféle szabálysértést nem követtek el egy be nem jelentett rendezvényen, ezért velük jogellenesen rendelte el a rendőrség szabálysértési őrizetüket.


Hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíróság az elsőfokú ítéletet, és megszüntette az eljárást I. Norbert és három társa (egyikük Molnár Balázs, a kuruc.info internetes portál főszerkesztője) ügyében, akiket október 23-án délután állítottak elő a rendőrök a Deák tér közeléből egy be nem jelentett tüntetésről, majd október 26-án rendzavarásért négy-négy nap elzárással büntette őket a Pesti Központi Kerületi Bíróság.

Az érintettek fellebbezései nyomán eljáró Fővárosi Bíróság dr. Szolnoki János vezette tanácsának döntése szerint az elsőfokú bíróság tévedett, amikor rendzavarásért elmarasztalta és megbüntette az érintetteket. A bíróság indokolása szerint a gyülekezési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, melynek gyakorlását a Magyar Köztársaság elismeri és biztosítja. E jog előzetes bejelentés nélküli gyakorlása a jogerős döntés írásos indoklása szerint bár nem jogszerű, nem minősíthető sem bűncselekménynek, sem pedig szabálysértésnek.

A bíróság szerint nem alkalmazható a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó megmozdulások esetében a szabálysértésről szóló törvény azon rendelkezése, miszerint, aki rendzavarás vagy garázdaság esetén a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy intézkedésével szemben engedetlenséget tanúsít, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. "Nem alakulhat ki, illetve nem folytatható olyan gyakorlat - olvasható a jogerős döntés indoklásában -, amely egyfelől törvényi-jogalkotói szinten csak a legszűkebb körben korlátozza a gyülekezési jog gyakorlását, másfelől viszont annak legkisebb mértékű megsértését is a jogalkalmazó olyan súlyos rendzavarásnak tekinti, amely azonnal rendészeti beavatkozást igényel."

A bíróság a későbbiekben rámutat: a szabálysértési törvény gyülekezési joggal való visszaélés címén csak a be nem jelentett rendezvények szervezőit rendeli büntetni, azok résztvevőit nem. Tehát, aki elmegy egy be nem jelentett demonstrációra, puszta ottlétével még semmiféle jogsértést nem követ el; a rendőrségnek sincs joga pusztán ezért előállítani őket - hacsak más jogsértést nem követtek el.
A szabálysértési eljárás indoka és az elsőfokú ítélet alapja I. Norbert és társai esetében az volt, hogy a négy férfi nem tett eleget a rendőri felszólításnak, s nem hagyta el a be nem jelentett tüntetés helyszínét. Ezzel kapcsolatban a bíróság megállapította: az érintettek cselekedeteinek megítélésekor figyelembe kell venni azt is, hogy az "engedetlenség" (tehát: valaki felszólításra sem hagyja el az adott területet) "önmagában soha nem büntetendő, kivéve, ha az a rendőrt más irányú, a közrend és a közbiztonság érdekében teendő intézkedésében akadályozza". A bíróság szerint: a be nem jelentett demonstráció résztvevői nem követnek el olyan jogsértést, amelynek abbahagyására a hatóság felszólíthatná őket, a távozásra való felszólítás és minden további rendőri intézkedés is indokolatlan és jogellenes.

A bíróság mindezekre tekintettel kimondta: I. Norbert és társai előállítása és őrizetbe vétele jogellenes volt, miután kétséget kizáróan megállapítást nyert, hogy nevezettek semmiféle szabálysértést nem követtek el. A kuruc.info szerint a felmentettek milliós kártérítési pereket fontolgatnak.

A rendőrség hivatalosan nem kommentálta a döntést. Rendőrségi források ugyanakkor furcsállották, hogy a bíróság szerint a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényeken bárki megtagadhatja a helyszínen intézkedő rendőr utasításainak végrehajtását.

A Nemzetbiztonsági Hivatal a szeptemberi zavargások után honlapján közölte: Az elmúlt hetekben történt demonstrációk - tekintet nélkül azok jogszerű voltára - jellegüknél fogva alkalmasak arra, hogy azokat szélsőséges személyek vagy csoportok jogellenes cselekmények elkövetésére használják fel. Ezáltal a békés és törvényes demonstráció tömegzavargássá alakulhat át, a résztvevők - akár puszta jelenlétük miatt is - bűncselekmények elkövetőjévé válhatnak.

http://nol.hu/cikk/430626/