Für Lajos: az szállhatja meg hazánkat katonailag, akinek kedve tartja

2007-07-12. 18:19:49

Hazánk védelmi állapota semmilyen – mondta Für Lajos, az Antall-kormány honvédelmi minisztere a Lánchíd Rádiónak adott interjújában. A politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy jelenleg lényegesen kevesebb katonája van hazánknak, mint a trianoni békediktátum utáni idők hadseregének. Für szerint nem véletlenül érdeklődnek az oroszok Magyarország és a balkáni történések iránt, ahogy nem véletlen a Putyin irányába tett évi három „Gyurcsány-mozgás” sem.

Für Lajos jó kezdeményezésnek tartja Simicskó István kereszténydemokrata politikus ötletét, a Honi Gárda felállítását. Mint elmondta, civilek – 20-30 éves fiatalok, akik belátták, hogy Magyarország védelmi helyzete kilátástalan – már indítványozták a Magyar Gárda és a Nemzeti Gárda létrehozását is. „Azért fontosak ezek, mert hazánk védelmi állapota semmilyen” – mondta az Antall-kormány minisztere a Lánchíd Rádiónak adott interjúban.

Arra a felvetésre, hogy NATO-tagként mi szükségünk van egyáltalán önálló hadseregre, Für elmondta: noha a szóhasználatunkból gyakorlatilag eltűnt a honvédelem szó, csak akkor kerül elő, ha „Szekeres Imre valahova elutazik, vagy ha a minisztérium valamilyen beszerzéssel kapcsolatos botrányba keveredik”. A magyar hadsereg ma szó szerint csak „díszeleg”, hiszen a huszadik és huszonegyedik századi magyar történelem legkisebb, legkevésbé hatékony és legkisebb tűzerejű hadserege a mai – közölte.


Hosszú távú befektetés

A szakpolitikus számokkal is szolgált: míg a trianoni békeszerződés után a békediktátumoknak megfelelve is 35 ezer fő szolgált a katonaként, addig a jelenlegi seregnek 25 ezer fő az összlétszáma, de ebben benne vannak a „szakácsok és az adminisztrátorok is”. Így körülbelül 15 ezer lehet a hadra fogható katonák száma, ebből Für Lajos véleménye szerint egy-kétezer fő külföldön állomásozik.

Für Lajos kiemelte: még a semleges Svájcban is 42 ezren szolgálnak a hadseregben, ráadásul egy állandó, 220 ezres, évente gyakorlatozó, képzett tartalékosztag áll az ország rendelkezésére, ami annak ellenére elképesztően modern katonai bázisokkal rendelkezik, hogy több száz éve nem viselt háborút az ország. „Ebből is látszik, hogy a honvédelem hosszú távú befektetés, hiszen sohasem tudni, mikor lesz rá szükség” – zárta gondolatát Für.


Nem csak víztisztítással és vegyvédelemmel kellene foglalkozni

Meglátása szerint az is bizonytalan, hogy „kit, mikor, miért és hogyan véd meg a NATO”. Aggályosnak tartja azt is, hogy Magyarország annak az alapszabálynak sem tesz eleget, amely kötelezővé teszi minden egyes tagnemzetnek, hogy a saját védelméről, a saját népközössége védelméről gondoskodjék. Für rámutatott: szó sincs arról, hogy nekünk csak azt kell teljesíteni, amit a NATO elvár tőlünk; vagyis nem csak víztisztítással, vegyvédelemmel és műszaki kérdésekkel kell foglalkoznia a magyar seregnek.

A korábbi honvédelmi miniszter elmondta, hogy a honvédség tűzereje és az ország rendelkezésére álló tizennégy Gripen a „nullával egyenlő”. Hangsúlyozta, hogy az ő miniszterségének idején százezer fő volt a hadsereg létszáma, amely 840 darab T72-es harckocsival, 840 száz milliméter feletti tüzérségi löveggel és 171 harci repülővel rendelkezett. A sereg leépítésének következményeképpen azonban „Magyarország katonai értelemben teljesen kiszolgáltatott ország, ide az vonul be, egy-két zászlóaljjal, aki akar, és ehhez 24 óra sem kell”.


A Gyurcsány-mozgás

A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy Oroszország talpra állásával mintha újra elindult volna a „két nagyhatalom között itt Európa keleti, közép-keleti térségében a versengés, amelyik a korábbiakban az úgynevezett hidegháborút hozta létre”.
Véleménye szerint az oroszok érdeklődése Magyarország és a balkáni történések irányába nem véletlen, ahogy a Putyin irányába tett évi három „Gyurcsány-mozgás” sem. „Itt nemcsak a Kék Áramlatról, nemcsak a gázszállításról van szó, hanem mögötte ott van az orosz nagyhatalom érdeklődése, újbóli érdeklődése erre a térségre.”

Für Lajos szerint a „multinacionális vállalkozók extraprofitjának megszorításával, a feketegazdaság megszüntetésével és a korrupciós világ – amelyikben a miniszterelnöktől, kormánytagoktól kezdve az egész hatalmi elit érintett – felszámolásával elő lehetne teremteni egy életképes magyar hadsereget, de addig nagyon fontosak a civilek önálló kezdeményezései”.

(Lánchíd Rádió)

http://www.kuruc.info/reszletes.asp?MainID=1&HirID=14175

Lefegyverző őszinteség

Kulcsár Anna
2007. július 10. 0:01

Magyar Nemzet
Fontosnak és hasznosnak tartja a Papp-jelentést a Fidesz – nyilatkozta Demeter Ervin, az ellenzéki párt képviselője. A szakterületet ismerő honatya szerint a tavaly október 23-i rendőri intézkedések elemzése nyomán mód nyílik a sértett állampolgárok erkölcsi, anyagi és jogi kártérítésére.
Az Országos Rendőr-főkapitányság honlapján közzétett, állítólag minden részletet tartalmazó jelentés első olvasásra valóban meglepő, sőt helyenként lefegyverző őszinteségről tesz tanúbizonyságot.

Mégsem biztos, hogy okunk van a felhőtlen optimizmusra. A Papp Károly dandártábornok által irányított bizottság jelentése ugyanis összegzésként azt közli: a főváros területén végrehajtott rendőri művelet részeként a csapaterős tevékenység alapvetően törvényes volt, bár több elemében is szakszerűtlennek mutatkozott.
Csakhogy ami szakszerűtlen, az az esetek többségében jogszerűtlen is: az attak megsértette a rendőrségi törvényt, az alkotmányt, a büntető és a polgári törvénykönyvet. Ezt a bizottság több megállapítása igazolja. Például a Fidesz nagygyűlésén, az Astoriánál „a gyülekezési jog zavartalan biztosítása nem került garantálásra”. Kiderült, hogy a rendezvény helyszíni parancsnoka nem intézkedett az eseményt „megzavarni szándékozó személyek hatékony távol tartásáról, elhatárolásáról”. A hatósági emberek aránytalan erőszakossággal léptek fel. Nem tudni, ki intézkedett a lovas rendőrség bevetéséről. A rendőrök nem viseltek azonosító jelvényt, símaszkot viszont igen. Egy szakvélemény szerint az egységeknél nem rendszeresített vadászpuskákból a rendszerbe be nem állított gumilövedéket lőttek ki, ráadásul fejmagasságban, noha ez szintén tilos. Szabálytalan volt a könnygázgránátok alkalmazása is.
A gumilövedék, a könnygáz és az azonosítók ügyét jelenleg a Katonai Főügyészség vizsgálja. A hét végéig várhatóan eldöntik, hogy egyes rendőri vezetők elkövették-e az elöljárói gondoskodás megsértését és más katonai bűntetteket. Nyomoznak a tettlegességek, bántalmazások miatt is. Eddig vajmi kevés eredményt tudtak felmutatni az ügyészség nyomozó részlegei. Beláthatjuk: a bizonyítás nehéz. Azonosító nem volt, jegyzőkönyv, rendőri jelentés nem készült. Ám ez az ügyek jelenlegi állása szerint csak szakmai hiba, ami megakadályozza a jogsértések felderítését.
Bízzunk abban, hogy a vádhatóság mint független, pártatlan intézmény, teljesíti hivatását, amelyet nemrégiben, az ügyészség napján Sólyom László a következőképp fogalmazott meg az ügyészekhez írt levelében: „Az ügyészségtől elvárható, hogy az alapvető jogokat védve és tiszteletben tartva az állami szervek által elkövetett törvénytelenségek esetében is igazságot szolgáltasson. Az állampolgároknak egy pillanatra sem szabad meginogniuk abban, hogy az ügyészség működését ezek az alapelvek határozzák meg.”
Nem lehet kétségünk afelől, hogy – a Papp-jelentés nyilvánosságra hozatalával párhuzamosan – a politikai szférában voltaképp a felelősség elhárítása zajlik. Erre utal, hogy Gergényi Péter budapesti és Bene László országos főkapitányt június közepén úgy váltotta le a kormány, hogy egyidejűleg szakmai munkásságuk elismeréseként Szent György-díjjal tüntette ki őket. Petrétei József akkori rendészeti miniszter maga is úgy állt fel a bársonyszékből, hogy már ismerte a most nyilvánosságra hozott, március 29-i dátummal írásba foglalt jelentést.
Feltűnő az is, hogy Gyurcsány Ferenc részére – mert veszélyeztetettségének foka nőtt – az utóbbi napok hírei szerint ötvenmillió forintért páncélozott autót szereznek be. A miniszterelnök fél, s ez a jó szándékú, békés polgárokban félelmet kelthet.

http://www.mno.hu/index.mno?cikk=419882&rvt=114

Sólyom László megtagadta Horn Gyula kitüntetését

Horn: Az ’56-os események kapcsán történelemhamisítás folyik
2007. július 4. 15:20

MNO
Sólyom László megtagadja Horn Gyula kitüntetésének aláírását. Az államfő szerint Horn Gyula nézetei az 1956-os forradalomban játszott szerepéről, és ezen keresztül a forradalomról, összeegyeztethetetlenek a Magyar Köztársaság értékrendjével.


Sólyom László a mai napon levélben tájékoztatta Gyurcsány Ferencet arról, hogy Horn Gyula kitüntetésére vonatkozó előterjesztését nem írja alá, a kitüntetés adományozását megtagadja.

Az államfő döntésének indoklásában kifejti: Horn Gyula mostanáig fenntartott és képviselt nézetei az 1956-os forradalomban játszott szerepéről, és ezen keresztül a forradalomról, összeegyeztethetetlenek a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjével.

Az alkotmányos értékrendbe ütköző kitüntetési előterjesztés megtagadása az Alkotmánybíróság tegnap kihirdetett határozata értelmében a köztársasági elnök joga és kötelessége.

Horn: Nem tudnak megalázni

Nem kíván a tervezett kitüntetésével foglalkozni Horn Gyula, aki azonban az MTI-nek szerdán adott interjújában leszögezte: őt nem tudják megalázni, de nem is engedi, hogy bárki megalázza.

„Az ország tele van problémákkal, bajokkal, nem Horn Gyula kitüntetése a legfontosabb kérdés" – szögezte le. Hozzátette, tartja azt, amit öt évvel ezelőtt hasonló helyzetben mondott. Akkor úgy fogalmazott: elvárta volna, hogy ha nyilvánosságra hozzák a köztársasági elnök egyet nem értését, legalább ne a születésnapja körül tegyék.

Az Alkotmánybíróság döntéséről, miszerint a köztársasági elnök megtagadhatja az elé terjesztett kitüntetések adományozását, Horn Gyula azt mondta: a testület „hozhatott volna lényegesen jobb döntést is, de lelke rajta".

A döntés azzal járhat, hogy végtelenül hosszúvá teszi a procedúrát a kitüntetések átadása előtt, mert ha az egyik kitüntetésre javasolt ember tevékenységét mérlegelik, akkor miért ne mérlegelnék a másikét is – érvelt a szocialista politikus.

Horn Gyula arra kitérő választ adott, hogy a miniszterelnök szólt-e neki, mielőtt felterjesztette a kitüntetésre. Szerinte ez nem lényeges kérdés. Arra sem akart válaszolni, hogy átvenné-e ilyen helyzetben a kitüntetést.

Véleménye szerint az 1956-os események kapcsán történelemhamisítás folyik, mert az MSZP-t kivéve a pártok a saját ideológiájukat kapcsolják a történtekhez.

Lelkük mélyén mit gondolnak?

„Különösen fájó, hogy a forradalom ötvenedik évfordulóján a külföldön legismertebb magyar politikusok egyike azt tudatta a világgal, hogy a pufajkások csak a törvényes rendet védték – hiszen a bűnözőket kiengedték a börtönökből.
Nem lehet erről a nyilatkozatról hallgatni – nehogy beleegyezésnek tűnjön.
Vajon akik nem határolódnak el, lelkük mélyén valóban forradalomnak tartják-e 1956- ot?” – áll abban a levélben, amelyet a köztársasági elnök Gyurcsány Ferencnek küldött.

(keh.hu, MTI)

http://www.mno.hu/index.mno?cikk=419051&rvt=2

Horn megismételte: közönséges bűnözők ellen harcoltak a pufajkások

Kirohanás a kormányellenes tüntetők és a szabadságharcosok ellen a Die Weltben
2007. július 5. 10:11

MNO
Közönséges bűnözők ellen harcoltak a karhatalmisták – ismételte meg a Die Weltnek Horn Gyula. A német lap 75. születésnapja alkalmából készített újabb interjút a szocialista politikussal. Horn hangsúlyozta: a pufajkások a közrendet, a lakosságot védték.


– Sokan ma nem lennének itt, ha 1956-ban a karhatalmisták kudarcot vallottak volna – jelentette ki a Die Weltnek nyilatkozva Horn Gyula, aki megismételte korábbi állítását, miszerint a Magyarország ellen 1956 őszén katonai inváziót indító szovjet csapatokat támogató pufajkások bűnözők ellen harcoltak.

A volt miniszterelnök szerint 56 októberében Magyarországon a közrend megszűnt, a karhatalmistáknak volt a feladata ezt helyreállítani. Horn hozzáteszi: ez ma is érvényes, hiszen jól lehetett látni, mi minden megtörténhet, amikor tavaly októberben köztereken romboltak és gyújtogattak.

Ismert: az egyetlen legitim kormány által meg nem szervezett és el nem ismert, ÁVH-sokból és pártmunkásokból szerveződő terroralakulatok, a pufajkások 1956. november 4-ét követően a háborús létszámban Magyarországra törő szovjet csapatok oldalán részt vettek a forradalmárok és számtalan, a harcokban részt nem vevő magyar állampolgár elfogásában, megkínzásában és meggyilkolásában. Géppisztolysorozataiknak tömegek estek áldozatul, ezt nevezték később rendcsinálásnak. Nem igaz Horn Gyula azon állítása sem, hogy Magyarországon a forradalom alatt a közrend megszűnt, a nemzetőrök ugyanis példás módon fenntartották azt. A pufajkások egyik feladata éppen a közrend fenntartását biztosító nemzetőrök elfogása volt. Részt vettek sztrájkoló munkások letartóztatásában, több alkalommal meggyilkolásában is. Számos elfogott személyt (diákokat, szabadságharcosokat, a szovjet megszállók vagy őáltaluk gyanúsnak vélt járókelőket) azonnali hatállyal kivégeztek.

(Hír TV, MNO)

http://www.mno.hu/index.mno?cikk=419196&rvt=2