Korkép blog

kedd, május 18, 2010

Új Irány 2010: fideszes törvényjavaslatok


Borítékolható módon sokan lekomcsiztak, mikor szóvá tettem, hogy a Fidesz eltörölné a miniszteri fizetések 15%-os csökkentésének lehetőségét, ezzel kvázi visszaemelnék azokat a 2009. júniusa előtti szintre, és ez mennyire szemben áll a Répássy Róbert által eddig kommunikált 50-os csökkentéssel. Persze a fanok megmagyarázták, hogy nem is így van, ez nem jelent emelést, meg különben is: kevesebb miniszter lesz, mint eddig, szóval minden rendben. Ehhez képest hétfő, Parlament:

""Hibázni fogunk" - ismerte be előre is Navracsics, hiszen hibátlan kormányzás nincs. Például ő maga máris hibázott, amikor a miniszterek bérezésénél, mint a szocialisták hétvégi sajtótájékoztatójukon rámutattak, 15 százalékkal emelte a juttatásokat. Ezt azonban azóta módosította, sőt, mintegy büntetésként, lehetőséget adott a miniszterelnöknek, hogy adott esetben akár 20 százalékkal csökkenthesse is a miniszterek juttatásait. "Fogunk hibákat elkövetni, de célunk ezek kijavítása" - zárta felszólalását."

Köszönöm szépen, nagyon örülök, hogy észrevette a Fidesz, milyen rossz üzenetet közvetített ennek az egy mondatnak az eltörlése, és a Szíjjártó-féle kezdeti bullshitet kidobták a kukába. Mondjuk elég nagy vastagbőr 24 óra alatt két, egymásnak totálisan ellentmondót nyilatkozni, de legalább a tetszetősebb lett a végső.
Téma lezárva, nézzük a többi általuk frissen benyújtott törvényjavaslatot:
Ha a gyermek egy adott tanévben tíz tanóráról igazolatlanul hiányzik, a jegyző gyámhatóságként eljárva felhívja a szülő figyelmét a lehetséges jogkövetkezményekre. 
Ugyanis ha már 50 órát hiányzott igazolatlanul a gyermek az iskolából, a jegyző elrendeli a gyermek védelembe vételét és azt, hogy az iskoláztatási támogatás teljes összegét a döntést követő második hónap első napjától kezdődően fél évig természetben nyújtsák. Majd....."A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása a feltételek fennállása esetén ismételten elrendelhető."

Az augusztus 20-i nemzeti ünnepen lépne életbe, és 2011.január 1-től alkalmaznák a törvényt, amely rögzíti, hogy nemcsak születésénél fogva, hanem leszármazással is magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke. Ez nem kollektívan és automatikusan történne, hanem egyéni kérelemre. A kérelmet az illetékes anyakönyvvezetőhöz, vagy a magyar konzuli tisztviselőhöz, vagy a kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyintézésért felelős szervhez lehet majd benyújtani.

198 országgyűlési képviselő, ebből "Kilencven országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, hetvennyolcat országos listán választanak. Az egyéni választókerületben mandátumot el nem ért, országosan összesített töredékszavazatok alapján további harminc kompenzációs mandátum kerül betöltésre." A területi lista megszűnne, helyette az országos listára lehetne szavazni.
A 198 képviselőhöz hozzájönne még maximum 13 kisebbségi képviselő, bevezetnék a kedvezményes kisebbségi mandátumot. "A kisebbségi jelölő szervezetek kedvezményesen állíthatnak országos listát, rájuk az úgynevezett 5 %-os küszöb nem vonatkozik, és első mandátumuk megszerzéséhez elegendő az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám egyharmadánál több szavazat megszerzése is ."

Gyakorlatilag megszűnne a választások második fordulója is, mert a relatív többséghez rendelnék a képviselőséget. "Az egyéni választókerületben az első választási fordulóban az a jelölt lesz országgyűlési képvisel ő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott."
Visszaállítják a közigazgatási államtitkári tisztséget, "amely lehetővé teszi, hogy professzionális köztisztviselők vezessék a minisztériumok szakmai igazgatását, következetesen elválasztva őket a politikai vezetéstől."
Ezen kívül államtitkár, szakállamtitkár helyett államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár lesz, és (az ígéret szerint kisebb, ám hatékonyabb) Miniszterelnökség a MeH helyett.

Ez úgy módosítaná a Btk.-t, hogy a súlyos, erőszakos bűncselekmények elkövetői, ha visszaesőként követik el a bűncselekményeket, a harmadik esetben - mérlegelés nélkül - a cselekményre kiróható legsúlyosabb büntetőjogi tételt kell, hogy kapják. A a közfeladatot ellátó személyek ellen elkövetett erőszakos cselekmények esetén felemelik a büntetési tétel alsó határát minimum egy év letöltendőre.

Az új Btk. 269/C . §: 
„A nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása

Aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

7, Jogosítvány csak 8 általánossal
Ezt nem találtam a Parlament honlapján, de állítólag van ilyen. Az Index azt írja, hogy Kósa Lajos, Pósán László és Pokorni Zoltán által jegyzett módosítás indoklása szerint a mostani szabályozás túlzottan liberális, lehetőséget ad arra például, hogy külföldi bűnszövetkezetek írni-olvasni nem tudó, műveletlen embereket tömegesen hozzanak Magyarországra, mert itt könnyebb megszerezni a jogosítványt, mint az EU többi országában. A nyolcosztályos kritérium bevezetése ösztönzőleg hatna az "aluliskolázott csoportok felemelkedésében". A módosítás az elfogadás közzététele napján lépne életbe.

Az Alkotmánybíróság határozatával megállapította, hogy mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet áll fenn azért, mert az Országgyűlés hiányosan szabályozta a közútkezelő jogait gyakorló helyi önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat rendeletalkotási jogkörét. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy a jogalkotási kötelezettségének 2010. június 3-ig tegyen eleget. Ezt a helyzetet akarja orvosolni a fideszes Rogán Antal és Kósa Lajos két törvényjavaslata.

Az indoklás szerint: "A közoktatási törvény biztosítja, hogy az önkormányzattól egyháznak átadott közoktatás iintézmények finanszírozása - az átadást követően - zavartalan maradjon. A szabályozás már az 1998-2002 közti polgári kormányzás alatt is létezett, azzal a különbséggel, hogy a jelenlegi 5 éves továbbfinanszírozási kötelezettség csak 2 év volt. A későbbiekben ez az időpont 3 évre módosult, majd újabb 2 évvel emelkedett. A hatályos szabályozás szerint, a fenntartói jogok átadását követ ő legalább 5 éven keresztül az egyházi kiegészítő támogatást végeredményben a fenntartói jogokat átadó önkormányzatnak kell fizetnie . Ez a megoldás értelmetlenné teszi ugyan azt, hogy az egyébként forráshiányos önkormányzatok megszabaduljanak feladatellátási kötelezettségüktől, a költségvetésüket kötelezően terhelő közoktatási intézmények fenntartásának anyagi terheitől, ám egy átmeneti időre kettős finanszírozás lehetőségét is megnyitja. Ezért javasoljuk, hogy az egyoldalú nyilatkozattétel joga - megfelel ő előkészületi tárgyalásokat és az oktatási hivatal, mint kormányszerv aktív bevonását követően — azonnal megtehető legyen."

Elsődleges cél a választási szabályok egyszerűsítése, a testületek létszámának
csökkentése. "A választási rendszer kialakítása, valamint az egyes testületek létszáma a lakosságszám figyelembevételével kerül meghatározásra ."


Nekem jónak tűnik ez az új irány. Szerintetek? 

Nincsenek megjegyzések: