Erzsébet téri oszlatás: Szabó számos visszásságot talált

2009. szeptember 10. 13:20   MNO - PK Szabó Máté befejezte a július 4-i, Erzsébet téri rendezvény vizsgálatát, és számos visszásságra hívta fel a figyelmet. Az ombudsman rámutatott: a rendezvény feloszlatásakor sérült a békés gyülekezéshez való jog és a véleménynyilvánítás szabadsága is. Hozzátette: nem lehet eldönteni, egy ruházat viselése garázdaságnak minősülhet-e.  Szabó Máté ombudsman befejezte a július 4-i, Erzsébet téri rendezvény vizsgálatát, jelentésében a helyszíni tapasztalatok, több száz oldal okirat, 16 DVD, számtalan fénykép, valamint közel 30 panasz alapján lefolytatott vizsgálatát összegezte – olvasható az Országgyűlési Biztos Hivatalának csütörtöki közleményében. Ebben Szabó Máté több visszásságra hívta fel a figyelmet, amelyek kiküszöbölése érdekében az Országgyűléshez és az országos rendőrfőkapitányhoz fordult. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa megállapította, hogy a rendezvény feloszlatása során elhangzott felszólítások nem jelölték meg annak indokát, ez pedig a békés gyülekezéshez való joggal összefüggő visszásságot okozott. Arra is rámutatott, hogy a különféle célú közterület-használat szabályai nincsenek összhangban, továbbá a gyülekezésen fegyveresen, illetve felfegyverkezve való megjelenés szabályai hiányosak, ez pedig ugyancsak visszásságokat okozott a vizsgált rendezvény rendőri kezelésében. Az ombudsman kifejtette, hogy a véleménynyilvánítási szabadság által védett körbe tartozott a vélemény kifejezése különböző léggömbökkel, valamint a szórólapokkal. Az előállítást önmagában ezeknek a tárgyaknak a birtoklása nem alapozta meg, ami a szabad véleménynyilvánításhoz való joggal, egyúttal pedig a személyes szabadsághoz való joggal összefüggő visszásságokat okozott. A biztos kitért arra is, hogy egy bírósági ítéletben foglalt, akár elvi jelentőségű megállapítások nem szolgálhatnak közvetlenül egy rendőrségi intézkedés közvetlen jogalapjául, mert a rendőrségnek a gyülekezéssel kapcsolatosan saját önálló értelmezést kell adnia. A rendőrségnek itt összhatásában kell vizsgálnia azt, hogy a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvényen részt vevő személyek magatartása sérti-e mások jogát és szabadságát, és az okozott jogsérelem – az arányosság elvének megfelelően – milyen intézkedést igényel. Önmagában az sem dönthető el, hogy bármilyen öltözet viselése, egy adott tartalommal megtartott szónoklat megvalósította-e a garázdaság szabálysértését az adott rendezvényen. Az előállításokról készült dokumentumok vizsgálata alapján a biztos megállapította, hogy a személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedések, illetve az ezekkel összefüggő rendőri eljárások dokumentációjában komoly hiányosságok tapasztalhatók. Az ombudsman az előállított személyeknek a hozzátartozó vagy védő értesítésére vonatkozó nyilatkozatainak rendőri beszerzésében sok esetben hiányosságokat tapasztalt. Számos panaszos sérelmezte, hogy bár több órán keresztül elő voltak állítva, meghallgatásukra ez idő alatt sem került sor. Az ombudsman megállapította, hogy az előbbi esetekben az előállítás szükségessége is kérdéses volt. Többen sérelmezték azt is, hogy úgynevezett kábelkötegelővel bilincselték meg őket, és ezeket hosszabb ideig nem távolították el. Az országgyűlési biztos rámutatott, hogy amennyiben nem biztosítottak azok az eszközök, amelyek a „műanyag bilincs” gyors oldását lehetővé teszik, az sérülés veszélyét, ezzel pedig egyes esetekben akár az élethez és testi épséghez való joggal összefüggő visszásság veszélyét hordozhatja magában. Szabó Máté a visszásságok jövőbeni megelőzése érdekében az Országgyűléshez, valamint az országos rendőrfőkapitányhoz fordult – írta az Országgyűlési Biztos Hivatala. http://www.mno.hu/portal/661981#