MTI
Jogszabály-módosítással a kis értékű, tulajdon elleni szabálysértések elkövetőit kötelezni fogják az okozott kár megtérítésére, közölte Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter.
Készül az a jogszabály-módosítás, amely előírja, hogy ha megvan a kis értékű, tulajdon elleni lopásoknak az elkövetője, akkor az elkövetőt a szabálysértési bírság mellett kötelezik az okozott kár megtérítésére is. Ha ezt maga nem teszi meg, ez adó módjára behajtható köztartozássá válik, és az állam az ilyen módon behajtott kártérítést átadja a sértettnek. A bírságot is adó módjára kell behajtani, vagy szabadságvesztésre kell átváltani.
Draskovics Tibor elmondta, nagyon fontos, hogy ne csak megbűnhődjön az elkövető, de a sértettek visszakapják annak az árát, amivel őket megrövidítették. A jogszabály-változtatás nyomán a gyermekekkel elkövetett ilyen szabálysértések bűncselekménnyé válnak.
Egyre több a vagyon elleni szabálysértés
A miniszter szerint súlyos, növekvő problémát jelent a vagyon elleni szabálysértések számának növekedése, ráadásul egy 1999-es törvény "elvonta" a rendőrség kötelezettségét ezen ügyek felderítésében, és az elkövető lakóhelye szerint illetékes, megfelelő eszközökkel nem rendelkező jegyző feladatául szabta a szabálysértő személyének felderítését és megbüntetését.
Azt szeretnék, hogy a jövőben egyetlen településen élő se érezze magát egyedül, ezért úgy változtatják a jogszabályt, hogy a vagyon elleni szabálysértéseket a rendőrségnél is be lehet jelenteni, a rendőrség köteles elvégezni a halaszthatatlan nyomozati cselekményeket.
Átvállalnak két fizetést
Mint mondta, a program egyik eleme, a településőrök foglalkoztatása "sokakban értetlenséget keltett", pedig 20 éve vannak közterület-felügyeletek, 270 településen, 1500 közterület-felügyelő dolgozik.
A kormány azt ajánlja az önkormányzatoknak, hogy a közterület-felügyelet megerősítésére vegyenek fel további munkavállalókat, a kormány közterület-felügyelőnként további két munkavállaló bérét vállalja át, így lehetővé válik, hogy a mostaninál legalább kétszer annyi közterület-felügyelő legyen az utcán.
Magyarázatként hozzáfűzte: azért van erre szükség, mert a szemetelés, szabálytalan parkolás, hangoskodás, vagyis az "elemi rendhez és biztonsághoz" tartozó ügyekben "nem érdemes" a rendőrségnek drágán, nagy technikával, képzett embereket használva eljárnia, ezt legjobban az önkormányzatok tudják a közterület-felügyelők révén megtenni.
Azokon a településeken, ahol nincs közterület-felügyelet, az önkormányzatok alakíthatnak ilyet, vagy felvehetnek településőröket. A kormány pedig vállalja ezeknek az embereknek a felszerelési költségeit és bérét.
A jövő héten jelenik meg a pályázat
Így lesz az önkormányzatoknak legalább egy olyan embere, aki egyenruhában, a jogszabályokat ismerve járja a település utcáit, ha bármi rendetlenséget tapasztal, felszólít annak abbahagyására, és ha ennek nem tesznek eleget, hatósághoz fordul - tette hozzá. A településőr-programra szóló pályázati felhívás szeptember 15-én jelenik meg, így akár néhány héten belül új közterület-felügyelők, településőrök jelenhetnek meg az utcákon.
Draskovics Tibor beszélt arról is, hogy a bűnözés átalakul, például míg korábban az ország középső részén és Budapesten volt a legnagyobb a bűnügyi fertőzöttség, az az elmúlt öt évben fokozatosan az ország északkeleti részébe húzódott. Változás az is, hogy amíg tíz éve összességében véve csökken a bűnözés, addig a kirívóan erőszakos, fegyverrel vagy felfegyverkezve elkövetett bűncselekmények száma nő.
Harmadik változásként említette, hogy megnőtt a bűncselekményi értékhatárt el nem érő, szabálysértési jellegű, "de az érintetteket joggal nagyon súlyosan irritáló kis értékű vagyon elleni" jogsértések száma. Emellett újszerű, korábban nem tapasztalt vagy súlyosan brutális bűncselekmények is történtek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése