Korkép blog

csütörtök, december 17, 2009

A Nagy Ötlet (avagy a jövő elkezdődött)


Szerző: zero 
- 2009.12.17. 09:51

Pusztaederics egy kicsike, 236 lakosú település Zalaegerszeg és Lenti között. A falu határában található az ország egyik legnagyobb gáztárolója, ahol több millió köbméter besűrített gáz van. Az önkormányzat anyagi helyzete stabil, mivel a MOL-tól a gáztároló illetve a gázszállító üzletág levált, és önálló egységként módosult a településre jutó adóarány.
Kirándulásokat szerveznek a falu lakosainak, elviszik őket olyan helyekre, ahova saját erőből nem jutnának el (Ópusztaszer, Sopron, Budapest). Ingyenes a szemétszállítás,  a kábeltévé szolgáltatási díját kompenzálják. A gyerekek 15 éve ingyen kapják a tankönyvet az általános  iskolában és minden iskoláskorút jelentős beiskolázási  támogatással segítenek. Évente tartanak nyári tábort, ez is nyitott a szomszédos települések gyermekei számára és az itt nyaraló unokáknak is.

A település gyermekei a szomszédos községre, Tófejre járnak iskolába, óvodába. Az iskolát három önkormányzat működteti közösen: Tófej, Pusztaederics és Baktüttős. Az itteni gyerekek járnak ide tanulni.

Az iskolát a 2008/2009-es tanév kezdetére az EON 90 millió forintos támogatásával teljesen felújították. A beruházás során külső és födémszigetelést kapott a teljes épület, kicserélték a nyílászárókat, a világítást, a teljes fűtési és melegvíz-ellátási rendszert, amelyhez napkollektorokat is csatlakoztattak.




"Míg a fenntartó önkormányzatok bírják anyagiakkal, addig az iskola léte nem kérdőjelezhető meg. Annál inkább sem, mert általa Tófej jövője, népességmegtartó ereje a tét. Emellett azt is véljük, könnyebb fenntartani egy iskolát, mint egy újat építeni.
E kedvezőtlen időszakról, hogy jelenleg nem elegendő a gyermek, nem mi tehetünk, sem a finanszírozás szűkösségéről. Egyébiránt az új, korszerű iskola híre máris szárnyra kelt, ami megmutatkozik a beíratások számában is.
Nemcsak a körjegyzőség településeiről, de más szomszédos falvakból is jöttek gyerekek. Szeretném felhívni a szülők figyelmét, hogy október elsejéig jelentkezők számára ingyenes tankönyvet tudunk biztosítani valamennyi osztályban, emellett megtérítjük az útiköltséget, és az étkezést is támogatjuk." - nyilatkozta a polgármester.


Az óvoda-iskolába jelenleg 100 tanuló és 25 óvodás jár. Nagyon szerencsések a gyerekek, ugyanis az intézmény által szervezett valamennyi szakkör, sportkör és egyéb foglalkozás ingyenes (rajz-, kézműves, színjátszó és néptánc-foglalkozás, labdarúgásban, birkózásban, karatéban és sakk.)

Idáig úgy tűnik, hogy egy csodálatos vidéki sikertörténet az összefogásról, a vidéki minőségi életről, a multicég segítségéről ... nos, tényleg sikertörténet, csak egy kicsit máshogy ...

2007-ben kiderült, hogy van egy kis probléma: 120 gyerek kellett volna az iskola megmaradásához, de csak 91 volt.

Ugyanis a törvény szerint minimum 15 gyermek kell évfolyamonként. 8 évfolyam szorozva 15 gyerekkel, az bizony 120 gyerkőc ...

Ekkor jött a Nagy Ötlet: alakuljon át a suli cigány nemzetiségi iskolává! Tófejen és Baktüttösön van néhány roma család, van is néhány roma gyerek évfolyamonként, de nem ez számított, hanem az, hogy nemzetiségi iskolaként elég évfolyamonként 8 gyerek.

A szülők aláírták a beleegyező nyilatkozatot, az EON-tól megnyerték a pénzt az iskola felújításra, a tanárok pedig összeállították az új tantervet.



"Apukám csodálkozott, amikor elmagyaráztam neki, miért gyújtanak a cigányok tábortüzet az udvarukon" - magyarázza a nyolcadikos Liza, vagyis Vizsy Erzsébet, milyen hasznosnak bizonyultak az iskolában tanultak.



"Virrasztunk. A tűz mellett beszélgetünk" - mondja az elsős Mercike (Tököli Mária Mercédesz) szomorúan, hiszen ő már vett részt cigány temetésen. Iskolai tananyag az is, hogy szőnyegekkel bélelik ki a sírt, televíziót, italokat és telefont is tesznek a halott mellé.



"Észre sem veszik a gyerekek, hogy különleges oktatásban vesznek részt. Néptáncon például egyik órán az osztrák polkát tanulják, a következőn a cigány csárdást" - mondja az igazgatónő.



"Láthatja, ez nem gyerekgyár, nem a normatíváról, hanem a tanulókról szól itt minden. Tízen-tizenegyen vannak az osztályban, még a lélegzetvételüket is ismeri a pedagógus. Itt senki sem pofozza meg a tanárt, a cigányok is tisztelik az iskolát. Negyvenmillió forintot ad a három kis település évente, hogy ne kelljen Zalaegerszegre bemenniük a gyerekeinknek. Nem kell szégyellniük, hogy falusiak, sőt büszkék lehetnek rá" - a pusztaedericsi polgármester.


Persze kiderült, nem ők találták ki a Nagy Ötletet:

"Mi Bocföldétől tanultuk, tőlünk pedig egy másik zalai falu, Alsónemesapáti leste el a fogásokat. Ha ehhez az kell, hogy a gyerekeik tudják, a cigány megeszi a sünt, a romák Mátyás király pattantyúsai között is ott voltak, vagy Szapolyai velük kovácsoltatta Dózsa György tüzes koronáját, hát megtanulják." - a pusztaedericsi polgármester.


Készült a Heti Válasz cikke nyomán. Onnan egy találó kommet:

"Magyarország szégyene,hogy a magyar a hazájában csak úgy járhat saját falujában iskolába ha nem magyarnak hanem cigánynak vallja magát."

Az. Szégyen.

A három falunak, meg a többi hasonló helyzetbe kényszerült-kényszerített falunak gratulálunk a Nagy Iskolamentő Ötletért, Hiller István, a teljes OM az MSZP-SZDSZ-szel együtt pedig egyen sünt ...

A jövő elkezdődött ...

Nincsenek megjegyzések: