A választók tizenöt százaléka szavazott a Jobbikra júniusban, a párt Magyarország egyik megkerülhetetlen politikai erejévé lett. Vona Gábor elnököt a párt programjáról, a „cigánybűnözésről”, a mezőgazdaságról, a multikról, a családi gazdaságokról, a melegekről, a zsidókról és a turulról kérdeztük.
„Magyarország a magyaroké” – mondja a Jobbik. Kik a magyarok, és kiké nem ez az ország?
Fotók: Huszti István
Kirekesztő szlogennek tűnhet, de szerintem inkább befogadó. Mindenki beleértheti magát, akinek ez az ország nem egy rablótanya vagy profitszivattyúzásra alkalmas munkatelep, hanem a hazája, ide kötődik, itt szeretne boldogulni, ennek az országnak a javát akarja szolgálni.
Kire nem vonatkozik ez?
Például a multinacionális cégekre, meg a magyar politikai garnitúrára, amelyik kiszolgálja az előbbiek érdekeit.
Magyarnak tartja a cigányokat?
Azokat igen, akik azt gondolják, hogy ez az ő hazájuk, és nem olyan országnak tartják, amit kiszipolyozni, lerabolni, legyilkolni kell. A haza azt jelenti, hogy az ember a hazájáért áldozatokat is képes hozni.
Mik ezek az áldozatok?
Például, hogy az ember dolgozik.
Tehát azok, akik válságrégióban élnek, esetleg iskolázatlanok, nincs munkájuk, vagy sok gyerekük van, és ezért sok szociális juttatást kapnak, nem magyarok?
Lehet ezen rugózni, hogy ki tartozik bele, meg ki nem. Elmondtam, amit ezzel kapcsolatban el tudtam, én ezt egy befogadó szlogennek tartom.
A programjukban központi elem a rendteremtés. Hogyan teremtenének rendet?
Mi már eddig többet tettünk a rendért, mint a politikai garnitúra húsz év alatt. Felhívtuk a figyelmet problémákra, amikről mindenki tud, de senki nem mer beszélni róla: a cigánykérdésre, a honvédség állapotára. Konkrét lépéseket is mondtunk, például azt mondtuk, hogy a cigánybűnözés felszámolására igenis fel kell állítani vidéken a csendőrséget, egy olyan vidéki rendvédelmi szervezetet, aminek felhatalmazása és felkészítettsége van arra, hogy kellő eréllyel fellépjen.
Amikor cigánybűnözésről beszél, kapcsolatot feltételez a bűnözés és a származás között.
Ez egy kriminológiai fogalom, amit a jogi egyetemen vagy a rendőrtiszti főiskolán tanítottak. Nem azt jelenti, hogy minden cigány bűnöző, hanem hogy vannak a cigányságra jellemző speciális bűnelkövetési formák, amiket a rendőrségnek ezáltal speciálisan kell kezelni. Azt mondjuk, hogy ez a jelenség sajnos létezik, sőt, burjánzik Magyarországon.
Már a 80-as években megállapították, hogy az azonos szociális helyzetű csoportok körében ugyanakkora a bűnözés aránya, vagyis a bűnözésnek nincs etnikai oka. Mivel sok cigány él mélyszegénységben, sok megélhetési és egyéb bűncselekményt követnek el cigány elkövetők.
Lehet mindenféle tanulmányokra hivatkozni, de én azt gondolom, hogy ha azt halljuk, hogy késelés, uzsorázás, fatolvajlás, színesfémlopás, két család tömegverekedése, akkor – ne legyünk képmutatóak – mindannyian tudjuk, hogy ezek az elkövetők cigányok lehettek. Ez nem előítélet, ez tapasztalat, ez az igazság. Csak erről hallgatás van, és abban a Jobbiknak és a Gárdának történelmi szerepe van, hogy a hallgatásnak ezt a falát áttörtük.
Ugyanekkora hallgatás van a valóságról is, ami sokkal kevésbé népszerű, látható és megfogható: hogy a bűnözés nem etnikai kérdés. Fémet lopni, fát lopni, elvenni a szomszéd uborkáját…
Szociokulturális kérdés, ebben egyetértek…
Ha érti, hogy nem etnikai, akkor nem iszonyatos felelőtlenség mégis a származásra, a cigányokra kihegyezni a problémát?
Ez nem a bőrszín problémája, a cigánybűnözést nem minden cigányra értjük. Én már eljutottam oda, hogy ha ez a szó az akadálya a megoldásnak, akkor lemondok róla, a lényeg, hogy oldjuk meg.
Miért nem beszélnek soha arról a százezernyi családról, ahol a felnőttek rendszeresen bántalmazzák egymást vagy a gyerekeket?
Azért, mert van másféle erőszak is, a cigányokéról nem lehet beszélni?
Dehogynem, de önök kizárólag azt a bűnözési formát lobogtatják zászlóként, ahol az elkövetők köre nagy átfedésben van a cigányokkal.
Amikor Veszprémben felindultságból azonnal szíven szúrtak egy embert, az szerintem tipikus cigánybűnözési jelenet volt. Biztos vannak nem cigány elkövetők, de amikor egy doboz tejfölért vagy pár ezer forintért megölnek egy nénit, ezek nagy többségében cigány elkövetők.
Szóval a cigányok könnyen indulatba jövő, szangvinikus emberek, akik hirtelen kést ragadnak?
Így van, bár nem vagyok a kérdés szakértője.
A magyarokról meg elmondhatjuk, hogy megfontoltabbak, akik inkább bérgyilkoltatnak, benzinkutakat, ATM-eket meg bankokat rabolnak ki, például Móron?
Mi a cigánybűnözésről beszélünk, ami a társadalom túlnyomó része szerint létezik. Akik ezt vitatják, nem a megoldást keresik, hanem a feszültséget szítják.
A családi pótlékot a programjuk szerint csak három gyerekig adnák, a fölött adókedvezmény formájában lehetne igénybe venni. A sokgyerekes, mélyszegénységben élő, többségében cigány családok jövedelme, ahol a szülők munkanélküliek, akár a felére eshetne vissza. Önök melléjük állítanák még a csendőrséget is. Nem tart attól, hogy a pusztán tüneti kezelés egyrészt szociális katasztrófát okozhat, másrészt még jobban kiéleződnek az etnikai indulatok is?
Nem, nem csak tüneti kezelést akarunk, a gyökere az egész problémának az, hogy nincs munka. Cserébe lenne munka.
Milyen munka lesz a Bodrogközben, az Ormánságban?
Az elmúlt húsz év egyik nagy bűne a mezőgazdaság szétverése. A mi elképzelésünk szerint Magyarországnak mezőgazdasági piacokat kell találni. Oldja meg a politika, akár az unióval is konfrontálódva, hogy a hazai piac a magyar mezőgazdaságnak legyen a piaca, ne thaiföldi csípőspaprikát együnk, és kínai fokhagymát. Állítólag harmincmillió embert képes Magyarország élelmezni, ha kihasználnánk az erőforrásokat, külföldi piacok felé kéne terjeszkedni.
Ha bezárjuk a hazai piacot a külföld elől, a közös belső piacon alapuló EU-ba – ha egyáltalán tagok maradhatunk – egészen biztosan nem fogunk tudni exportálni.
Keleten van bőven piac, én nem tudom elképzelni, hogy Oroszországba, Kínába, Japánba vagy máshová ne tudnánk tömegével magyar mezőgazdasági termékeket eladni. Ha ez megvan, ha megéri a mezőgazdaságba fektetni, az munkahelyeket fog teremteni. A tönk szélén álló mezőgazdasági vállalkozások, a családi gazdaságok megmentése, talpra állítása és felvirágoztatása teremtene munkahelyet.
Nem érez ellentmondást, hogy a kis családi vállalkozások felvirágoztatására alapozva akar új külpiacokat szerezni? Hogyan lesznek ezek a termények versenyképesek Kínában?
Ebben igaza van, hogy ez egy olyan kérdés, amit a jövőnek kell eldönteni. Itt a legfontosabb az akarat kérdése. Akarja-e a magyar mezőgazdaságot megmenteni a magyar politika? Nem akarja. Ha a mezőgazdaság talpra áll, az élelmiszeripart és a mezőgazdasági gépgyártást is újra felvirágoztathatjuk, magyar kézben.
Én a gazdasági racionalitást hiányoltam, mire ön az akaratról kezd beszélni.
Mert szerintem a mezőgazdaság felvirágoztatása elsősorban akarat, a politika akaratának kérdése. Mi a családi és a kisebb volumenű gazdaságokban látjuk a jövőt. De előre haladva nyilvánvalóan rugalmasnak kell lenni, és ha módosítani kell, akkor arra képesnek kell lenni. A puding próbája az evés, bárcsak ott járnánk már, hogy tesztelhetnénk a programunkat.
A gazdasági programjuk egyik sarokköve, hogy a hazai kis- és középvállalatok (kkv-k) ugyanolyan kedvezményeket élveznének, mint az itt beruházó multik. Ez a gyakorlatban mit jelentene?
Az általam ismert statisztikák szerint az országba érkező uniós források három százaléka jut el a magyar kkv-khez. 97 százalék a nagyokhoz jut, amik nagyobbrészt multinacionális kézben vannak. Ez önmagában is igazságtalan, pláne ha hozzátesszük, hogy a magyar munkavállalók kétharmadát kkv-k foglalkoztatják.
Az uniós forrásoknak a túlnyomó része strukturális és kohéziós célokra, nagy közberuházásokra, infrastruktúrafejlesztésre megy el. Ezeken a pályázatokon csak nagy cégek tudnak indulni, a Kovács és Tsa. Kft. nem, vagy legfeljebb alvállalkozóként lehet jelen. Ezen mit lehet változtatni?
Ezt az egészet újra kell gondolni. És az uniós tagságunk nem egyoldalú pénzáramlás, van egy másik iránya is, a befizetés. A befizetést pedig nem a multik adják, hanem a Kovács és Tsa. Nem lehet pontosan tudni, hogy nettó befizetők vagyunk-e, vagy esetleg többet kapunk vissza.
A magyar befizetés a GDP egy százaléka alatt van, ezzel szemben a 2007–13-as időszakban már a GDP 4,8%-ára rúgó keretet, több mint tízezermilliárd forintot használhatunk fel.
Az én véleményem szerint közel annyit fizetünk be, mint amennyit visszakapunk, túlzott nagyságrendi különbség nem lehet. A befizetés ugyanis tény, a visszakapott pénz pedig egy lehetőség, amelyért pályázni kell. Előfinanszírozással, önrésszel és olyan pályázati feltételekkel, amelyek a multikra vannak szabva.
A multicégek az ön világában diabolikus erőként jelennek meg, amik a pénzt kiszipolyozzák.
Az esetek nagy részében erről van szó.
Ezek a cégek milliárdokat fektetnek be itt, sok tízezer embert alkalmaznak, kiterjedt beszállítói körrel dolgoznak együtt, többnyire modern műszaki és vállalati kultúrát honosítanak meg, építenek…
Könnyűszerkezetes épületeket, amiket ha jön a vihar, a válság, ott lehet hagyni üresen, és akkor el lehet innen menekülni. Mi rossz minőségű multinacionális tőkét vonzottunk ide, Kínában gyártott alkatrészeket szerelünk össze és adunk el. És mennyiségileg is túl sok itt a multinacionális tőke.
A GE, az Audi, a Mercedes is sok?
Idejönnek például a gumigyárak is, amik rettenetesen környezetszennyezők. A multinacionális cégeknek Magyarország adóparadicsom, nagyon olcsón kapnak jól képzett munkaerőt, a szakszervezeti tevékenységet nem engedik. A profitjuk nagy részét kivonják, a közteherviseléshez minimálisan járulnak hozzá.
A bérek utáni közterheket ugyanúgy befizetik mint a kkv-k, csak a társasági adóból kapnak kedvezményt.
Ki kell találni olyan új adónemeket, amik növelik a multik hozzájárulását a közteherviseléshez. Például a reklámadót. A nagy kereskedelmi tévék és rádiók reklámbevétele több mint ezermilliárd forint, bár nem tudom, mennyire pontos ez a szám.
A százmilliárdot sem éri el.
Maradjunk abban, hogy több százmilliárd forint. Az éves államadósságteher kb. 1200 milliárd, amit mi mindannyian fizetünk. Miért nem veti fel senki, hogy itt van ez a szent tehén, a reklámbevételek, amit senki nem akar megadóztatni? A válságra való tekintettel ennek legalább a harmadát el kéne venni.
Nem gondolja, hogy ha többe kerül egységnyi emberhez eljuttatni egy hirdetést, akkor ezt a költséget a hirdető beépíti az árba, és a fogyasztóval, önnel meg velem fizetteti meg?
Ez egy hipotézis, van benne logika, nem tagadom, de nem hiszem, hogy árnövekedéssel ezen a piacon most eredményt lehetne elérni. Ha el akarják adni a termékeiket, nem fogják növelni az áraikat. Önt, engem, a többi tisztességes embert meg lehet szorítani, a multikat meg nem?
Miért akarják megakadályozni a melegfelvonulást? Miért lesz önöknek jobb attól, ha magyar állampolgárok egy csoportja nem élhet a gyülekezési jogával?
Szerintem ez a felvonulás a normális, tisztességes homoszexuálisok érzékenységét is sérti.
Volt már melegfelvonuláson?
Nem. Képeket meg felvételeket láttam.
A média szereti az extremitást, a rózsaszínben, tangában vonagló embereket mutogatni, pedig a többség teljesen hétköznapi módon van felöltözve.
Ezt megoldani a felvonulás szervezőinek a feladata. Amit látunk, az szervezett provokáció. Engem nem az zavar, hogy homoszexuálisok vannak a világban, mindig is voltak. De ez nem az utcára való. Ami ott zajlik, az közszeméremsértés.
Az, hogy mi közszeméremsértő, nem az önök megítélésén múlik, hanem a törvényen. Ha két heteró tinédzser csókolózik a buszon, azt nyilván nem tartja közszeméremsértőnek.
Nem, ez a mindennapok része. Azt remélem, nem lesz a mindennapok része, hogy egy szőrös férfi lila tangában rószaszín bibliát szorongatva a kamionon tombol. Lehet, hogy önnek kínaiul van, hogy ez miért irritálja a társadalom többségét.
A rendőrök 2006 őszén brutálisan bántalmazták az utcai tüntetőket, ami ellen szerintem jogosan tiltakoztak többek közt önök is, a véleményszabadságra és a gyülekezési jogra hivatkozva. Amikor a melegek vonulnak fel, önök ugyanezeket a jogokat akarják megtagadni tőlük. A demokráciának nem része, hogy ha a törvényi kereten belül marad, eltűrjük azt, ami irritál?
Nem. Ott vannak a melegklubok, menjenek oda, ha ilyen ruhákban akarnak tetszelegni. A Magyar Gárda felvonulását soha nem engedélyezik az Andrássy úton, mert az indoklás szerint sérti a társadalom bizonyos csoportjainak az érzékenységét. Hát ez meg a mi érzékenységünket sérti. Úgy látszik, Magyarországon a homoszexuálisoknak több joga van, mint a gárdatagoknak.
Miként vélekedik az engedély nélkül emelt XII. kerületi turulszobor lebontásáról, amit már jogerős bírósági ítélet is előír?
Ez megint egy politikai provokáció. Az emberek kiálltak mellette, a kerület is, akkor a főváros részéről struccpolitika tiltakozni ellene. Tudomásom szerint volt más is, ami engedély nélkül, hasonlóan vitatható módon épült meg, mégsem tiltakozott nagyon Demszky Gábor. Ha volna bennük jó érzés, azt mondanák, hogy rendezzük jogilag a turul fennmaradásának a lehetőségét.
Az Állami Számvevőszék megrótta a Jobbikot, amiért a párttá alakulása óta nem hozta nyilvánosságra a pénzügyi beszámolóit.
Ez ügyben a pártigazgatónk adott ki nyilatkozatot, ő a választmány felállításával indokolta ezt.
Ezért nem sikerül 2003 óta közölni a mérleget?
Igen, a választmány most fog felállni szeptemberben. Furcsa, hogy ez pont most, a választási kampányban vált ilyen sürgetővé, vagyis inkább egyértelmű, hogy miről szólt. Mi törvénytisztelő, rendpárti politikát folytatunk, és ezt magunkra nézve is kötelezőnek tartjuk, a jövőre nézve erre oda fogunk figyelni, már csak azért is, mert tényleg nincs mit titkolnunk.
Az önök törvénytisztelete tehát azt jelenti, hogy a szimpatikus szimbólumok, ügyek esetében el kell nézni vagy simítani a jogsértést, az ellenszenves melegfelvonulást viszont akkor is le kell állítani, ha törvényes?
Ez így nagyon ki van sarkítva. A kérdés inkább az, hogy ha lebontják azt a szobrot, és utána a kerület engedélyezi, majd újra felépítik, akkor a főváros hogyan fog reagálni. Meggyőződésem, hogy Demszky Gábornak nem az engedély hiányával, hanem a turullal van baja. Ezért mondom, hogy ez műbalhé. Ez nem jogi ügy, ahogy a Magyar Gárda Egyesület ellen folyó per sem jogi ügy, hanem politikai.
Én önöktől tudósítottam a választás estéjén, voltam több gárdás vonuláson, jobbikos rendezvényen. A programjukban érthető, bár viszonylag kódolt a rasszizmus, de a rendezvényeken már nem óvatoskodnak, ott nyíltan cigányoznak és zsidóznak is.
Én nem félek erről beszélni, beszéljünk a zsidókérdésről. Simon Peresz Izrael elnökeként, egy hivatalos konferencián mondta azt, hogy Magyarországot felvásároljuk. A hazai politikai erőknek tiltakozniuk kell az ellen, hogy Izrael megszállja az országot.
Szerintem Peresznek az itteni izraeli ingatlanbefektetésekről beszélve volt egy szerencsétlenül megfogalmazott mondata, amit önök felfújtak.
Én ezt nem tudom nem komolyan venni. Pláne az riaszt, hogy a kijelentésről nem folyt sem politikai, sem sajtóvita. Néma, cinkos csend követte.
Komolyan azt mutatják a tapasztalatai, hogy Magyarországot felvásárolja az izraeli nagytőke?
Nekem úgy tűnik, lehet hogy összeesküvés-elmélet, hogy Izrael helyzete egyre instabilabbá válik, az arab tengerben nehezen tudnak lépést tartani, az amerikai fegyver- és pénzszállítmányok sem tartanak örökké, Gáza miatt romlott a nemzetközi megítélésük, és el tudom képzelni, hogy keresik a menekülési útvonalakat, lehetőségeket. Magyarország pedig egy kitűnő lehetőség az izraeli menekülésre, mert jók az adottságai, befogadó a társadalma, és korruptak a politikusai.
A magyarországi zsidók egy ilyen inváziónak az elszenvedői vagy a haszonélvezői lesznek?
Nem ismerem a magyarországi zsidókat, de az is egy olyan tömb, ami homályban van. Ez egy tabukérdés, amiről beszélni kéne: mi a magyarországi zsidóság álláspontja, minek tekinti Magyarországot, a hazájának, vagy csak egy ilyen átmeneti lakhelynek?
Egy homogén álláspontot képviselő tömbként beszél a zsidókról. A magyarországi magyarságról lehet tudni, hogy mit akar?
Én azt látom, hogy a magyarországi zsidóság rejtőzködik. Nem foglal állást se pró, se kontra. Akik állást foglalnak, például a Mazsihisz, azok a hátamon borzolják a szőrt.
Én magyar zsidó vagyok, semmi közöm a Mazsihiszhoz, itt vagyok otthon, nem bujkálok semmi elől, és fogalmam sincs, hogyan kéne előjönnöm az ön által leírt homályból, rejtőzködésből.
Ezt nem nekem kell eldönteni, hanem önnek.
De most mondta, hogy rejtőzködünk. Szerintem amikor egy közös, rejtett szándékú csoportként beszél a zsidókról, azzal csakis a velük kapcsolatos negatív előítéletekre céloz.
Én lennék a legboldogabb, ha Simon Peresz kijelentéséről kiderülne, hogy egy idősödő politikus szenilitásának tudható be.
Az egyik közösségi oldalon olvasható adatlapja szerint ön termékmenedzser. Milyen termékkel foglalkozik?
Történelem szakon végeztem, de csak rövid ideig voltam tanár. Régebben biztonságtechnikai eszközökkel fogolalkoztam, most szoftverekkel.
Az Országgyűlés 340 igen szavazattal, 18 nem és két tartózkodás mellett megszavazta az ehhez szükséges - kétharmados támogatást igénylő - alkotmánymódosítást, illetve 341 igen, 19 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadta a képviselői juttatásokról szóló törvény módosítását.
Az adásvételi szerződést a 