Orosz Jozefina: Csintalan Sándort, a Hír Tv műsorvezetőjét nem pusztán kirabolni akarták, hanem állítása szerint megfélemlíteni, amikor tegnap kedden este a hírek szerint ólmosbotokkal felfegyverzettek megverték. Van-e összefüggés az egykori szocialista politikus, most a jobboldalhoz köthető televíziós megverése és a között, hogy hónapok óta a szélsőséges portálokon hajtóvadászat folyt ellene? A telefonvonalban Csintalan Sándor. Talán a hallgató nem veszi zokon, hiszen szegről-végről már mégiscsak kollégák vagyunk, hogy tegeződünk, szervusz, Sándor!
Csintalan: Szervusz, Jóska, köszöntöm a kedves hallgatókat.
Orosz Jozefina: Hogy vagy egy nap elteltével??
Csintalan: Hát a körülményekhez képest sokkal jobban és mondjuk ahhoz képest meg, ahogy sejteni véltem a dolog végkimenetelét, miközben ütlegeltek, akkor meg pláne.
Orosz Jozefina: Hol okoztak nagyobb sérülést benned, Sándor, fizikailag vagy lelkileg?
Csintalan: Az a helyzet, hogy ... nézd, engem lelkileg csak megerősítettek. Szeretném jelenteni, hogy az acélt megedzik, Osztrovszkij után szabadon. Még inkább úgy gondolom, hogy jó úton járok, és igenis meg kell nevezni az „őspatkányt”, mikor buja kórt terjeszt. Néven kell nevezni, függetlenül minden egyébtől. Ez az egyik. De hogy egyetértünk-e abban, ki a miniszterelnök vagy nem, az egy másik dolog…
Orosz József: …amennyiben nem a bármikori miniszterelnök neveztetik őspatkánynak…
Csintalan Sándor, a Hír Tv műsorvezetője: Igen, igen, igen. Igen, igen, igen.
Orosz Jozefina: ...hogy nem a bármikori, regnáló miniszterelnök neveztetik annak, akkor egyetértünk.
Csintalan: Tehát maradjunk egy demokratikus rendszerben, egy polgári demokráciában. Ha őspatkány terjeszti a kórt, az mindennél fontosabb, és minden más ehhez képest csak másodlagos.
Orosz Jozefina: Volt olyan híradás, amely a megtámadásodról hírt adva először idézőjelbe tette a brutális jelzőt – lásd Hírszerző –, olyan is akadt, amely később korrigálta magát, és azt adta hírül, hogy mégsem volt az brutális támadás, hiszen mindössze zúzódásokat szereztél – lásd Népszava online. Nem szeretném a sérülésed súlyosságát megítélni, mert ha egy embert megvernek, függetlenül attól, hogy betörik, beszakad-e a feje vagy sem, az a törés a mélyrétegekben üt leginkább nagyot. De brutális volt-e ez a tegnap esti támadás, vagy sem?
Csintalan: Nézd, Jóska, az a helyzet, hogy nem kívánom senkinek. Más szempontból baromi nagy szerencsém volt, mert beestem az autó és a garázsfal közé, ilyen formán négyen együttesen folyamatosan nem ütöttek, de hogy mást ne mondjak, mondjuk az első ütés a fejemre egy vasrúddal akkora volt, hogy padlót fogtam és hát az brutálisnak számít-e, hogy egy ember fekszik a földön és ütik-vágják vasrúddal, hát ez ízlés kérdése. Én nem szeretem a festett vérzéseket. Erről a dologról is nagyrészt éppen azért beszélek, mert a rendőrség itten elkezdett rablást emlegetni, ami a világ vicce, mert ugye rablás is történt és a végén elvettek tőlem 7 ezer forintot. De egy ilyen helyzetben, ahol most élünk, ahol az őrület kezd elszabadulni, és az emberi agresszivitás ilyen félnáci-náci eszement szervezetekben kezd testet ölteni, ilyenkor hogy ha bármennyire is mondjuk az ember szégyenlős és nem akarja a központba állítani magát, ha hallgat, akkor mások megveretésének is megágyaz.
Orosz Jozefina: Van neked gázspray-d?
Csintalan: Nincs, nincs, nincs, nincs, nincs, nincs. Semmim nincs, se fegyverem, se gázspray-m.
Orosz Jozefina: Hogyhogy? Miért nincs gázspray-d?
Csintalan: Hát mert nincs.
Orosz Jozefina: Mert ellened is elkezdődött a hajtóvadászat…
Csintalan: Igen.
Orosz Jozefina: ... a szélsőjobboldali portálokon. Azon emberek ellen már jóval korábban, akik – mondjuk úgy az egyszerűség kedvéért –, hogy talán a másik oldalon, de legfőképpen aztán semelyik oldalon nem állnak. Emlékezzél tavaly ősztől a bírákra, ügyészekre, aztán újságírókra. Gyaníthatóan sokan személyük védelmére kényszerülhettek…
Csintalan: …Igen, igen, igen…
Orosz Jozefina: …akiket kiplakátolnak a Kossuth téren, hogy ott kell felakasztani egy lámpavasra. Gondolj a zsidónak vélt közéleti személyiségek neveinek felolvasására! Gondolj azokra a bírákra és ügyészekre, akiknek a neveit, lakcímeiket nyilvánosságra hozták! Gondolj mindazokra, akik ellen hajtóvadászat kezdődött és tart a mai napig! Többüket testőrök védtek, meg gázspray-t hordanak magukkal. Mit gondolsz, már tavaly ősszel a zavargások közepette – de lehet, hogy nem láttam a műsorodat rendszeresen – nem kellett volna már akkor „halálos kórt terjesztő patkányoknak” nevezni a dolgokat? Nem szabadott volna már akkor magukra hagyni az űzötteket, és azokat sem, akik néven nevezték a kórt? Félreértés ne essék, nem szemrehányóan kérdezem tőled.
Csintalan: Világos, ez egy kérdés. Értem.
Legjobb emlékezetem szerint – remélem az archívumban ez azért fellelhető – ezekben az ügyekben én nagyon határozott distinkciót tettem, és nem véletlenül vívtam ki ezeknek a féljobbos tébolyultaknak az utálatát és az ellenszenvét, mert én mindig tettem különbséget a televíziós székház dobáló, a Molotov-koktélt dobálók és az erőszaktevők és akár a szóban erőszaktevők, tehát ugye ott a zsidózó plakátokig bezárólag és a tüntetők, sztrájkolók között. Hogy hol tévesztettem utat? Inkább tegyük fel úgy ezt a kérdést, hogy van-e olyan, ami miatt esetleg lelkiismeret-furdalásom van vagy lehetne. Talán nem voltam és még most sem vagyom szellemileg és intellektuálisan felvértezve arra a politikai párbajra, ami úgy látszik, hogy hamarosan a demokrácia és az antidemokrácia erői között valamilyen módon létre fog jönni, ami akár meg is bonthatja egyébként a magyar pártstruktúrát.
Orosz Jozefina: De ezt te ne vetted volna észre, mint egykori vezető, valaha a szocialista párt egyik meghatározó politikusa, hogy alkotmányon túli vagy erősen aggályos eszközökkel a hatalom megragadása a cél? Ne vetted volna észre, hogy tavaly ősszel talán nem pusztán az öszödi beszéd nyilvánosságra kerülése gerjesztette úgymond a „népharagot”, hanem a népharag, az utcai események, a szélsőséges ideológiák és – idézve tőled – a „halálos patkánykór” felhasználása eszközül szolgáltak a hatalom megdöntéséhez és megragadásához?
Csintalan: Jóska, Jóska, várjál, várjál, várjál, én nem erre gondoltam, őszintén megmondom! Ebben a folyamatban, amit most leírtál, nem értünk egyet, de ez most teljesen lényegtelen ebből a szempontból! Azt gondolom, ha valamiben hibáztam, hogy szellemileg erre a vitára, erre a politikai konfliktusra még nem vagyok kellőképpen felkészült, jóllehet, kellene. Vagy nem voltam elég türelmes. Sokkal többet kell találkozni és beszélni a választópolgárokkal, a hétköznapokban többet kell tennem azért, hogy ez a közbeszéd tárgya legyen, és hogy immunisak legyenek az emberek mindenféle diktatórikus, megváltói attitűddel szemben. Tudod?
Orosz Jozefina: Sándor, ahhoz, hogy a verőemberek elérjék a céljukat, egyértelműen jelezni kell, hogy mit akarnak a megtámadottól. Jelezték ezt neked? Tudod már, hogy mitől akartak „eltiltani”?
Csintalan: Itt most ezen kevés hangsúly volt, ezért is akarom mindenkinek elmesélni. Tehát itt több „napirendi pont” megtárgyalására került sor. Berohantak, azonnal némán ütlegeltek, a második napirendben közölték velem, hogy én egy f***szopó zsidóbérenc vagyok, és ezt elmondták elég sokszor és...
Orosz Jozefina: Ezt a jelzőt korábban már megkaptad?
Csintalan: Igen, büszke vagyok rá. Utána pedig elmondták, jobb lenne, ha tudnám, hogy hol a helyem és vigyázzak magamra. Tehát mondjuk a „f***szopó zsidóbérenc” szöveg elég egyértelmű utalás arra, hogy itt miről volt szó.
Orosz Jozefina: A Fidesz nagyon egyértelműen fogalmazott: „újságírót ért támadás, és amíg a nyomozás ki nem zárja a politikai indítékot, a sajtószabadság elleni támadással egyenlő ez”. Egyetértesz ezzel a definícióval?
Csintalan: Abszolút. Azzal együtt, hogy ez egy rasszista irányú támadás is természetesen. Mellékes, hogy én zsidó vagyok vagy sem, hanem az „őspatkány” úgy döntött, hogy támad. Elveszítette a türelmét és kész, és nekünk azt kell mondani, hogy elég.
Orosz Jozefina: Mit gondolsz, Sándor, nem voltak túlságosan egyedül azok, akik idejekorán, és nem csak tavaly ősszel, nem csak arra az időszakra gondolok, hanem már korábban figyelmeztettek erre az „őspatkányságra”, amiről beszélsz? Figyelmeztettek, hogy megengedhetetlen a kirekesztés, a gyűlöletkeltés, a stigmatizálás, nem járja a megfélemlítés – verbálisan sem? Mit gondolsz, hogy miért maradtak ők egyedül? Miért maradtak abban egyedül, hogy szót emeltek, a hatalom megragadására ezek vállalhatatlan eszközök, mert ezeknek az eszközöknek a használatával maga a társadalom válik áldozattá.
Csintalan: Jóska, nézd, én mondok egy nagyon furcsa dolgot most ezzel kapcsolatban. Ez pedig az, hogy egy országban, ahol mondjuk ha a politikai eliten belül vita van, és az ember kormányzati vagy ellenzéki pozícióban van, ez nagyjából egyenlő azzal, hogy az emberek köszönnek-e vagy nem köszönnek egymásnak és fogadják-e egymás köszönését vagy sem. Egy ilyen országban elég nehéz elgondolni azt, hogy mondjuk ilyen bonyolult kérdésekkel kapcsolatban egyáltalán a gondolkodás elinduljon, tudod?
Orosz Jozefina: De Sándor, ez nem az erkölcs minimális meglétének a fokmérője, nem az alkotmányosság tiszteletben tartásának fokmérője, hogy ha egy embert megtámadnak hajszíne, származása, identitása, ideológiai meggyőződése vagy bármi más miatt, akkor politikai oldaltól függetlenül meg kell védeni?
Csintalan: De, de, de, ez teljesen így van.
Orosz Jozefina: Ha katonabakancsok masíroznak – és ugye te sem vagy vak, meg én sem, meg a legtöbben nem vakok – tudni, miért masíroznak-menetelnek. Ez legfeljebb következmény.
Csintalan: Hát persze! Azt mondtam abban a pillanatban, amikor a gárda megjelent, hogy először is én nekem itt most ne jöjjenek azzal, hogy mit fognak és mit nem fognak csinálni, mert ez a félkatonai szervezet teljesen nyilvánvaló, hogy attól félkatonai, hogy ugyan fegyvere még nincs, de egyébként militáns módon viselkedik. Kettő, én azt gondolom, hogy a hadisír-gondozásnak és a kultúrának az égadta világon nincsen semmi köze…
Orosz Jozefina: …a parlagfűirtás ne felejtődjék el…
Csintalan: …a masírozáshoz. Ja, a parlagfűirtásnak semmi köze a masírozáshoz. Ezek az emberek csak parancsszavakat hajtanak végre. A szabolcsi nemzetőrökön a hungarista jelvény, meg a rovásírással kiírt H-betű is eléggé nyilvánvaló jelentésű. Tatárszentgyörgyön elég egyértelműen ráutaló magatartást tanúsított a gárda, hogy át szeretné venni az állam erőszak monopóliumát, ami tilos.
Orosz Jozefina: Sándor, én arról is beszélek, amikor elkezdi ifj. Hegedűs a zsidózást…
Csintalan: …ez teljesen evidens…
Orosz Jozefina: ... azt megelőzően meg a MIÉP, és ezeket követően pedig akár a „Kossuth teret” említhetném, akár, hogy „kit kell előbb belelőni a Dunába, a buzikat-e, vagy a zsidókat-e”, és hogy ki a zsidó meg ki nem zsidó, amikor ezek hatalomtechnikai eszközzé válnak, akkor miért maradnak azok egyedül, akik pártoldaltól függetlenül is szót emelnek?
Csintalan: Hát először is, vagyunk azért egy páran, és nem én egyedül mondom, mondják mások is. Amikor a Fidesz-elnökség politikai nyilatkozatot tett, az egyébként nem tájékozatlan kormánypárti média eljátssza azt, hogy ezt Pokorni nyilatkozta, azt meg Kósa, miközben mindannyian tudjuk, hogy amikor testületek döntenek, akkor ezek közös döntések. De mondok mást. Jóska, figyelj ide! Ott volt az Andrássy úton a Terror Háza előtt Hiller megválasztása alkalmával, a szocialista párt kongresszusának keretein belül a Hiller kortesbeszéde a Bácsfi Diána-ügy környékén, emlékszel rá?
Orosz Jozefinaf: Igen.
Csintalan: Rémes volt. Tehát az a helyzet, hogy én a baloldalon és a kormánypárti oldalon is tapasztalok struktúrát. A baloldal is a praktikus hatalmi szempontok felülírják az erkölcsi szempontokat is. Gondolj bele abba, hogy mondjuk a 80-90 éves, Holokausztot megjárt, ámbár külföldön élő magyar ember mondjuk az újságokban azt látja, hogy itthon a belügyminiszter meg a kancelláriaminiszter már az utcán tüntet, és az olvasó abból indul ki, hogy ő mondjuk Franciaországban vagy másutt egy normális országban él, mit gondol, hogy mi lehet Magyarországon.
Orosz Jozefina: Sándor, magad is megerősíted, hogy mit jelent a Magyar Gárda masírozása Tatárszentgyörgyön. Ám ezt megelőzően vajon a hazai politika meghatározó alakjai, Gyurcsány, Orbán, Sólyom miért nem jelennek meg együtt, hogy ők maguk demonstrálják, ebben a parlamenti demokráciában, a III. Magyar Köztársaságban ez megengedhetetlen? Ami kijárt Szetey államtitkárnak – amikor az auschwitzi kép elé montírozták be a fotóját rajta a rózsaszín háromszöggel, és a kormány demonstratív módon kiállt mellette –, kijár-e mindenkinek? Miért nem képes erre a közös elhatárolódásra a politikai osztály egésze?
Csintalan: A sárga irigység töltött el, amikor Prágában politikai oldaltól függetlenül, együtt akadályozták meg a nácik vonulgatását. De hadd térjek vissza ahhoz, ahol az emberek egymásnak ma már köszönni sem tudnak, ott egyszerűen az erkölcsi ügyek nincsenek a helyi értékükön, ezt tartom problémának. Tudod, amikor megkérdezik tőlem, hogy az utóbbi években mi volt a legnagyobb pedagógiai sikerem, akkor nagyjából azt tudom mondani, hogy itt-ott-amott sikerült egy közösségen belül elfogadtatni azt, hogy mindenki köszönjön mindenkinek, és amikor beszélünk, nézzünk egymás szemébe.
Orosz Jozefina: A rendőrségi nyomozás majd kideríti, hogy a megverésednek mi volt az indítéka. Ez a hatóság dolga, nem a mienk, hogy találgassunk. Gondoltál-e arra, hogy a meglévő gyűlöletpotenciál sült ki rajtad? Erről a gyűlöletpotenciálról kérdeztelek korábban, amelyet hatalmi eszközként használnak.
Csintalan: Nézd, az elmúlt 17 évben ebben a gyűlöletpotenciál-osztogatásában sokan, sokféleképpen vettek részt, hol így, hol úgy, hol amúgy. Ellenben abban halálbiztos vagyok, hogy elértünk egy határt. Ez a határ ma már döngeti, recsegteti, ropogtatja az egész politikai rendszert és az egész politikai elitet. Én azért bízom abban, hogy azok, akik már néhányszor ilyen-olyan módon újra tudták értékelni saját politikai szerepüket, talán majd ebben is képesek lesznek megtenni. Józsi, hadd mondjak valamit! Amikor végigmegyek az utcán – ne haragudj, a közönségtől is elnézést kérek –visszatérek ehhez a köszönéshez. Jóska! Meglátok valakit az utcán a volt barátaim, kollégáim, elvtársaim közül – miután nem árultam el őket, nincs miért szégyenkeznem –, köszönök, erre elfordítják a fejüket. A legkomolyabb értelmiségi ember is ma Magyarországon, bárki legyen is az, ha a politikai pozíciója változott, a másiknak megtagadja a köszönés tisztességét. Innen kell indulnunk! Jóska, és ebben mindenki benne van. Tudod te, milyen az, amikor egy SZDSZ-es nem fogadja a köszönésemet? Hát gyönyörű!
Orosz Jozefina: Te tudod, milyen az, Sándor, amikor az embert éjjel-nappal lezsidózzák, éjjel-nappal lebuzizzák, éjjel-nappal ráront a nemzetére, éjjel-nappal lakájmédiának nevezik?
Csintalan: Persze, nagyjából tudom, hát hogyne, hogyne, hogyne. Nézd, az az igazság, hogy megpróbálom a mai magyar ellenzéket segíteni csekély lehetőségeimhez képest, ebben az is benne van, hogy oda kell mennem azokhoz az emberekhez, akikkel meg akarom magam értetni. Ez most nem egy politikai válasz, félreértés ne legyen. Magánemberi válaszomat mondom neked. Ez az egyik. A másik pedig az, hogy amikor barátaim, elvtársaim, volt ismerőseim nem köszönnek vagy elfordítják a fejüket, akkor oda kell mennem, bármennyire is fáj, vagy bármennyire rosszul esik és fájdalmas, vagy szégyenteljes, vagy nem tudom, oda kell mennem, meg kell fognom a kezét és meg kell kérdeznem, hogy szia, Józsikám, hogy vagy?
Orosz Jozefina: Ezzel a gesztussal máris kinyilvánítod, hogy nem vonod kétségbe a másik létét, integritását, nem kérdőjelezed meg a legitimitását. Sándor, nagyon sajnálom, amit veled tettek, illetve ami történt veled.
Csintalan: Nem baj, nem baj, inkább velem. Túléltem. Elég jól bírom, csak másokkal ne! És egy dolgot el tudok neked mondani még a lelki részével kapcsolatban. Amikor átvillant az agyamon, hogy mi történhet, egy dolgot mondhatok a kedves hallgatóknak a Klubrádióban: úgy, ahogy vagytok, mindenestül, borzasztóan hiányoztatok volna nekem vagy hiányoznátok, ezt éreztem ott át, hogy ha mondjuk ennek a történetnek más lett volna a vége.
Orosz Jozefina: Mikor jössz ki a kórházból?
Csintalan: Nem tudom még pontosan megmondani. talán a hétvégén.
Orosz Jozefina: Jobbulást, gyógyulást! Köszönöm szépen.
Csintalan: Köszönöm! Csókollak benneteket!
(Kuruc.info - Népszabadság)
http://www.kuruc.info/r/6/19376/
péntek, december 14, 2007
péntek, október 19, 2007
Valóban hazánk felvásárlásáról beszélt Simon Peresz
2007. október 19. 00:02
Magyar Nemzet
Elismerte az izraeli nagykövetség szóvivője, hogy Simon Peresz államfő a múlt héten Magyarország és Lengyelország felvásárlásáról beszélt egy fórumon. – Senkit nem akart megsérteni az izraeli államfő a kijelentésével, inkább szerencsétlen szóhasználatról beszélhetünk ebben az ügyben – reagált lapunk megkeresésére az izraeli nagykövetség.
Elismerte az izraeli nagykövetség szóvivője, hogy Simon Peresz államfő a múlt héten Magyarország és Lengyelország felvásárlásáról beszélt egy fórumon. – Senkit nem akart megsérteni az izraeli államfő a kijelentésével, inkább szerencsétlen szóhasználatról beszélhetünk ebben az ügyben – reagált lapunk megkeresésére az izraeli nagykövetség.
Büchler András szóvivő szerint Simon Peresz a botrányt kavaró beszédével azt akarta érzékeltetni, hogy a közel-keleti bajok ellenére ilyen nagy mértékben fejlődik az izraeli gazdaság. Közölte: „Bár a szöveg nem tekinthető tükörfordításnak, ám a felvásárlás kifejezés használata korrektnek mondható.” Mint megírtuk, október 10-én Simon Peresz Tel-Avivban, a Kereskedelmi Irodák Szervezetének éves közgyűlésén mondott beszédet. Úgy fogalmazott: „Manapság gyarmatok létesítése és hadsereg bevetése nélkül is lehet birodalmakat alapítani. Nézzék meg, mekkora birodalmat épített ki magának rendőrség és katonaság nélkül Bill Gates, s azt is láthatják, hogy micsoda ereje van. (…) Izraeli üzletemberek befektetnek az egész világon. Izraelnek példa nélküli gazdasági sikerei vannak, mostanra kivívtuk gazdasági függetlenségünket, felvásároljuk Manhattant, Lengyelországot és Magyarországot.”
Sitkei Levente
csütörtök, szeptember 13, 2007
Olvasó: a szüreti kommandók kettős mércéje (fehér vs. cigány)
Bocs mindenkitől, egy nem túl szívderítő témát fogok felhozni, részben, hogy mindenkit figyelmeztessek is. Gyöngyös környékén az eddigieknél sokkal nagyobb az aktivitása a szüreti kommandóknak, helikopter is van minden esetben. Ha elkapnak egy, egyetlen egy nem bejelentett munkást, akkor 100.000 büntetést kap a gazda és 50.000-t a munkás. Úgy tudom, az említett összeget 1-2 héten belül keményen be is vasalják. Ami durvább: csak az egyenesági rokonod szedhet legálisan ingyen, papírok nélkül a szőlődben, tehát már az unokatesód, nagybátyád vagy sógorodvagy barátnőd is adócsaló bűnözőnek számít (és te is), ha jön a szüretre.
Észveszejtő, hogy szüretkor, ami egy örömteli ünnep lenne, lesni kell az eget, hogy jön-e a helikopter. Én speciel szívesen ki is fizetném a napi x100 forintot a barátaim után, hogy rendesen, nyugalomban szüretelhessünk, de most egy pár órás munka miatt küldjem el őket valami munkaügyi hivatalba hogy kiváltsák a mittumdoménmilyen kiskönyvet ami kellene a kommandósoknak? Tragédia az egész. Egyik szomszédom azt hitte, tolvajbandát fogott egy szőlőben, aztán kiderült, hogy azért szedték lapulva, bújkáva a szőlőt, mert az apeh-kommandótól féltek.
Egészen halkan azt is megjegyzem, hogy tudtommal helikoptert gyilkosok ellen sem vetnek be ebben az országban. Arról se beszéljünk, hogy az egyre nagyobb mértéket öltő mezőgazdasági bűnözőkkel szemben (tolvajok, rablók) gyakorlatilag semmit sem tesz az állam. De te, a paraszt, bűnöző adócsaló vagy akit helikopterrel üldöznek, mert pl a barátaid segítenek neked szüretelni.
Mi lesz ennek a következménye? Még kétszer ennyi szőlőt fognak kivágni az emberek, pedig pl tavaly is Nagyréde határának felére adtak be kivágási kérelmet! Hiába, 2011-től jönnek a külföldi földbirtokosok és a honi latifundisták, kell nekik tisztítani a terepet!
Még egy apróság: feltűnő az összefüggés, hogy ott szaporodnak meg a szüreti kommandósok akciói, ahol van a közelben szüreti kombájn. Tavaly Szücsiben és Patán még nem volt ilyen gép, ellenőrzés sem. Idén már működik Szücsiben egy gép, jött is az ellenőrzés, Patára is. A patai hegyközségben is ki van téve a kombájn hirdetése...80 rugóért szüretelnek egy hektárt. A szücsi szedőasszonyok el sem mernek menni Patára sem dolgozni, mert szerintük követnék őket a kommandósok, nyilván a gépes érdekéből.
Mi lesz ennek a vége? Még lejjebb visszük majd a tehelést és ha leköltözünk, ketten a feleségemmel fogunk szüretelni. Barátoknak, rokonoknak sajnos megmondom, hogy nem szabad jönniük szüretelni, de még bográcsozni sem jöhetnek, mert a szemét paraszt az biztosan hazudik és igazából ők illegális munkavállalók, hiába csak a tűz körül ülnek!"
Szóval engem amiatt helikopterrel üldöznek mert a rokonaim lejönnek szüretelni. Amásik oldalon ha többszázezer forint értékű terményedet ellopják (vajon kik?) akkor a hatóságok legyintenek egyet, hogy nem lehet semmit se tenni, nincs bizonyíték meg mindenhol ez van. De egy rendőr mesélte, hogy egy rabló, akire végül rábizonyítottak nyolc fegyveres rablást, testi erőszakkal, végül 150.000 forint büntetést kapott a felfüggesztett mellé, de végül egy fillért sem fizetett ki, mert méltányossági kérelmet adott be, hogy munkanélküli (!!!) és x gyereke van. Mondani sem kell, cigány volt. Ennyi.
Ha nem imádnám a szőlőnket és a helyet ahová költözni fogunk, azonnal húznék ebből az őrült, abszurd országból!!!
http://www.kuruc.info/r/1/16316/
Észveszejtő, hogy szüretkor, ami egy örömteli ünnep lenne, lesni kell az eget, hogy jön-e a helikopter. Én speciel szívesen ki is fizetném a napi x100 forintot a barátaim után, hogy rendesen, nyugalomban szüretelhessünk, de most egy pár órás munka miatt küldjem el őket valami munkaügyi hivatalba hogy kiváltsák a mittumdoménmilyen kiskönyvet ami kellene a kommandósoknak? Tragédia az egész. Egyik szomszédom azt hitte, tolvajbandát fogott egy szőlőben, aztán kiderült, hogy azért szedték lapulva, bújkáva a szőlőt, mert az apeh-kommandótól féltek.
Egészen halkan azt is megjegyzem, hogy tudtommal helikoptert gyilkosok ellen sem vetnek be ebben az országban. Arról se beszéljünk, hogy az egyre nagyobb mértéket öltő mezőgazdasági bűnözőkkel szemben (tolvajok, rablók) gyakorlatilag semmit sem tesz az állam. De te, a paraszt, bűnöző adócsaló vagy akit helikopterrel üldöznek, mert pl a barátaid segítenek neked szüretelni.
Mi lesz ennek a következménye? Még kétszer ennyi szőlőt fognak kivágni az emberek, pedig pl tavaly is Nagyréde határának felére adtak be kivágási kérelmet! Hiába, 2011-től jönnek a külföldi földbirtokosok és a honi latifundisták, kell nekik tisztítani a terepet!
Még egy apróság: feltűnő az összefüggés, hogy ott szaporodnak meg a szüreti kommandósok akciói, ahol van a közelben szüreti kombájn. Tavaly Szücsiben és Patán még nem volt ilyen gép, ellenőrzés sem. Idén már működik Szücsiben egy gép, jött is az ellenőrzés, Patára is. A patai hegyközségben is ki van téve a kombájn hirdetése...80 rugóért szüretelnek egy hektárt. A szücsi szedőasszonyok el sem mernek menni Patára sem dolgozni, mert szerintük követnék őket a kommandósok, nyilván a gépes érdekéből.
Mi lesz ennek a vége? Még lejjebb visszük majd a tehelést és ha leköltözünk, ketten a feleségemmel fogunk szüretelni. Barátoknak, rokonoknak sajnos megmondom, hogy nem szabad jönniük szüretelni, de még bográcsozni sem jöhetnek, mert a szemét paraszt az biztosan hazudik és igazából ők illegális munkavállalók, hiába csak a tűz körül ülnek!"
Szóval engem amiatt helikopterrel üldöznek mert a rokonaim lejönnek szüretelni. Amásik oldalon ha többszázezer forint értékű terményedet ellopják (vajon kik?) akkor a hatóságok legyintenek egyet, hogy nem lehet semmit se tenni, nincs bizonyíték meg mindenhol ez van. De egy rendőr mesélte, hogy egy rabló, akire végül rábizonyítottak nyolc fegyveres rablást, testi erőszakkal, végül 150.000 forint büntetést kapott a felfüggesztett mellé, de végül egy fillért sem fizetett ki, mert méltányossági kérelmet adott be, hogy munkanélküli (!!!) és x gyereke van. Mondani sem kell, cigány volt. Ennyi.
Ha nem imádnám a szőlőnket és a helyet ahová költözni fogunk, azonnal húznék ebből az őrült, abszurd országból!!!
http://www.kuruc.info/r/1/16316/
szerda, szeptember 05, 2007
Nem kérdés, hogy tesztország lettünk...
- Melyik nemzet hagyja, hogy szent ereklyéit ilyen mocskos módon gyalázzák?
- Melyik nemzet hagyja, hogy eladják mindenét?
- Melyik nemzet hagyja, hogy tízezer pedagógusát dobják ki az utcára?
- Melyik nemzet hagyja, hogy iskoláit, óvodáit százszámra zárják be?
- Melyik nemzet hagyja, hogy orvosai, fiataljai, feltalálói, tudósai ezerszám elhagyják szülőföldjüket?
- Melyik nemzet hagyja, hogy tízezrével mészárolják le a még meg sem született fiait és leányait?
- Melyik nemzet hagyja, hogy saját testvéreit ellene uszítsák?
- Melyik nemzet hagyja, hogy falvait százszámra ítéljék halálra?
- Melyik nemzet hagyja, hogy elvegyék tőle mindenét, múltját, jelenét s a jövőjét is?
- Melyik nemzet hagyja, hogy ne legyenek honvédei?
- Melyik nemzet hagyja, hogy a rendőrei összeverjék, s zászlaját a földön tapossák?
- Melyik nemzet hagyja, hogy fölművelői tömegesen akasszák fel magukat, mert a saját állama tudatosan teszi őket tönkre?
- Melyik nemzet hagyja, hogy külföldi trágya minőségű 'élelmiszer' hegyek árasszák el?
- Melyik nemzet hagyja, hogy tonnaszám hordják területére idegen országok mocskát?
- Melyik nemzet nevezi a hazáját féltő és védő gyermekeit nácinak, fasisztának, csőcseléknek?
- Melyik nemzet fiainak mondják ha beül a tévé stúdióba beszélgetni, hogy vegye le a nemzeti színű horgolt karkötőt a csuklójáról, mert ellenszenvet ébreszthet?
- Melyik nemzet képes erre? Mondja meg valaki!!!
Mi folyik itt?
Elegem van...
Tonti
Polgári Hírszemle
A háború gyermekei
Ismét gyermekekről szól a történet. Öt meggyilkolt gázai gyermek nyolc nap leforgása alatt. A meggyilkolásukat övező, önmagában véve is morbid izraeli közöny - a legutóbbi három gyermek tragédiája például csak aprócska hírként jelent meg a Jediot Áháronot 11. oldalán - nem feledtetheti azt a tényt, hogy az izraeli hadsereg gyermekek ellen visel háborút. Az egy esztendővel ezelőtti Nyári eső hadművelet halálos áldozatainak öt százaléka is gyermek volt. Az elmúlt két hét izraeli katonai akciói során életét vesztett 21 áldozat negyede szintén gyermek. S ha ne adj Isten Sz'dérot izraeli városban legközelebb gyermekeket éri a palesztin rakétatámadás, mielőtt fájdalmunkkal telekürtöljük majd a világot, akkor emlékeznünk kell a fentebb említett adatra.
Az izraeli hadsereg azzal magyarázza a gázai gyermekek halálát, hogy a palesztinok őket küldik ki a Kasszám-rakéták kilövőállványainak begyűjtésére. Csakhogy a legutóbbi esetekben a megölt palesztin gyermekek nem a rakétaállványok összeszedésével foglalatoskodtak. Az első két áldozat fáról lehullott szetjánoskenyeret szedett, míg a három utóbbi - még az izraeli hadsereg belső vizsgálata szerint is - fogócskát játszott. De ha elfogadjuk az izraeli hadsereg azon állítását, miszerint a palesztinok gyermekeket küldenek ki a rakétavetők begyűjtésére - ezt egyébként még senki nem bizonyította -, ebben az esetben akkor is azonnal be kellene szüntetni a tüzet.
Csakhogy az izraeli hadsereget az nem érdekli, hogy az ilyen akcióknak gyermekek is áldozatul eshetnek, hiszen a katonák saját bevallása szerint tudatosan lőnek minden gyanúsnak ítélt mozgó alakra, amelyek gyermekek is lehetnek. A rakétavetőket begyűjtő alakokra tüzelő izraeli hadsereg ezek szerint gyermekeket gyilkoló hadsereg. Nem beszélhetünk tehát elszomorító (egyébként sorozatos) tévedésről, amint ezt katonai körökben állítják, hanem arról van szó, hogy a hadsereg semmibe veszi a gyermekek életét, s a sorsuk iránt elképesztő közönyt tanúsít.
Egy erkölcsi értékekre érzékeny társadalomban legalább föltennék a kérdést: Vajon szabad-e lőni a rakétavetők felé közeledő alakokra, amikor tudjuk azt, hogy egy részük a józan megfontolásra alkalmatlan, s ezért nem büntethető kisgyerek? Vagy talán mi mindent megengedhetünk magunknak a háborús cselekmények terén? S ha elfogadjuk is a hadsereg állítását, miszerint az egyébként igen fejlett messzelátó technika sem alkalmas a tízéves gyermek és a felnőtt közötti különbség észlelésére, az izraeli katonaságot akkor sem menthetjük föl a bűnös cselekedet elkövetésének felelőssége alól. Még akkor sem, ha egyébként teljesen téves megfontolásból elfogadnánk azt a tételt, hogy halál fia az, aki a rakétavetők közelébe merészkedik. Mert azon puszta tény miatt, hogy gyermekekről van szó, meg kellene változtatnunk a szabályokat. De ha még azt a tényt is hozzátesszük, hogy a rakétavetőkre irányzott tűz eddig nem vezetett a Kasszámok elhallgattatására, s még csak a kilőtt rakéták száma sem csökkent, akkor bizony fölmerül bennünk a hátborzongató gyanú: Az izraeli hadsereg azért tüzel, hogy bosszút álljon és büntessen. Még akkor is, ha tudja, hogy ott gyermekek is tartózkodhatnak. A mostani gyilkosság után Sz'dérot városban egyetlen izraeli gyermek élete sincs biztonságban. Sőt, ellenkezőleg.
Ha jóhiszeműen áttekintjük az elmúlt két hónap eseményeinek krónikáját, rájövünk, hogy a Kasszám-rakéták izraeli területre történő kilövését mindig megelőzte egy izraeli katonai akció. Az izraeli hadsereg a Gázai övezetben mindig végrehajtott egy-egy célzott likvidálást. Ebben az esetben egyáltalán nem számít gyermetegnek az a kérdés, hogy ki kezdte előbb. Az izraeli hadsereg az utóbbi hetekben ugyanis visszatért a nagybani célzott likvidálások eszközéhez, aminek következtében nőtt az izraeli területre kilőtt Kasszám-rakéták száma. Ez az igazság, amelyet nálunk igyekeznek eltitkolni. Amióta Gábi Áskenázi és Éhúd Bárák hivatalba lépett, nagyon megengedték a gyeplőt a hadseregben. Ha Bárák védelmi miniszter a jobboldalt képviselné, talán máris tanúi lehetnénk az izraeli hadsereg által a Gázai övezetben elkövetett féktelen tobzódás miatti közfölháborodásnak. Ám a baloldali Báráknak mindent szabad, még akkor is, ha gyermekek az áldozatok. De Báráknak és az izraeli közvéleménynek ez nem jelent semmit.
Igen, a gázai gyermekek a Kasszám-rakéták körül csoportosulnak. Szinte ez az egyetlen érdekesség az életükben. Ez az ő játszóterük. S akik a szüleiknek fennhéjázva azt prédikálják, hogy "vigyázzanak a gyerekeikre", azok sosem jártak például Bét-Hánúnban. Mert ott a mocskos sikátorokon és a szegényes viskókon kívül más nincs. S ha megfelelne is valóságnak az állítás, miszerint a Kasszám-rakéták kilövői fölhasználják ezeket a szerencsétlen gyermekeket - amit eddig nem bizonyítottak - , akkor sem engedhetnénk meg magunknak azt, hogy cselekedeteinkkel rossz irányba befolyásoljuk a rólunk alkotott erkölcsi képet. Igen, jobban tennénk, ha visszafogottabban viselkednénk és jobban óvakodnánk a visszatetsző tettek elkövetésétől. Igen, nem mindig kell visszaütni, főleg akkor nem, ha az gyermekhalállal végződhet.
A Kasszám-rakéták kilövését nem a válogatás nélküli gyilkolással lehet beszüntetni. Minden elpusztított kilövőállvány helyébe újat lehet állítani. A nálunk és a palesztinoknál most elkezdődött új tanév rossz előjellel indult. Aki valóban szeretné elérni a Kasszám-rakéták kilövésének beszüntetését, annak tűzszünetről szóló tárgyalásokat kellene kezdenie a Gázában székelő palesztin kormánnyal. Ez az egyetlen és járható út. A likvidálások, a bombázások és a gyermekgyilkosságok pontosan az ellenkező irányba vezetnek.
Gidon Lévi
(Háárec)
hétfő, szeptember 03, 2007
Gyurcsány „nyílt parancsával csakis szembeszegülni lehet”
2007. szeptember 1. 12:16
MNO
A Független Jogász Fórum szerint a jelenkori, ténylegesen is működő polgári demokráciák kormányzataitól teljességgel szokatlan az a fajta felszólítás, mint amilyet Gyurcsány Ferenc intézett a köztársasági elnökhöz, a pártokhoz és a történelmi egyházakhoz a „fasiszta veszély” kapcsán.
Az elmúlt napok vezető híradásai szerint a magyar kormányfő „elvárja, hogy Sólyom László köztársasági elnök állást foglaljon a Magyar Gárda ellen, s ne beosztottain keresztül tegyen közzé ’megengedően’ fogalmazó nyilatkozatot... A kormány az államfőn kívül a történelmi keresztény egyházak vezetését, valamint a legnagyobb ellenzéki pártszövetség vezetőit is arra kéri, hogy tegyék egyértelművé: ’osztják azok aggodalmát, akik a szélsőjobb térnyerését érzékelik Magyarországon, illetve a magyar politikai és közéletben – foglalja össze az eseményeket a Független Jogász Fórum közleménye.
A szervezet rámutat: a jelenkori, ténylegesen is működő polgári demokráciák kormányzataitól az ilyesfajta felszólítás teljességgel szokatlan. Egy kormány üzenetének címzettje lehet jellemzően egy másik állam kormánya (a diplomácia érintkezései során), lehetnek a saját állampolgárai (nemzeti vészhelyzet esetén), kivételesen egy idegen állam polgárai (például háborús helyzetekben). A köztársasági elnök azonban nem, legfeljebb akkor, ha – jellegzetesen posztszovjet módon – a szándék az alkotmányos válság előidézése. Az egyházak sem, legfeljebb akkor, ha az állam be kíván avatkozni ügyeikbe. A pártok pedig ismét csak nem, legfeljebb akkor, ha a cél a többpártrendszer felszámolása vagy érdemi működésének megbénítása – áll a közleményben.
A demokratikus jogállamokban a kormány, a köztársasági elnök, az egyházak és a pártok más-más minőséget jelentenek. Más a társadalomban betöltött szerepük, s ehhez igazodóan az alkotmányos helyzetük is. Ezt, a magyar alkotmányból is következő evidenciát a rendszerváltozás valamennyi kormánya ez idáig távolságtartó tisztelettel követte – összegzi a civil szervezet.
A közlemény megállapítja: ismertük a múlt század azon rezsimjeit, amelyek kormányai ehhez nem tartották magukat, és más hatalmi ágak, egyházak vagy pártok életébe és működésébe gátlás nélkül avatkoztak be. Ilyenek voltak a korporációs (fasiszta), a nemzetiszocialista (náci) és a bolsevista (ún. szocialista) totalitárius rendszerek. Nem feltételezhetjük, hogy a mai magyar adminisztráció bármelyiküket is előképének tekinti – írják.
A közlemény szerint képtelen helyzetet teremt a kormány nyilatkozata egyebekben is: alkotmányos demokráciában az ilyen nyílt paranccsal csakis szembe lehet szegülni; ezért visszatartja az elhatárolódástól azokat is, akiknek az szándékában állt.
Reménytelen lenne a kormányzatot saját nyilatkozata visszavonására kérnünk – írják. A Független Jogász Fórum célja „csak annyi, hogy a gondolkodó hazai és nemzetközi közvéleményt szembesítsük a valósággal: milyen történelmi és politikai szemlélettel, hogyan vélekednek a magyar alkotmányosság és köz dolgairól azok, akiknek éppen az alkotmány betartása és a közügyek szolgálata a legfőbb feladata”.
A szervezet „lehangoltan utal” arra: míg az üzenet címzettei a rendszerváltozás aktív és cselekvő, annak tartalma iránt elkötelezett részesei voltak, addig a „feladók” a rendszerváltozáshoz csupán egy világpolitikai alku ismeretéből fakadó kényszerből alkalmazkodó, ám saját egzisztenciális továbbélésüket annál eredményesebben biztosító szemlélői.
http://www.mno.hu/index.mno?cikk=427883&rvt=2
MNO
A Független Jogász Fórum szerint a jelenkori, ténylegesen is működő polgári demokráciák kormányzataitól teljességgel szokatlan az a fajta felszólítás, mint amilyet Gyurcsány Ferenc intézett a köztársasági elnökhöz, a pártokhoz és a történelmi egyházakhoz a „fasiszta veszély” kapcsán.
Az elmúlt napok vezető híradásai szerint a magyar kormányfő „elvárja, hogy Sólyom László köztársasági elnök állást foglaljon a Magyar Gárda ellen, s ne beosztottain keresztül tegyen közzé ’megengedően’ fogalmazó nyilatkozatot... A kormány az államfőn kívül a történelmi keresztény egyházak vezetését, valamint a legnagyobb ellenzéki pártszövetség vezetőit is arra kéri, hogy tegyék egyértelművé: ’osztják azok aggodalmát, akik a szélsőjobb térnyerését érzékelik Magyarországon, illetve a magyar politikai és közéletben – foglalja össze az eseményeket a Független Jogász Fórum közleménye.
A szervezet rámutat: a jelenkori, ténylegesen is működő polgári demokráciák kormányzataitól az ilyesfajta felszólítás teljességgel szokatlan. Egy kormány üzenetének címzettje lehet jellemzően egy másik állam kormánya (a diplomácia érintkezései során), lehetnek a saját állampolgárai (nemzeti vészhelyzet esetén), kivételesen egy idegen állam polgárai (például háborús helyzetekben). A köztársasági elnök azonban nem, legfeljebb akkor, ha – jellegzetesen posztszovjet módon – a szándék az alkotmányos válság előidézése. Az egyházak sem, legfeljebb akkor, ha az állam be kíván avatkozni ügyeikbe. A pártok pedig ismét csak nem, legfeljebb akkor, ha a cél a többpártrendszer felszámolása vagy érdemi működésének megbénítása – áll a közleményben.
A demokratikus jogállamokban a kormány, a köztársasági elnök, az egyházak és a pártok más-más minőséget jelentenek. Más a társadalomban betöltött szerepük, s ehhez igazodóan az alkotmányos helyzetük is. Ezt, a magyar alkotmányból is következő evidenciát a rendszerváltozás valamennyi kormánya ez idáig távolságtartó tisztelettel követte – összegzi a civil szervezet.
A közlemény megállapítja: ismertük a múlt század azon rezsimjeit, amelyek kormányai ehhez nem tartották magukat, és más hatalmi ágak, egyházak vagy pártok életébe és működésébe gátlás nélkül avatkoztak be. Ilyenek voltak a korporációs (fasiszta), a nemzetiszocialista (náci) és a bolsevista (ún. szocialista) totalitárius rendszerek. Nem feltételezhetjük, hogy a mai magyar adminisztráció bármelyiküket is előképének tekinti – írják.
A közlemény szerint képtelen helyzetet teremt a kormány nyilatkozata egyebekben is: alkotmányos demokráciában az ilyen nyílt paranccsal csakis szembe lehet szegülni; ezért visszatartja az elhatárolódástól azokat is, akiknek az szándékában állt.
Reménytelen lenne a kormányzatot saját nyilatkozata visszavonására kérnünk – írják. A Független Jogász Fórum célja „csak annyi, hogy a gondolkodó hazai és nemzetközi közvéleményt szembesítsük a valósággal: milyen történelmi és politikai szemlélettel, hogyan vélekednek a magyar alkotmányosság és köz dolgairól azok, akiknek éppen az alkotmány betartása és a közügyek szolgálata a legfőbb feladata”.
A szervezet „lehangoltan utal” arra: míg az üzenet címzettei a rendszerváltozás aktív és cselekvő, annak tartalma iránt elkötelezett részesei voltak, addig a „feladók” a rendszerváltozáshoz csupán egy világpolitikai alku ismeretéből fakadó kényszerből alkalmazkodó, ám saját egzisztenciális továbbélésüket annál eredményesebben biztosító szemlélői.
http://www.mno.hu/index.mno?cikk=427883&rvt=2
szerda, augusztus 22, 2007
Morvai levele Demszkyhez: megszervezzük az ellenállást, újra itthon fogjuk érezni magunkat!
2007-08-22. 08:42:23
Kedves Demszky Gábor!
Megrökönyödéssel olvastam, hogy ön tiltakozást szervez, szemkilövető törpepártjával együtt aláírásokat gyűjt a Magyar Gárda és a tervezett Honi Gárda megalakulása ellen. Pont ön, Demszky Gábor?
Önnek bocsánatot kellene kérnie minden olyan magyar embertől, aki most aggódik a Magyar Gárda, a Honi Gárda vagy egyéb hasonló szervezetek megalakulása miatt. Igen. Önnek a nyilvánosság elé kellene állnia, és miután bocsánatot kér a tavaly szeptemberi és októberi tömeges rendőri brutalitás és önkényes letartóztatások elszenvedőitől, bocsánatot kellene kérnie azoktól is, akik most - bármilyen okból - félelmet éreznek a "gárdák" létrejötte kapcsán. E "gárdákat" az ön provokatív tettei, végtelen arcátlansága, s az ön szemkilövető törpepártjának ország romboló tevékenysége miatt kezdték szervezni. Önnek, mint Budapest főpolgármesterének tavaly szeptemberben és októberben meg kellett volna védenie a magyar emberek emberi jogait, azonnal le kellett volna állíttatnia a tömeges rendőri brutalitást. Be kellett volna bizonyítania, hogy az emberi jogok megtiprására, a magyarok emberi méltóságának megsértésére irányuló kísérletek a jogállamiság keretei között, a meglévő közjogi méltóságaink és intézményeink segítségével leállíthatóak. Ha így tett volna, s elvtársai is így tettek volna, akkor most nem szerveződnének "gárdák"! De Ön nem ezt tette, Demszky Gábor! Ehelyett megdicsérte és további kegyetlenkedésekre bíztatta a rendőrséget, s aljas, felháborító, provokatív módon kitüntette az őrjöngő, garázda Gergényi főkapitányt! Mit gondolt Ön, Demszky Gábor, meddig tűrik a magyar emberek a provokációt, a méltóságuk megtaposását?
Meddig tűrjük a könnygázt, az adóforintjainkból fizetett rendőröktől kapott rúgásokat, a szemünk kilövését? Milyen embereknek néz ön minket, Demszky Gábor? Gyávának? Mindennel megalkuvónak? Önként, lehajtott fejjel a vágóhídra vonulóknak? Ön téved, Demszky Gábor! Megszervezzük az ellenállást! Össznépi "honi gárdát" hozunk létre, amelyben minden olyan magyar ember részt vesz - jobb és baloldali egyaránt - akinek elege van az önök szemkilövető törpepártjából, az országunk tönkretételéből! S nem erőszakkal, hanem méltósággal, öntudattal, bölcsességgel fogjuk megvédeni magunkat önöktől - a saját hazánkban! Nem tűrjük azt a gyalázatot, amit önök ezzel az országgal, ezzel a néppel művelnek. Nem tűrjük, hogy egy szemkilövető törpepárt rákényszerítse az akaratát a magyar népre, és teljesen kisemmizze, tönkretegye, megtépázza a hazánkat! Nem tűrjük a megfélemlítést, nem tűrjük tovább a nemzeti vagyonunk kiárusítását, a gazdák, az egész magyar gazdaság tönkretételét! Nem tűrjük az egészségügy lerombolását! Nem tűrjük az önök torz értékrendjének rákényszerítését Magyarországra. Ha önök azt mondják, több-biztosítós modell, mi azt mondjuk: azonnal felbontjuk meglévő biztosítási szerződéseinket az ebbe belépő biztosító társaságokkal, s új szerződéseket nem kötünk velük! Ha önök azt mondják, éljen a globalizált nagytőke és kedvezőbb adózást, támogatásokat tesznek lehetővé a külföldieknek, multiknak, mint a magyar vállalkozóknak - mi azt mondjuk: bojkottáljuk a külföldi áruházakat, és magyaroktól vásárolunk, magyar árut! Ha önök azt mondják, privatizálják az aranytojást tojó tyúkot, a Szerencsejáték Rt-t, mi azt mondjuk: egyetlen lottószelvényt sem veszünk! S ha nem sikerül elvenni a pénzéhes harácsolók kedvét attól, hogy megszerezzék azt, ami a miénk, el fogjuk érni, hogy az önök által ellopott nemzeti vagyon visszakerüljön az orgazdáktól a magyar állam tulajdonába.
Hamarosan felébredünk, és úgy fogunk itt élni, mintha ez valóban a saját hazánk lenne! Úgy fogunk itt élni, mintha itt közel húsz éve rendszerváltás lett volna! Újra merünk majd őszintén beszélni a munkahelyünkön, az utcán, az ismerőseink között. Vége lesz a félelemnek, vége lesz a suttogásnak.
S vége lesz az ön hisztériakeltő manipulációinak, diktatórikus kiskirálykodásának, vége lesz szemkilövető törpepártjuk ámokfutásának! Vége lesz, Demszky Gábor, mert az önök ideje lejárt. Öntudatra ébredünk, véget vetünk az elnyomásunknak, és újra otthon fogjuk érezni magunkat a SAJÁT HAZÁNKBAN, MAGYARORSZÁGON!
Budapest, 2007. augusztus 21.
Üdvözlettel
Morvai Krisztina
http://kuruc.info/r/2/15454/
Kedves Demszky Gábor!
Megrökönyödéssel olvastam, hogy ön tiltakozást szervez, szemkilövető törpepártjával együtt aláírásokat gyűjt a Magyar Gárda és a tervezett Honi Gárda megalakulása ellen. Pont ön, Demszky Gábor?
Önnek bocsánatot kellene kérnie minden olyan magyar embertől, aki most aggódik a Magyar Gárda, a Honi Gárda vagy egyéb hasonló szervezetek megalakulása miatt. Igen. Önnek a nyilvánosság elé kellene állnia, és miután bocsánatot kér a tavaly szeptemberi és októberi tömeges rendőri brutalitás és önkényes letartóztatások elszenvedőitől, bocsánatot kellene kérnie azoktól is, akik most - bármilyen okból - félelmet éreznek a "gárdák" létrejötte kapcsán. E "gárdákat" az ön provokatív tettei, végtelen arcátlansága, s az ön szemkilövető törpepártjának ország romboló tevékenysége miatt kezdték szervezni. Önnek, mint Budapest főpolgármesterének tavaly szeptemberben és októberben meg kellett volna védenie a magyar emberek emberi jogait, azonnal le kellett volna állíttatnia a tömeges rendőri brutalitást. Be kellett volna bizonyítania, hogy az emberi jogok megtiprására, a magyarok emberi méltóságának megsértésére irányuló kísérletek a jogállamiság keretei között, a meglévő közjogi méltóságaink és intézményeink segítségével leállíthatóak. Ha így tett volna, s elvtársai is így tettek volna, akkor most nem szerveződnének "gárdák"! De Ön nem ezt tette, Demszky Gábor! Ehelyett megdicsérte és további kegyetlenkedésekre bíztatta a rendőrséget, s aljas, felháborító, provokatív módon kitüntette az őrjöngő, garázda Gergényi főkapitányt! Mit gondolt Ön, Demszky Gábor, meddig tűrik a magyar emberek a provokációt, a méltóságuk megtaposását?
Meddig tűrjük a könnygázt, az adóforintjainkból fizetett rendőröktől kapott rúgásokat, a szemünk kilövését? Milyen embereknek néz ön minket, Demszky Gábor? Gyávának? Mindennel megalkuvónak? Önként, lehajtott fejjel a vágóhídra vonulóknak? Ön téved, Demszky Gábor! Megszervezzük az ellenállást! Össznépi "honi gárdát" hozunk létre, amelyben minden olyan magyar ember részt vesz - jobb és baloldali egyaránt - akinek elege van az önök szemkilövető törpepártjából, az országunk tönkretételéből! S nem erőszakkal, hanem méltósággal, öntudattal, bölcsességgel fogjuk megvédeni magunkat önöktől - a saját hazánkban! Nem tűrjük azt a gyalázatot, amit önök ezzel az országgal, ezzel a néppel művelnek. Nem tűrjük, hogy egy szemkilövető törpepárt rákényszerítse az akaratát a magyar népre, és teljesen kisemmizze, tönkretegye, megtépázza a hazánkat! Nem tűrjük a megfélemlítést, nem tűrjük tovább a nemzeti vagyonunk kiárusítását, a gazdák, az egész magyar gazdaság tönkretételét! Nem tűrjük az egészségügy lerombolását! Nem tűrjük az önök torz értékrendjének rákényszerítését Magyarországra. Ha önök azt mondják, több-biztosítós modell, mi azt mondjuk: azonnal felbontjuk meglévő biztosítási szerződéseinket az ebbe belépő biztosító társaságokkal, s új szerződéseket nem kötünk velük! Ha önök azt mondják, éljen a globalizált nagytőke és kedvezőbb adózást, támogatásokat tesznek lehetővé a külföldieknek, multiknak, mint a magyar vállalkozóknak - mi azt mondjuk: bojkottáljuk a külföldi áruházakat, és magyaroktól vásárolunk, magyar árut! Ha önök azt mondják, privatizálják az aranytojást tojó tyúkot, a Szerencsejáték Rt-t, mi azt mondjuk: egyetlen lottószelvényt sem veszünk! S ha nem sikerül elvenni a pénzéhes harácsolók kedvét attól, hogy megszerezzék azt, ami a miénk, el fogjuk érni, hogy az önök által ellopott nemzeti vagyon visszakerüljön az orgazdáktól a magyar állam tulajdonába.
Hamarosan felébredünk, és úgy fogunk itt élni, mintha ez valóban a saját hazánk lenne! Úgy fogunk itt élni, mintha itt közel húsz éve rendszerváltás lett volna! Újra merünk majd őszintén beszélni a munkahelyünkön, az utcán, az ismerőseink között. Vége lesz a félelemnek, vége lesz a suttogásnak.
S vége lesz az ön hisztériakeltő manipulációinak, diktatórikus kiskirálykodásának, vége lesz szemkilövető törpepártjuk ámokfutásának! Vége lesz, Demszky Gábor, mert az önök ideje lejárt. Öntudatra ébredünk, véget vetünk az elnyomásunknak, és újra otthon fogjuk érezni magunkat a SAJÁT HAZÁNKBAN, MAGYARORSZÁGON!
Budapest, 2007. augusztus 21.
Üdvözlettel
Morvai Krisztina
http://kuruc.info/r/2/15454/
hétfő, augusztus 20, 2007
Visszatekintő: "Miért hazudott másfél évig?" - A CNN exkluzív interjúja Gyurcsány Ferenccel (teljes szöveg)
2006-09-21 20:56
A CNN kedden készített exkluzív interjút Gyurcsány Ferenccel. Nic Robertson a kiszivárgott felvételről és a tüntetőkről kérdezte a magyar miniszterelnököt. Az interjút pénteken 21 óra 30 perctől ismét láthatják a hírTV-ben.
Nic Robertson:
Ön azt mondta, hogy a hazugságok már 10 éve, vagy még régebb óta tartanak. De ön beismerte, hogy másfél évig hazudott az embereknek. Miért hazudott másfél évig? Miért nem hagyta már korábban abba? Miért nem mondott már korábban igazat?
Gyurcsány Ferenc:
Ebben a mondatban, amit idézett, arra utaltam, hogy nem voltam elég bátor, hogy megváltoztassam ezt a vonalat. Másfél évvel ezelőtt kezdtem hivatalomat, ezért használom ezt a kifejezést. Fél évvel később, 2005 elején a Magyar Parlamenthez szóltam, és azt mondtam, hogy tudják, amit teszünk, nem helyes. Nem vagyunk elég bátrak, hogy megmondjuk az igazat. És ezt nem értette meg senki. És félreértették a társaim, a párttársaim, és ellenzékem is.
Világos volt, hogy nem elég pusztán erről a jelenségről elméletileg beszélni, hanem végre kell hajtanunk néhány radikális változtatást. De akkor nem voltam olyan helyzetben, hogy meglegyen a lehetőségem arra, hogy megkezdjem ezeket a mélyreható reformokat. Csak néhány kis lépést tettem előre.
Nic Robertson:
De a valóság az, hogy hazudott, mert azt akarta, hogy újraválasszák. Állandósították a hazugságokat, mert különben pártját nem választják meg újra.
Gyurcsány Ferenc:
Csak …. Ha csak, néhány költségvetési kiigazítást hajtunk végre, akkor azt gondoltam, és most is ezt gondolom, hogy ez nem megfelelő program, mert ennek strukturális reformokkal kell társulnia. És egy évvel a következő választások előtt nem éppen jó idő strukturális reformokra.
Nic Robertson:
Az igazmondásra?
Gyurcsány Ferenc:
Igen … Az igazság, hogy reformokra van szükségünk, nem tudunk többet befektetni a szociális ügyekre. Ez az, amivel kampányoltam. Akkor nem ígértem új szociális programot az embereknek. Ez volt a fő különbség az utóbbi egy év magyar politikájában. Befektetésről, Magyarország megújításáról beszéltem, valamint strukturális reformokról, és arról, hogy a magyar korszak másik része folytatta a régimódi politikát, ez igazi kérdést volt.
Nic Robertson:
Abban az időben a költségvetési hiány magas volt. Az ellenzék azt mondja, hogy a költségvetési hiány magas, ne hallgassanak a miniszterelnökre. Ön azt mondta, hogy ez rossz, ez nevetséges.
Gyurcsány Ferenc:
Igen.
Nic Robertson:
Ez arcátlan hazugság volt az embereknek. Vagy nem volt elég bátor, ahhoz, hogy ne hazudjon?
Gyurcsány Ferenc:
Mindent megtettünk, amit tudtunk azért, hogy költségvetés megfeleljen a deficit-kritériumoknak. Amikor túlmentünk ezen a hiányon, tavaly, nyilvánosan beszéltünk erről. Nem titkoltuk el az előző év végén. Ez év elején, mindig azt ismételtem, hogy ha látok okot a beavatkozásra, akkor megteszem. Az igaz, hogy az év első hónapjai után, egyre világosabbá vált, hogy az eredeti cél nem tartható.
Nic Robertson:
Akkor, abban a másfél évben, amikor hazudott az embereknek, mi játszódott le a fejében? Mit érzett, amikor az ország népe előtt állt, és nem az igazat mondja nekik, amikor az lenne a kötelessége, hogy vezesse őket, mire gondolt, mi játszódott le Önben. Mit érzett?
Gyurcsány Ferenc:
Felelősséggel éreztem, hogy új időszakot kell kezdenünk. Mert nem számokról és adatokról beszélek, hanem egy olyan hozzáállásról, hogy engedjük meg az embereknek, hogy azt higgyék: mi, a kormány gazdaggá tehetjük őket, és vagyont adhatunk nekik ajándékba. Megpróbáltuk elkerülni azt, hogy szembesüljenek azzal a kötelezettséggel, hogy ők maguk felelősek magukért. Ezek azok a hazugságok, amelyről beszélek. Nem konkrét számokról és adatokról.
Nic Robertson:
De megszegte az alapvető elvet, ami a politikusok kötelessége, hogy őszinték legyenek. Ezt megszegte. Most hogyan várja el tőlük, hogy elfogadják, amit mondott? - Igen, folytassa miniszterelnök Úr!
Gyurcsány Ferenc:
Nem, nem. Ez sokkal bonyolultabb. Ez sokkal bonyolultabb.
Nic Robertson:
Elfogadható, hogy hazudjon?
Gyurcsány Ferenc:
Ez sokkal bonyolultabb.
Nic Robertson:
Elfogadható, hogy hazudjon?
Gyurcsány Ferenc:
Ha ön …. Ha… Ha feleségével vagy barátaival beszél, és megpróbálja érvelni, rávenni őket, hogy változtassák meg az ön életét, és egy nagyon drámai monológot mond nekik, hogy, kérem értsetek meg, változtatásra van szükségünk. Ebben a monológban leegyszerűsíti a tényeket, használja a nagyon erős hangsúlyokat. Ez egy személyes meggyőzés a privát … változtatások érdekében. Amit, amit… Ahogy érti, rábeszéltük az embereket, ezt nem az igazi igazság. Most amikor hazugságról beszélünk, az azt jelenti, hogy nem voltunk elég bátrak az országot szembesíteni a reformok szükségességével, ez nem adatok és számok eltitkolásáról szól.
Nic Robertson:
Miért lenne Ön az az ember, akinek folytatnia kellene mindezt, most hogy beismerte, hogy ehhez nem volt elég ereje, hazudott? Ami csak azért derült ki, mert valaki nyilvánosságra hozta ezt a hangfelvételt? Nem azért, mert Ön akarta, hogy nyilvánosság kerüljön. Hatalmas válságban van.
Gyurcsány Ferenc:
Nem, úgy látom, hogy nagyon sok ember a személyes életében keresi a legjobb időpontot, mikor változzon.
Nic Robertson:
Ez az Ön választása. Most pedig Önt kényszerítik erre.
Gyurcsány Ferenc:
Nem. Én voltam az egyetlen, aki arról beszélt, hogy a változtatások elkerülhetetlenek. És azt hiszem, amit tettünk, ez volt az egyetlen lehetőség, hogy elkezdjük ezeket a reformokat, amelyeket elkezdtünk néhány hónappal ezelőtt.
Nic Robertson:
Ön kényszerült ebbe a helyzetbe, mert közzé tették ezt a felvételt. Senki nem tudta volna meg, hogy hazudott, ha nem került volna elő a felvétel. Tovább hazudott volna, mert nem elég erős a nagy változtatásokhoz, nagy reformokhoz, amiket meg most végre akar hajtani.
Gyurcsány Ferenc:
Nem. Közvetlenül a legutóbbi választások után, erős kényszer, feszültség nélkül kezdtük el ezeket a reformokat az egészségügyben, az állami adminisztráció területén. Nagyon nehéz programot kezdtünk a költségvetés kiigazítására. Magyarországon mi hisszük egyedül, hogy ez az egyetlen lehetséges út. Ellenfeleink, akik ellenzik ezt a programot, most azt a politikát folytatják, amely véget ért, ami ezt eredményezte, azt a helyzetet, hogy szükségünk van a reformokra.
Nic Robertson:
Miért kellene most bárkinek is hinnie Önnek?
Gyurcsány Ferenc:
Mert sokan hiszi, hogy én vagyok az egyetlen, aki végig tudja vinni ezt a programot, aki meg tudja valósítani ezeket a változtatásokat.
Nic Robertson:
De nagyobb tömegek vannak az utcán ma este. És úgy tűnik, készen állnak a folytatásra.
Gyurcsány Ferenc:
Ezért kell az utcán lévőket meghallgatnunk.
Nic Robertson:
De ők azt mondják, távozzon, mondjon le hivataláról. Valaki mást akarnak. Hazudott nekik.
Gyurcsány Ferenc:
Igen, és sokan azt mondják nem Feri, te vagy az egyetlen, maradj!
Nic Robertson:
Hol vannak? Hol vannak, akikről beszél, otthon? Az utcán lévő emberek azt mondják, távozzon.
Gyurcsány Ferenc:
Ez néha a nemzet szokásának kérdése.
Nic Robertson:
És a vezetők szokása, hogy hazudjanak?
Gyurcsány Ferenc:
Nem.
Nic Robertson:
Ön azt mondta, igen.
Gyurcsány Ferenc:
Nem. A személyes megjegyzés egy drámai monológban az nem ugyanaz, mintha azt hiszi, hogy ez a kifejezés arra vonatkozik, hogy tudatos szándék lenne rászedni az embereket. Nem, ez a szöveg félreértése. Talán nagyon fontos lenne megnézni az egész szöveget ahhoz, hogy megértsük az összefüggését, mert a szöveg sok részéből világossá válik, hogy ez egy szélesebb összefüggésről szól, nem arra, amire Ön hivatkozik.
Nic Robertson:
Visszatérek az álláspontomhoz, Ön pedig az Önéhez, vissza ahhoz, hogy másfél évig ezelőtt nem volt elég erős, hogy hazudott az embereknek.
Gyurcsány Ferenc:
Ismételjük magunkat.
Nic Robertson:
Úgy van.
Gyurcsány Ferenc:
Szerintem az, amit Ön megértett ebből, az nem helyes. Értem, amit kérdez ... De ez nem jelenti azt, az egész szöveg egészében nem azt jelenti, amit megértett.
Nic Robertson:
Erősebbé teszi ez most Önt? Képes lesz elfogadtatni a parlamentben keményebb reformokat, amelyeket a kritikusok szerint is meg kell tennie a hiány csökkentéséhez?
Gyurcsány Ferenc:
Elég erős vagyok, hogy megtegyem.
Nic Robertson:
Máris?
Gyurcsány Ferenc:
Igen.
Nic Robertson:
Erőssebbé teszi?
Gyurcsány Ferenc:
Erősebbé tesz. Elég támogatást kapok, és nagyon elkötelezett vagyok annak érdekében, hogy megtegyem. Ezt a ciklust ezzel a politikával kezdtük, és folytatni fogom.
Nic Robertson:
Némelyek igazi politikai túlélőként jellemeznék Önt, és hogy az esemény folytatása csak fejleszti az ön képességét a túlélésre, és a reformok végrehajtására. Mit gondol mikor fog a hiány olyan szintre csökkenni, hogy csatlakozhassanak az európai valutához?
Gyurcsány Ferenc:
Ez az ún. maastrichti kritérium, amely szerint a költségvetési hiánynak a GDP 3 %-a alatt, vagy körülbelül azon a szinten kell lennie. Programunk, amelyet elküldtünk Brüsszelbe az Európai Uniónak, tartalmazza azt a célt, hogy 2009-ben elérjük ezt a célt.
Nic Robertson:
Úgy gondolja, hogy ez 2009-re megtörténik?
Gyurcsány Ferenc:
Nem megtörténik, ez nem megtörténik, hanem megcsináljuk.
Nic Robertson:
Hogyan fogják ezt megtenni? Mik azok a reformok, amiket meg fog tenni? Mert jelenleg nem azon az úton jár.
Gyurcsány Ferenc:
De igen, 2 átfogó reformot kezdtük végrehajtani, az államigazgatás és az egészségügyi rendszer terén. De ezek a reformok önmagukban nem elégségesek. Kemény költségvetési kiigazítási programot kezdtünk, a Magyar Parlament elfogadta.
Nic Robertson:
Mit gondol, ez a bizonytalan helyzet fokozódni fog? A tiltakozás növekedni fog?
Gyurcsány Ferenc:
Nagyon óvatosan kell kezelnünk ezt a helyzetet. Megbízható módon kell válaszolnunk erre a helyzetre. Beszélni, meghallgatni, mit mondanak az emberek, és válaszolnunk kell, nyitottnak kell lennünk. De azt hiszem, hogy az emberek többsége támogat bennünket.
Nic Robertson:
Tehát, nem mond le?
Gyurcsány Ferenc:
Tessék?
Nic Robertson:
Tehát, nem mond le?
Gyurcsány Ferenc:
Nem fogok.
Nic Robertson:
Nagyon köszönöm. Nagyra értékelem, hogy eljött. Talán lassan tanulok.
Gyurcsány Ferenc:
Igen lassan.
Nic Robertson:
Nagyra értékelem, hogy eljött.
http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=116419
A CNN kedden készített exkluzív interjút Gyurcsány Ferenccel. Nic Robertson a kiszivárgott felvételről és a tüntetőkről kérdezte a magyar miniszterelnököt. Az interjút pénteken 21 óra 30 perctől ismét láthatják a hírTV-ben.
Nic Robertson:
Ön azt mondta, hogy a hazugságok már 10 éve, vagy még régebb óta tartanak. De ön beismerte, hogy másfél évig hazudott az embereknek. Miért hazudott másfél évig? Miért nem hagyta már korábban abba? Miért nem mondott már korábban igazat?
Gyurcsány Ferenc:
Ebben a mondatban, amit idézett, arra utaltam, hogy nem voltam elég bátor, hogy megváltoztassam ezt a vonalat. Másfél évvel ezelőtt kezdtem hivatalomat, ezért használom ezt a kifejezést. Fél évvel később, 2005 elején a Magyar Parlamenthez szóltam, és azt mondtam, hogy tudják, amit teszünk, nem helyes. Nem vagyunk elég bátrak, hogy megmondjuk az igazat. És ezt nem értette meg senki. És félreértették a társaim, a párttársaim, és ellenzékem is.
Világos volt, hogy nem elég pusztán erről a jelenségről elméletileg beszélni, hanem végre kell hajtanunk néhány radikális változtatást. De akkor nem voltam olyan helyzetben, hogy meglegyen a lehetőségem arra, hogy megkezdjem ezeket a mélyreható reformokat. Csak néhány kis lépést tettem előre.
Nic Robertson:
De a valóság az, hogy hazudott, mert azt akarta, hogy újraválasszák. Állandósították a hazugságokat, mert különben pártját nem választják meg újra.
Gyurcsány Ferenc:
Csak …. Ha csak, néhány költségvetési kiigazítást hajtunk végre, akkor azt gondoltam, és most is ezt gondolom, hogy ez nem megfelelő program, mert ennek strukturális reformokkal kell társulnia. És egy évvel a következő választások előtt nem éppen jó idő strukturális reformokra.
Nic Robertson:
Az igazmondásra?
Gyurcsány Ferenc:
Igen … Az igazság, hogy reformokra van szükségünk, nem tudunk többet befektetni a szociális ügyekre. Ez az, amivel kampányoltam. Akkor nem ígértem új szociális programot az embereknek. Ez volt a fő különbség az utóbbi egy év magyar politikájában. Befektetésről, Magyarország megújításáról beszéltem, valamint strukturális reformokról, és arról, hogy a magyar korszak másik része folytatta a régimódi politikát, ez igazi kérdést volt.
Nic Robertson:
Abban az időben a költségvetési hiány magas volt. Az ellenzék azt mondja, hogy a költségvetési hiány magas, ne hallgassanak a miniszterelnökre. Ön azt mondta, hogy ez rossz, ez nevetséges.
Gyurcsány Ferenc:
Igen.
Nic Robertson:
Ez arcátlan hazugság volt az embereknek. Vagy nem volt elég bátor, ahhoz, hogy ne hazudjon?
Gyurcsány Ferenc:
Mindent megtettünk, amit tudtunk azért, hogy költségvetés megfeleljen a deficit-kritériumoknak. Amikor túlmentünk ezen a hiányon, tavaly, nyilvánosan beszéltünk erről. Nem titkoltuk el az előző év végén. Ez év elején, mindig azt ismételtem, hogy ha látok okot a beavatkozásra, akkor megteszem. Az igaz, hogy az év első hónapjai után, egyre világosabbá vált, hogy az eredeti cél nem tartható.
Nic Robertson:
Akkor, abban a másfél évben, amikor hazudott az embereknek, mi játszódott le a fejében? Mit érzett, amikor az ország népe előtt állt, és nem az igazat mondja nekik, amikor az lenne a kötelessége, hogy vezesse őket, mire gondolt, mi játszódott le Önben. Mit érzett?
Gyurcsány Ferenc:
Felelősséggel éreztem, hogy új időszakot kell kezdenünk. Mert nem számokról és adatokról beszélek, hanem egy olyan hozzáállásról, hogy engedjük meg az embereknek, hogy azt higgyék: mi, a kormány gazdaggá tehetjük őket, és vagyont adhatunk nekik ajándékba. Megpróbáltuk elkerülni azt, hogy szembesüljenek azzal a kötelezettséggel, hogy ők maguk felelősek magukért. Ezek azok a hazugságok, amelyről beszélek. Nem konkrét számokról és adatokról.
Nic Robertson:
De megszegte az alapvető elvet, ami a politikusok kötelessége, hogy őszinték legyenek. Ezt megszegte. Most hogyan várja el tőlük, hogy elfogadják, amit mondott? - Igen, folytassa miniszterelnök Úr!
Gyurcsány Ferenc:
Nem, nem. Ez sokkal bonyolultabb. Ez sokkal bonyolultabb.
Nic Robertson:
Elfogadható, hogy hazudjon?
Gyurcsány Ferenc:
Ez sokkal bonyolultabb.
Nic Robertson:
Elfogadható, hogy hazudjon?
Gyurcsány Ferenc:
Ha ön …. Ha… Ha feleségével vagy barátaival beszél, és megpróbálja érvelni, rávenni őket, hogy változtassák meg az ön életét, és egy nagyon drámai monológot mond nekik, hogy, kérem értsetek meg, változtatásra van szükségünk. Ebben a monológban leegyszerűsíti a tényeket, használja a nagyon erős hangsúlyokat. Ez egy személyes meggyőzés a privát … változtatások érdekében. Amit, amit… Ahogy érti, rábeszéltük az embereket, ezt nem az igazi igazság. Most amikor hazugságról beszélünk, az azt jelenti, hogy nem voltunk elég bátrak az országot szembesíteni a reformok szükségességével, ez nem adatok és számok eltitkolásáról szól.
Nic Robertson:
Miért lenne Ön az az ember, akinek folytatnia kellene mindezt, most hogy beismerte, hogy ehhez nem volt elég ereje, hazudott? Ami csak azért derült ki, mert valaki nyilvánosságra hozta ezt a hangfelvételt? Nem azért, mert Ön akarta, hogy nyilvánosság kerüljön. Hatalmas válságban van.
Gyurcsány Ferenc:
Nem, úgy látom, hogy nagyon sok ember a személyes életében keresi a legjobb időpontot, mikor változzon.
Nic Robertson:
Ez az Ön választása. Most pedig Önt kényszerítik erre.
Gyurcsány Ferenc:
Nem. Én voltam az egyetlen, aki arról beszélt, hogy a változtatások elkerülhetetlenek. És azt hiszem, amit tettünk, ez volt az egyetlen lehetőség, hogy elkezdjük ezeket a reformokat, amelyeket elkezdtünk néhány hónappal ezelőtt.
Nic Robertson:
Ön kényszerült ebbe a helyzetbe, mert közzé tették ezt a felvételt. Senki nem tudta volna meg, hogy hazudott, ha nem került volna elő a felvétel. Tovább hazudott volna, mert nem elég erős a nagy változtatásokhoz, nagy reformokhoz, amiket meg most végre akar hajtani.
Gyurcsány Ferenc:
Nem. Közvetlenül a legutóbbi választások után, erős kényszer, feszültség nélkül kezdtük el ezeket a reformokat az egészségügyben, az állami adminisztráció területén. Nagyon nehéz programot kezdtünk a költségvetés kiigazítására. Magyarországon mi hisszük egyedül, hogy ez az egyetlen lehetséges út. Ellenfeleink, akik ellenzik ezt a programot, most azt a politikát folytatják, amely véget ért, ami ezt eredményezte, azt a helyzetet, hogy szükségünk van a reformokra.
Nic Robertson:
Miért kellene most bárkinek is hinnie Önnek?
Gyurcsány Ferenc:
Mert sokan hiszi, hogy én vagyok az egyetlen, aki végig tudja vinni ezt a programot, aki meg tudja valósítani ezeket a változtatásokat.
Nic Robertson:
De nagyobb tömegek vannak az utcán ma este. És úgy tűnik, készen állnak a folytatásra.
Gyurcsány Ferenc:
Ezért kell az utcán lévőket meghallgatnunk.
Nic Robertson:
De ők azt mondják, távozzon, mondjon le hivataláról. Valaki mást akarnak. Hazudott nekik.
Gyurcsány Ferenc:
Igen, és sokan azt mondják nem Feri, te vagy az egyetlen, maradj!
Nic Robertson:
Hol vannak? Hol vannak, akikről beszél, otthon? Az utcán lévő emberek azt mondják, távozzon.
Gyurcsány Ferenc:
Ez néha a nemzet szokásának kérdése.
Nic Robertson:
És a vezetők szokása, hogy hazudjanak?
Gyurcsány Ferenc:
Nem.
Nic Robertson:
Ön azt mondta, igen.
Gyurcsány Ferenc:
Nem. A személyes megjegyzés egy drámai monológban az nem ugyanaz, mintha azt hiszi, hogy ez a kifejezés arra vonatkozik, hogy tudatos szándék lenne rászedni az embereket. Nem, ez a szöveg félreértése. Talán nagyon fontos lenne megnézni az egész szöveget ahhoz, hogy megértsük az összefüggését, mert a szöveg sok részéből világossá válik, hogy ez egy szélesebb összefüggésről szól, nem arra, amire Ön hivatkozik.
Nic Robertson:
Visszatérek az álláspontomhoz, Ön pedig az Önéhez, vissza ahhoz, hogy másfél évig ezelőtt nem volt elég erős, hogy hazudott az embereknek.
Gyurcsány Ferenc:
Ismételjük magunkat.
Nic Robertson:
Úgy van.
Gyurcsány Ferenc:
Szerintem az, amit Ön megértett ebből, az nem helyes. Értem, amit kérdez ... De ez nem jelenti azt, az egész szöveg egészében nem azt jelenti, amit megértett.
Nic Robertson:
Erősebbé teszi ez most Önt? Képes lesz elfogadtatni a parlamentben keményebb reformokat, amelyeket a kritikusok szerint is meg kell tennie a hiány csökkentéséhez?
Gyurcsány Ferenc:
Elég erős vagyok, hogy megtegyem.
Nic Robertson:
Máris?
Gyurcsány Ferenc:
Igen.
Nic Robertson:
Erőssebbé teszi?
Gyurcsány Ferenc:
Erősebbé tesz. Elég támogatást kapok, és nagyon elkötelezett vagyok annak érdekében, hogy megtegyem. Ezt a ciklust ezzel a politikával kezdtük, és folytatni fogom.
Nic Robertson:
Némelyek igazi politikai túlélőként jellemeznék Önt, és hogy az esemény folytatása csak fejleszti az ön képességét a túlélésre, és a reformok végrehajtására. Mit gondol mikor fog a hiány olyan szintre csökkenni, hogy csatlakozhassanak az európai valutához?
Gyurcsány Ferenc:
Ez az ún. maastrichti kritérium, amely szerint a költségvetési hiánynak a GDP 3 %-a alatt, vagy körülbelül azon a szinten kell lennie. Programunk, amelyet elküldtünk Brüsszelbe az Európai Uniónak, tartalmazza azt a célt, hogy 2009-ben elérjük ezt a célt.
Nic Robertson:
Úgy gondolja, hogy ez 2009-re megtörténik?
Gyurcsány Ferenc:
Nem megtörténik, ez nem megtörténik, hanem megcsináljuk.
Nic Robertson:
Hogyan fogják ezt megtenni? Mik azok a reformok, amiket meg fog tenni? Mert jelenleg nem azon az úton jár.
Gyurcsány Ferenc:
De igen, 2 átfogó reformot kezdtük végrehajtani, az államigazgatás és az egészségügyi rendszer terén. De ezek a reformok önmagukban nem elégségesek. Kemény költségvetési kiigazítási programot kezdtünk, a Magyar Parlament elfogadta.
Nic Robertson:
Mit gondol, ez a bizonytalan helyzet fokozódni fog? A tiltakozás növekedni fog?
Gyurcsány Ferenc:
Nagyon óvatosan kell kezelnünk ezt a helyzetet. Megbízható módon kell válaszolnunk erre a helyzetre. Beszélni, meghallgatni, mit mondanak az emberek, és válaszolnunk kell, nyitottnak kell lennünk. De azt hiszem, hogy az emberek többsége támogat bennünket.
Nic Robertson:
Tehát, nem mond le?
Gyurcsány Ferenc:
Tessék?
Nic Robertson:
Tehát, nem mond le?
Gyurcsány Ferenc:
Nem fogok.
Nic Robertson:
Nagyon köszönöm. Nagyra értékelem, hogy eljött. Talán lassan tanulok.
Gyurcsány Ferenc:
Igen lassan.
Nic Robertson:
Nagyra értékelem, hogy eljött.
http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=116419
csütörtök, augusztus 16, 2007
Olvasói visszaemlékezés a tavalyi augusztus 20-ra
2007-08-16. 13:45:54
Üdvözlöm Önöket, Tisztelt Szerkesztőség!
Lehet hogy ez Önök számára már lerágott csont, de tavaly ilyenkor még nem olvastam az oldalukat. Tavaly az 5 éves lányommal, a húgommal és még három barátommal kisétáltunk a repülőversenyt megnézni a Budai alsó rakpartra. A húgom összefutott egy ismerősével, aki meghívta őt és a kislányomat a Batthyányi téri VIP pavilonba hogy jobban lássák a versenyt.
Ez volt délután 3 órakor, gyönyörű, tiszta időben. Vége lett az első fordulónak, felmentünk a húgom lakásába, ami szerencsére a rakpart közelében van. Este 7 körül visszamentünk a pavilonhoz, ami akkor már üres volt!!! Senki nem volt benne, ők már tudták, amit mi még nem, így lesétáltunk a díjátadó tribünhöz.
Vége lett a versenynek, átadták a díjakat. Ezzel egyidőben el kezdett cseperegni az eső. A Dunán több száz kis hajó úszott, alig fértek el egymás mellett. A zene üvöltött.. Elindultunk vissza a rakparton a Margit híd irányába, hogy a gyerkőccel ne ázzunk meg. Alig 20 méter séta után a hátunk mögött leborult az előbb említett tribün, valaki alá szorult. Elkezdtünk rohanni, a lányom a húgom ölében. A Budai alsó rakpartról a gyalogosok csak egy helyen tudtak feljönni a felső rakpartra, egy összetákolt falépcsőn a Margit hídhoz közel. Ezen próbált meg feljutni kb. 200 ezer ember. Közben szemét,asztal,sörpadok,babakocsik repkedtek a fejünk mellett.
Egy "nagydarab", fekete esőkabátos férfi próbálta meg visszatartani a tömeget, amíg mi felmásztunk a gyerekkel. Nem tudom, ki volt az, meg se tudtam köszönni neki a segítséget. Bejutottunk lakásba, a TV-t hiába néztük, mindenhol hülye műsorok voltak. A HírTV közvetített egyedül. Egyenes adásban cáfolta a rendezvényszervező cég szóvivője, hogy leborult volna a tribün. A rohadt luvnya, Ő már akkor rég nem volt ott. Mi meg majdnem ott maradtunk.
Elveszett gyerekekről tudósítottak, a húgom és a barátaink visszamentek segíteni, de a rendőrök nem engedték le őket a rakpartra. A jogszabályok szerint egyértelműen /az egyik kormánytag tulajdonában lévő/ rendezvényszervező céget terheli felelősség. Ezt pontosan egy rendezvényes cégtől tudom. Nem a meteorológust, nem a tűzoltót és nem tudom én még kiket rugdostak ki bűnbakként. Azóta eltelt egy év, ha lányomat a tüzijátékról kérdezik, az 5 halott jut eszébe. Mi az idén gyertyát gyújtunk és eszünkbe sincs kimenni az agymosó, pofa befogó abszolút költséges ingyen cirkuszra. Nem sűrűn olvasok napilapot, de mintha azt hallottam volna, hogy az idén is ezek rendezik a tüzijátékot.
Jó szorakozást a birkáknak! Természetesen a kedves VIP sátras ismerőst elnyelte a föld.
Üdvözlettel
Gergelyi Krisztina
csütörtök, augusztus 02, 2007
Olvasói nyílt levél a magyargyűlölő TGM-nek
2007-08-02. 15:03:43
Ezúton köszönöm „Trianon foytatódik!” c. cikkét, melyet ma a Népszabadság közölt, s melynek támája a Budakeszin lengedező Árpádsávos zászló.
Azért tartozom köszönettel, mert arra ébresztett rá, hogy már nem izgat fel, ha egy Önhöz hasonló hungarofób újabb próbálkozásával találkozom nemzeti identitásunk gyöngítésére. Sőt: mosolyra fakadok a hasonló cikkeiken s már provokációnak sem tartom.Ugyanis ezek már csak gyenge próbálkozások olyan célzattal, hogy lelkiismeret-furdalást kelljen amiatt éreznem, hogy magyar, vér szerinti magyar vagyok. Levele pitlák kis kötözködés, a szokásos csúsztatásokkal és részinformációk alkalmazásával, valamint a saját meggyőződének egyedüli igazságként történő beállítása, egy kis holokausztozás, nácizás majd Orbánozás, mindez megspékelve a kolerikus „Ez tűrhetetlen.” és „De azonnal.” nyomatékosítással, bár most sandán felkiáltójelek nélkül.
Budakeszi lakosként még csak érintve sem érzem magam, hogy olyan kitételeket olvasok cikkében, miszerint „Budakeszi deklarálta, hogy kiválik a Magyar Köztársaságból”. Nem tud megsérteni, hogy a zászló szó helyett a „vászon” szót használja, s már azzal sem, hogy annak lengetőjét gyávának titulálja. Mindent tudunk Önről és az Önhöz hasonlókról. Ismerjük már módszereiket, kettős mércéjüket, beskatulyázásaikat, támadásaikat, állandó síránkozásaikat és távolabbi céljaik is egyre erőteljesebben körvonalazódnak.Viszont van egy ennél is rosszabb hírem: már nem tudnak gyengíteni minket! Minden aljas támadásuktól erősebbek, tisztánlátóbbak és összetartóbbak leszünk!
S ha Ön most azt hiszi, hogy egy szélsőjobbos levelét tartja kézben, akkor nagyot téved: a mai Magyarországon már nincs értelme a beskatulyázásnak, ne is erőltesse, mert felborultak és értelmüket veszítették ezek a klisék és sémák.Érzések és érzelmek vannak, amibe a racionalizmus próbál belecsapni. A hazánk iránti meleg és mély érzelembe, az Önök által ismeretlen hűségbe próbálnak Önök ilyen kirohanásokkal belepiszkítani és azt a kötődést és büszkeséget gyöngíteni, amit én még Nagyszüleimtől, Édesapámtól és tanáraimtól kaptam csodálatos és mindig megújuló ajándékként.
De újra mosolygok magamban: nem fog sikerülni, ne erőlködjenek! Csak az ellenállásunkat szítják föl és a gerincünket egyenesítik föl újra és újra. Egyre jobban érzem magam, hogy nem a köldökömet kell szemlesütve néznem, hanem egyenesen előre nézhetek!Üdvözlettel:
TKJUi.: Akik még nem jártak Budakeszin, azokat szeretettel hívom városunkba: Budapest felől jöjjenek, s mielőtt kibújnának a budai erdők öleléséből, szembetalálják magukat egy csodálatos, büszkén az ég felé törő országzászlóval. Lassítsanak kérem, s forduljanak balra, álljanak meg a kis téren, ahol pedig a Himnusz szobor várja az igaz magyarokat. Énekeljék el magukban a Boldogasszony Anyánk ősi himnuszt, ha pedig véletlenül nem ismernék, örülni fogunk a Szózat sorainak is.
S ha ott állna véletlenül TGM is, ne féljenek: énekük el fogja nyomni a szájából felhangzó Inernacionálé dallamát…http://www.kuruc.info/r/1/14832/
csütörtök, július 12, 2007
Für Lajos: az szállhatja meg hazánkat katonailag, akinek kedve tartja
2007-07-12. 18:19:49
Hazánk védelmi állapota semmilyen – mondta Für Lajos, az Antall-kormány honvédelmi minisztere a Lánchíd Rádiónak adott interjújában. A politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy jelenleg lényegesen kevesebb katonája van hazánknak, mint a trianoni békediktátum utáni idők hadseregének. Für szerint nem véletlenül érdeklődnek az oroszok Magyarország és a balkáni történések iránt, ahogy nem véletlen a Putyin irányába tett évi három „Gyurcsány-mozgás” sem.
Für Lajos jó kezdeményezésnek tartja Simicskó István kereszténydemokrata politikus ötletét, a Honi Gárda felállítását. Mint elmondta, civilek – 20-30 éves fiatalok, akik belátták, hogy Magyarország védelmi helyzete kilátástalan – már indítványozták a Magyar Gárda és a Nemzeti Gárda létrehozását is. „Azért fontosak ezek, mert hazánk védelmi állapota semmilyen” – mondta az Antall-kormány minisztere a Lánchíd Rádiónak adott interjúban.
Arra a felvetésre, hogy NATO-tagként mi szükségünk van egyáltalán önálló hadseregre, Für elmondta: noha a szóhasználatunkból gyakorlatilag eltűnt a honvédelem szó, csak akkor kerül elő, ha „Szekeres Imre valahova elutazik, vagy ha a minisztérium valamilyen beszerzéssel kapcsolatos botrányba keveredik”. A magyar hadsereg ma szó szerint csak „díszeleg”, hiszen a huszadik és huszonegyedik századi magyar történelem legkisebb, legkevésbé hatékony és legkisebb tűzerejű hadserege a mai – közölte.
Hosszú távú befektetés
A szakpolitikus számokkal is szolgált: míg a trianoni békeszerződés után a békediktátumoknak megfelelve is 35 ezer fő szolgált a katonaként, addig a jelenlegi seregnek 25 ezer fő az összlétszáma, de ebben benne vannak a „szakácsok és az adminisztrátorok is”. Így körülbelül 15 ezer lehet a hadra fogható katonák száma, ebből Für Lajos véleménye szerint egy-kétezer fő külföldön állomásozik.
Für Lajos kiemelte: még a semleges Svájcban is 42 ezren szolgálnak a hadseregben, ráadásul egy állandó, 220 ezres, évente gyakorlatozó, képzett tartalékosztag áll az ország rendelkezésére, ami annak ellenére elképesztően modern katonai bázisokkal rendelkezik, hogy több száz éve nem viselt háborút az ország. „Ebből is látszik, hogy a honvédelem hosszú távú befektetés, hiszen sohasem tudni, mikor lesz rá szükség” – zárta gondolatát Für.
Nem csak víztisztítással és vegyvédelemmel kellene foglalkozni
Meglátása szerint az is bizonytalan, hogy „kit, mikor, miért és hogyan véd meg a NATO”. Aggályosnak tartja azt is, hogy Magyarország annak az alapszabálynak sem tesz eleget, amely kötelezővé teszi minden egyes tagnemzetnek, hogy a saját védelméről, a saját népközössége védelméről gondoskodjék. Für rámutatott: szó sincs arról, hogy nekünk csak azt kell teljesíteni, amit a NATO elvár tőlünk; vagyis nem csak víztisztítással, vegyvédelemmel és műszaki kérdésekkel kell foglalkoznia a magyar seregnek.
A korábbi honvédelmi miniszter elmondta, hogy a honvédség tűzereje és az ország rendelkezésére álló tizennégy Gripen a „nullával egyenlő”. Hangsúlyozta, hogy az ő miniszterségének idején százezer fő volt a hadsereg létszáma, amely 840 darab T72-es harckocsival, 840 száz milliméter feletti tüzérségi löveggel és 171 harci repülővel rendelkezett. A sereg leépítésének következményeképpen azonban „Magyarország katonai értelemben teljesen kiszolgáltatott ország, ide az vonul be, egy-két zászlóaljjal, aki akar, és ehhez 24 óra sem kell”.
A Gyurcsány-mozgás
A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy Oroszország talpra állásával mintha újra elindult volna a „két nagyhatalom között itt Európa keleti, közép-keleti térségében a versengés, amelyik a korábbiakban az úgynevezett hidegháborút hozta létre”.
Véleménye szerint az oroszok érdeklődése Magyarország és a balkáni történések irányába nem véletlen, ahogy a Putyin irányába tett évi három „Gyurcsány-mozgás” sem. „Itt nemcsak a Kék Áramlatról, nemcsak a gázszállításról van szó, hanem mögötte ott van az orosz nagyhatalom érdeklődése, újbóli érdeklődése erre a térségre.”
Für Lajos szerint a „multinacionális vállalkozók extraprofitjának megszorításával, a feketegazdaság megszüntetésével és a korrupciós világ – amelyikben a miniszterelnöktől, kormánytagoktól kezdve az egész hatalmi elit érintett – felszámolásával elő lehetne teremteni egy életképes magyar hadsereget, de addig nagyon fontosak a civilek önálló kezdeményezései”.
(Lánchíd Rádió)
kedd, július 10, 2007
Lefegyverző őszinteség
Kulcsár Anna
2007. július 10. 0:01
Magyar Nemzet
Fontosnak és hasznosnak tartja a Papp-jelentést a Fidesz – nyilatkozta Demeter Ervin, az ellenzéki párt képviselője. A szakterületet ismerő honatya szerint a tavaly október 23-i rendőri intézkedések elemzése nyomán mód nyílik a sértett állampolgárok erkölcsi, anyagi és jogi kártérítésére.
Az Országos Rendőr-főkapitányság honlapján közzétett, állítólag minden részletet tartalmazó jelentés első olvasásra valóban meglepő, sőt helyenként lefegyverző őszinteségről tesz tanúbizonyságot.
Mégsem biztos, hogy okunk van a felhőtlen optimizmusra. A Papp Károly dandártábornok által irányított bizottság jelentése ugyanis összegzésként azt közli: a főváros területén végrehajtott rendőri művelet részeként a csapaterős tevékenység alapvetően törvényes volt, bár több elemében is szakszerűtlennek mutatkozott.
Csakhogy ami szakszerűtlen, az az esetek többségében jogszerűtlen is: az attak megsértette a rendőrségi törvényt, az alkotmányt, a büntető és a polgári törvénykönyvet. Ezt a bizottság több megállapítása igazolja. Például a Fidesz nagygyűlésén, az Astoriánál „a gyülekezési jog zavartalan biztosítása nem került garantálásra”. Kiderült, hogy a rendezvény helyszíni parancsnoka nem intézkedett az eseményt „megzavarni szándékozó személyek hatékony távol tartásáról, elhatárolásáról”. A hatósági emberek aránytalan erőszakossággal léptek fel. Nem tudni, ki intézkedett a lovas rendőrség bevetéséről. A rendőrök nem viseltek azonosító jelvényt, símaszkot viszont igen. Egy szakvélemény szerint az egységeknél nem rendszeresített vadászpuskákból a rendszerbe be nem állított gumilövedéket lőttek ki, ráadásul fejmagasságban, noha ez szintén tilos. Szabálytalan volt a könnygázgránátok alkalmazása is.
A gumilövedék, a könnygáz és az azonosítók ügyét jelenleg a Katonai Főügyészség vizsgálja. A hét végéig várhatóan eldöntik, hogy egyes rendőri vezetők elkövették-e az elöljárói gondoskodás megsértését és más katonai bűntetteket. Nyomoznak a tettlegességek, bántalmazások miatt is. Eddig vajmi kevés eredményt tudtak felmutatni az ügyészség nyomozó részlegei. Beláthatjuk: a bizonyítás nehéz. Azonosító nem volt, jegyzőkönyv, rendőri jelentés nem készült. Ám ez az ügyek jelenlegi állása szerint csak szakmai hiba, ami megakadályozza a jogsértések felderítését.
Bízzunk abban, hogy a vádhatóság mint független, pártatlan intézmény, teljesíti hivatását, amelyet nemrégiben, az ügyészség napján Sólyom László a következőképp fogalmazott meg az ügyészekhez írt levelében: „Az ügyészségtől elvárható, hogy az alapvető jogokat védve és tiszteletben tartva az állami szervek által elkövetett törvénytelenségek esetében is igazságot szolgáltasson. Az állampolgároknak egy pillanatra sem szabad meginogniuk abban, hogy az ügyészség működését ezek az alapelvek határozzák meg.”
Nem lehet kétségünk afelől, hogy – a Papp-jelentés nyilvánosságra hozatalával párhuzamosan – a politikai szférában voltaképp a felelősség elhárítása zajlik. Erre utal, hogy Gergényi Péter budapesti és Bene László országos főkapitányt június közepén úgy váltotta le a kormány, hogy egyidejűleg szakmai munkásságuk elismeréseként Szent György-díjjal tüntette ki őket. Petrétei József akkori rendészeti miniszter maga is úgy állt fel a bársonyszékből, hogy már ismerte a most nyilvánosságra hozott, március 29-i dátummal írásba foglalt jelentést.
Feltűnő az is, hogy Gyurcsány Ferenc részére – mert veszélyeztetettségének foka nőtt – az utóbbi napok hírei szerint ötvenmillió forintért páncélozott autót szereznek be. A miniszterelnök fél, s ez a jó szándékú, békés polgárokban félelmet kelthet.
http://www.mno.hu/index.mno?cikk=419882&rvt=114
2007. július 10. 0:01
Magyar Nemzet
Fontosnak és hasznosnak tartja a Papp-jelentést a Fidesz – nyilatkozta Demeter Ervin, az ellenzéki párt képviselője. A szakterületet ismerő honatya szerint a tavaly október 23-i rendőri intézkedések elemzése nyomán mód nyílik a sértett állampolgárok erkölcsi, anyagi és jogi kártérítésére.
Az Országos Rendőr-főkapitányság honlapján közzétett, állítólag minden részletet tartalmazó jelentés első olvasásra valóban meglepő, sőt helyenként lefegyverző őszinteségről tesz tanúbizonyságot.
Mégsem biztos, hogy okunk van a felhőtlen optimizmusra. A Papp Károly dandártábornok által irányított bizottság jelentése ugyanis összegzésként azt közli: a főváros területén végrehajtott rendőri művelet részeként a csapaterős tevékenység alapvetően törvényes volt, bár több elemében is szakszerűtlennek mutatkozott.
Csakhogy ami szakszerűtlen, az az esetek többségében jogszerűtlen is: az attak megsértette a rendőrségi törvényt, az alkotmányt, a büntető és a polgári törvénykönyvet. Ezt a bizottság több megállapítása igazolja. Például a Fidesz nagygyűlésén, az Astoriánál „a gyülekezési jog zavartalan biztosítása nem került garantálásra”. Kiderült, hogy a rendezvény helyszíni parancsnoka nem intézkedett az eseményt „megzavarni szándékozó személyek hatékony távol tartásáról, elhatárolásáról”. A hatósági emberek aránytalan erőszakossággal léptek fel. Nem tudni, ki intézkedett a lovas rendőrség bevetéséről. A rendőrök nem viseltek azonosító jelvényt, símaszkot viszont igen. Egy szakvélemény szerint az egységeknél nem rendszeresített vadászpuskákból a rendszerbe be nem állított gumilövedéket lőttek ki, ráadásul fejmagasságban, noha ez szintén tilos. Szabálytalan volt a könnygázgránátok alkalmazása is.
A gumilövedék, a könnygáz és az azonosítók ügyét jelenleg a Katonai Főügyészség vizsgálja. A hét végéig várhatóan eldöntik, hogy egyes rendőri vezetők elkövették-e az elöljárói gondoskodás megsértését és más katonai bűntetteket. Nyomoznak a tettlegességek, bántalmazások miatt is. Eddig vajmi kevés eredményt tudtak felmutatni az ügyészség nyomozó részlegei. Beláthatjuk: a bizonyítás nehéz. Azonosító nem volt, jegyzőkönyv, rendőri jelentés nem készült. Ám ez az ügyek jelenlegi állása szerint csak szakmai hiba, ami megakadályozza a jogsértések felderítését.
Bízzunk abban, hogy a vádhatóság mint független, pártatlan intézmény, teljesíti hivatását, amelyet nemrégiben, az ügyészség napján Sólyom László a következőképp fogalmazott meg az ügyészekhez írt levelében: „Az ügyészségtől elvárható, hogy az alapvető jogokat védve és tiszteletben tartva az állami szervek által elkövetett törvénytelenségek esetében is igazságot szolgáltasson. Az állampolgároknak egy pillanatra sem szabad meginogniuk abban, hogy az ügyészség működését ezek az alapelvek határozzák meg.”
Nem lehet kétségünk afelől, hogy – a Papp-jelentés nyilvánosságra hozatalával párhuzamosan – a politikai szférában voltaképp a felelősség elhárítása zajlik. Erre utal, hogy Gergényi Péter budapesti és Bene László országos főkapitányt június közepén úgy váltotta le a kormány, hogy egyidejűleg szakmai munkásságuk elismeréseként Szent György-díjjal tüntette ki őket. Petrétei József akkori rendészeti miniszter maga is úgy állt fel a bársonyszékből, hogy már ismerte a most nyilvánosságra hozott, március 29-i dátummal írásba foglalt jelentést.
Feltűnő az is, hogy Gyurcsány Ferenc részére – mert veszélyeztetettségének foka nőtt – az utóbbi napok hírei szerint ötvenmillió forintért páncélozott autót szereznek be. A miniszterelnök fél, s ez a jó szándékú, békés polgárokban félelmet kelthet.
http://www.mno.hu/index.mno?cikk=419882&rvt=114
csütörtök, július 05, 2007
Sólyom László megtagadta Horn Gyula kitüntetését
Horn: Az ’56-os események kapcsán történelemhamisítás folyik
2007. július 4. 15:20
MNO
Sólyom László megtagadja Horn Gyula kitüntetésének aláírását. Az államfő szerint Horn Gyula nézetei az 1956-os forradalomban játszott szerepéről, és ezen keresztül a forradalomról, összeegyeztethetetlenek a Magyar Köztársaság értékrendjével.
Sólyom László a mai napon levélben tájékoztatta Gyurcsány Ferencet arról, hogy Horn Gyula kitüntetésére vonatkozó előterjesztését nem írja alá, a kitüntetés adományozását megtagadja.
Az államfő döntésének indoklásában kifejti: Horn Gyula mostanáig fenntartott és képviselt nézetei az 1956-os forradalomban játszott szerepéről, és ezen keresztül a forradalomról, összeegyeztethetetlenek a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjével.
Az alkotmányos értékrendbe ütköző kitüntetési előterjesztés megtagadása az Alkotmánybíróság tegnap kihirdetett határozata értelmében a köztársasági elnök joga és kötelessége.
Horn: Nem tudnak megalázni
Nem kíván a tervezett kitüntetésével foglalkozni Horn Gyula, aki azonban az MTI-nek szerdán adott interjújában leszögezte: őt nem tudják megalázni, de nem is engedi, hogy bárki megalázza.
„Az ország tele van problémákkal, bajokkal, nem Horn Gyula kitüntetése a legfontosabb kérdés" – szögezte le. Hozzátette, tartja azt, amit öt évvel ezelőtt hasonló helyzetben mondott. Akkor úgy fogalmazott: elvárta volna, hogy ha nyilvánosságra hozzák a köztársasági elnök egyet nem értését, legalább ne a születésnapja körül tegyék.
Az Alkotmánybíróság döntéséről, miszerint a köztársasági elnök megtagadhatja az elé terjesztett kitüntetések adományozását, Horn Gyula azt mondta: a testület „hozhatott volna lényegesen jobb döntést is, de lelke rajta".
A döntés azzal járhat, hogy végtelenül hosszúvá teszi a procedúrát a kitüntetések átadása előtt, mert ha az egyik kitüntetésre javasolt ember tevékenységét mérlegelik, akkor miért ne mérlegelnék a másikét is – érvelt a szocialista politikus.
Horn Gyula arra kitérő választ adott, hogy a miniszterelnök szólt-e neki, mielőtt felterjesztette a kitüntetésre. Szerinte ez nem lényeges kérdés. Arra sem akart válaszolni, hogy átvenné-e ilyen helyzetben a kitüntetést.
Véleménye szerint az 1956-os események kapcsán történelemhamisítás folyik, mert az MSZP-t kivéve a pártok a saját ideológiájukat kapcsolják a történtekhez.
Lelkük mélyén mit gondolnak?
„Különösen fájó, hogy a forradalom ötvenedik évfordulóján a külföldön legismertebb magyar politikusok egyike azt tudatta a világgal, hogy a pufajkások csak a törvényes rendet védték – hiszen a bűnözőket kiengedték a börtönökből.
Nem lehet erről a nyilatkozatról hallgatni – nehogy beleegyezésnek tűnjön.
Vajon akik nem határolódnak el, lelkük mélyén valóban forradalomnak tartják-e 1956- ot?” – áll abban a levélben, amelyet a köztársasági elnök Gyurcsány Ferencnek küldött.
(keh.hu, MTI)
http://www.mno.hu/index.mno?cikk=419051&rvt=2
2007. július 4. 15:20
MNO
Sólyom László megtagadja Horn Gyula kitüntetésének aláírását. Az államfő szerint Horn Gyula nézetei az 1956-os forradalomban játszott szerepéről, és ezen keresztül a forradalomról, összeegyeztethetetlenek a Magyar Köztársaság értékrendjével.
Sólyom László a mai napon levélben tájékoztatta Gyurcsány Ferencet arról, hogy Horn Gyula kitüntetésére vonatkozó előterjesztését nem írja alá, a kitüntetés adományozását megtagadja.
Az államfő döntésének indoklásában kifejti: Horn Gyula mostanáig fenntartott és képviselt nézetei az 1956-os forradalomban játszott szerepéről, és ezen keresztül a forradalomról, összeegyeztethetetlenek a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjével.
Az alkotmányos értékrendbe ütköző kitüntetési előterjesztés megtagadása az Alkotmánybíróság tegnap kihirdetett határozata értelmében a köztársasági elnök joga és kötelessége.
Horn: Nem tudnak megalázni
Nem kíván a tervezett kitüntetésével foglalkozni Horn Gyula, aki azonban az MTI-nek szerdán adott interjújában leszögezte: őt nem tudják megalázni, de nem is engedi, hogy bárki megalázza.
„Az ország tele van problémákkal, bajokkal, nem Horn Gyula kitüntetése a legfontosabb kérdés" – szögezte le. Hozzátette, tartja azt, amit öt évvel ezelőtt hasonló helyzetben mondott. Akkor úgy fogalmazott: elvárta volna, hogy ha nyilvánosságra hozzák a köztársasági elnök egyet nem értését, legalább ne a születésnapja körül tegyék.
Az Alkotmánybíróság döntéséről, miszerint a köztársasági elnök megtagadhatja az elé terjesztett kitüntetések adományozását, Horn Gyula azt mondta: a testület „hozhatott volna lényegesen jobb döntést is, de lelke rajta".
A döntés azzal járhat, hogy végtelenül hosszúvá teszi a procedúrát a kitüntetések átadása előtt, mert ha az egyik kitüntetésre javasolt ember tevékenységét mérlegelik, akkor miért ne mérlegelnék a másikét is – érvelt a szocialista politikus.
Horn Gyula arra kitérő választ adott, hogy a miniszterelnök szólt-e neki, mielőtt felterjesztette a kitüntetésre. Szerinte ez nem lényeges kérdés. Arra sem akart válaszolni, hogy átvenné-e ilyen helyzetben a kitüntetést.
Véleménye szerint az 1956-os események kapcsán történelemhamisítás folyik, mert az MSZP-t kivéve a pártok a saját ideológiájukat kapcsolják a történtekhez.
Lelkük mélyén mit gondolnak?
„Különösen fájó, hogy a forradalom ötvenedik évfordulóján a külföldön legismertebb magyar politikusok egyike azt tudatta a világgal, hogy a pufajkások csak a törvényes rendet védték – hiszen a bűnözőket kiengedték a börtönökből.
Nem lehet erről a nyilatkozatról hallgatni – nehogy beleegyezésnek tűnjön.
Vajon akik nem határolódnak el, lelkük mélyén valóban forradalomnak tartják-e 1956- ot?” – áll abban a levélben, amelyet a köztársasági elnök Gyurcsány Ferencnek küldött.
(keh.hu, MTI)
http://www.mno.hu/index.mno?cikk=419051&rvt=2
Horn megismételte: közönséges bűnözők ellen harcoltak a pufajkások
Kirohanás a kormányellenes tüntetők és a szabadságharcosok ellen a Die Weltben
2007. július 5. 10:11
MNO
Közönséges bűnözők ellen harcoltak a karhatalmisták – ismételte meg a Die Weltnek Horn Gyula. A német lap 75. születésnapja alkalmából készített újabb interjút a szocialista politikussal. Horn hangsúlyozta: a pufajkások a közrendet, a lakosságot védték.
– Sokan ma nem lennének itt, ha 1956-ban a karhatalmisták kudarcot vallottak volna – jelentette ki a Die Weltnek nyilatkozva Horn Gyula, aki megismételte korábbi állítását, miszerint a Magyarország ellen 1956 őszén katonai inváziót indító szovjet csapatokat támogató pufajkások bűnözők ellen harcoltak.
A volt miniszterelnök szerint 56 októberében Magyarországon a közrend megszűnt, a karhatalmistáknak volt a feladata ezt helyreállítani. Horn hozzáteszi: ez ma is érvényes, hiszen jól lehetett látni, mi minden megtörténhet, amikor tavaly októberben köztereken romboltak és gyújtogattak.
Ismert: az egyetlen legitim kormány által meg nem szervezett és el nem ismert, ÁVH-sokból és pártmunkásokból szerveződő terroralakulatok, a pufajkások 1956. november 4-ét követően a háborús létszámban Magyarországra törő szovjet csapatok oldalán részt vettek a forradalmárok és számtalan, a harcokban részt nem vevő magyar állampolgár elfogásában, megkínzásában és meggyilkolásában. Géppisztolysorozataiknak tömegek estek áldozatul, ezt nevezték később rendcsinálásnak. Nem igaz Horn Gyula azon állítása sem, hogy Magyarországon a forradalom alatt a közrend megszűnt, a nemzetőrök ugyanis példás módon fenntartották azt. A pufajkások egyik feladata éppen a közrend fenntartását biztosító nemzetőrök elfogása volt. Részt vettek sztrájkoló munkások letartóztatásában, több alkalommal meggyilkolásában is. Számos elfogott személyt (diákokat, szabadságharcosokat, a szovjet megszállók vagy őáltaluk gyanúsnak vélt járókelőket) azonnali hatállyal kivégeztek.
(Hír TV, MNO)
http://www.mno.hu/index.mno?cikk=419196&rvt=2
2007. július 5. 10:11
MNO
Közönséges bűnözők ellen harcoltak a karhatalmisták – ismételte meg a Die Weltnek Horn Gyula. A német lap 75. születésnapja alkalmából készített újabb interjút a szocialista politikussal. Horn hangsúlyozta: a pufajkások a közrendet, a lakosságot védték.
– Sokan ma nem lennének itt, ha 1956-ban a karhatalmisták kudarcot vallottak volna – jelentette ki a Die Weltnek nyilatkozva Horn Gyula, aki megismételte korábbi állítását, miszerint a Magyarország ellen 1956 őszén katonai inváziót indító szovjet csapatokat támogató pufajkások bűnözők ellen harcoltak.
A volt miniszterelnök szerint 56 októberében Magyarországon a közrend megszűnt, a karhatalmistáknak volt a feladata ezt helyreállítani. Horn hozzáteszi: ez ma is érvényes, hiszen jól lehetett látni, mi minden megtörténhet, amikor tavaly októberben köztereken romboltak és gyújtogattak.
Ismert: az egyetlen legitim kormány által meg nem szervezett és el nem ismert, ÁVH-sokból és pártmunkásokból szerveződő terroralakulatok, a pufajkások 1956. november 4-ét követően a háborús létszámban Magyarországra törő szovjet csapatok oldalán részt vettek a forradalmárok és számtalan, a harcokban részt nem vevő magyar állampolgár elfogásában, megkínzásában és meggyilkolásában. Géppisztolysorozataiknak tömegek estek áldozatul, ezt nevezték később rendcsinálásnak. Nem igaz Horn Gyula azon állítása sem, hogy Magyarországon a forradalom alatt a közrend megszűnt, a nemzetőrök ugyanis példás módon fenntartották azt. A pufajkások egyik feladata éppen a közrend fenntartását biztosító nemzetőrök elfogása volt. Részt vettek sztrájkoló munkások letartóztatásában, több alkalommal meggyilkolásában is. Számos elfogott személyt (diákokat, szabadságharcosokat, a szovjet megszállók vagy őáltaluk gyanúsnak vélt járókelőket) azonnali hatállyal kivégeztek.
(Hír TV, MNO)
http://www.mno.hu/index.mno?cikk=419196&rvt=2
szombat, június 23, 2007
Kitüntetés: Nagy Imréhez hasonlította Horn Gyulát Gyurcsány
„Mérlegelésre nincsen joga” a köztársasági elnöknek?
2007. június 22. 12:47
MNO
Nem azt kell nézni, hogy honnan jöttél, hanem hogy hová mész – vélekedett Gyurcsány Ferenc az 1956-os forradalom vérbe fojtásában segédkező karhatalmi erők egykori tagja, Horn Gyula exkormányfő múltjának megítélése kapcsán. A kormányfő Nagy Imréhez hasonlította Horn Gyulát. Gyurcsány kétségbe vonta: van-e mérlegelési joga Sólyom László köztársasági elnöknek a kérdésben. Az államfő 2006-ban fájónak nevezte, hogy a forradalom 50. évfordulóján Horn azt tudatta a világgal, hogy a pufajkások csak a törvényes rendet védték.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nemtetszését fejezte ki pénteken amiatt, hogy Horn Gyula volt kormányfő, az 1956-os forradalom vérbe fojtásában segédkező karhatalmi erők egykori tagja kitüntetésével kapcsolatban Sólyom László köztársasági elnök bejelentette: megvárja az Alkotmánybíróságnak a kitüntetésekre vonatkozó alkotmányértelmezését.
– Csalódással és meglepetéssel tölt el, hogy elnök úr elbizonytalanodott abban, hogy neki ezekben az eljárásokban az érvényes jogi szabályozás alapján mérlegelésre nincsen joga – fogalmazott a miniszterelnök az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozóján tartott sajtótájékoztatóján, kérdésre válaszolva.
Egy kaptafára megy Horn és Nagy Imre?
A magyar mondás szerint „nem azt kell nézni, hogy honnan jöttél, hanem hogy hová mész" – vélekedett Gyurcsány Ferenc, aki szerint „ezt az elvet alkalmazzuk például, amikor Nagy Imrét, az ’56-os forradalom miniszterelnökét ítéljük meg Magyarországon".
Úgy vélte, „Horn Gyula progresszív, európai politikussá vált az elmúlt évtizedekben", és Európa úgy tekint rá, mint akinek meghatározó szerepe volt a vasfüggöny lebontásában és a kontinens újraegyesítésében.
Hornt egyébként nem először szeretnék kitüntetni. Öt évvel ezelőtt, 2002-ben már Medgyessy Péter akkori miniszterelnök is levélben fordult Mádl Ferenc akkori köztársasági elnökhöz annak érdekében, hogy Horn Gyula 70. születésnapja alkalmából magas állami kitüntetést kapjon. Mádl levélben visszautasította a kérést, és a volt szocialista kormányfő kitüntetése ellen több civil szervezet is tiltakozott.
Ellentétes az alkotmány értékrendjével
Gyurcsány levélben javasolta az államfőnek, hogy tüntesse ki Horn Gyulát 75. születésnapja alkalmából, külügyminiszterként és miniszterelnökként az ország érdekében végzett tevékenységéért.
A kormányfő a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjének polgári tagozatát javasolta Horn Gyula számára. A kitüntetés átadására jogosult államfő azonban „aggályosnak tartja, hogy Horn Gyulát kitüntessék, mert 1956-os tevékenysége ellentétes a Magyar Köztársaság Alkotmányának értékrendjével" – mondta Sólyom sajtófőnöke. Sólyom az Alkotmánybíróságra bízta Hornnal kapcsolatban a kitüntetésekre vonatkozó alkotmányértelmezést.
Lendvai: Horn Gyula 1956-ban a rossz oldalon állt
Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető az MTI-hez eljutatott közleményében azt írta: az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja reméli, elhárulnak az akadályok az elől, hogy Horn Gyula sok magas külföldi kitüntetés után végre saját hazájában is állami elismerésben részesüljön.
"Horn Gyula neve már biztosan szerepel nem csak Magyarország, hanem Európa történelemkönyveiben is. Nem kívánjuk, hogy neve szerepeljen a köztársasági elnök úr, vagy bárki kedvenc politikusainak listáján is, de méltányos és indokolt, hogy a vezetői ambíciókkal már nem rendelkező, más kormányfőkhöz hasonlóan, végre helyet kapjon a magyar állam hivatalos elismerésében részesülők között" - írja kommünikéjében az MSZP politikusa.
Lendvai Ildikó közleménye kitér arra is, tudják, hogy "Horn Gyula 1956-ban 24 évesen a rossz oldalon állt". A kommüniké ugyanakkor tartalmazza, hogy a most 75 éves politikus közel két évtizeden át a rendszerváltás előkészítésében és beteljesítésében szerzett érdemeket. 1994-ben úgy kapta meg az ország többségének bizalmát, hogy mindenki tisztában volt múltjával - olvasható a közleményben.
A szocialista frakció vezetője a közleményben emlékeztet arra, hogy Horn Gyula miniszterelnöksége idején lépett be Magyarország a NATO-ba, és kezdte meg az Európai Unióval a csatlakozási tárgyalásokat.
"Bátor reformer volt, aki következetes baloldalinak vallotta, és vallja magát, de kormányfőként egyetlen gesztusa sem volt, ami a máshogyan gondolkodók szabadságát, az ellenzék jogait, a parlamenti demokrácia működését csorbította volna. Ha mindez nem elegendő egy 75 éves politikus, az ország egyik szabadon és demokratikusan választott miniszterelnöke állami kitüntetéséhez, akkor mi az még, ami indokolhatja, érdemek és hibák méltányos mérlegelését és a magyar állam kitüntetését?" - zárul Lendvai Ildikó közleménye.
(MTI, MNO)
Sólyom László köztársasági elnök 2006-ban, Salgótarjánban, a december 8-i sortűz 50. évfordulóján tartott városi gyásznapon különösen fájónak nevezte, hogy a forradalom 50. évfordulóján "a külföldön legismertebb magyar politikusok egyike" azt tudatta a világgal, hogy a pufajkások csak a törvényes rendet védték, hiszen a bűnözőket kiengedték a börtönökből. Nem lehet erről a nyilatkozatról hallgatni, nehogy beleegyezésnek tűnjön - tette hozzá. "Vajon akik nem határolódnak el, lelkük mélyén valóban forradalomnak tartják-e 1956-ot? Hiszen így azt is lehetne mondani, hogy a törvényes rendet védték azok a bírák, akik az embereket szinte üzemszerűen ítélték halálra. Magam hallottam, hogy a Nagy Imre-per bírója is így nyilatkozott. Azt az úgynevezett törvényes rendet, amely még saját jogszabályai szerint is törvénytelenül működött, a forradalom és mai rendszerünk szemszögéből csakis elítélni és elvetni lehet" - mondta akkor az államfő.
http://www.mno.hu/index.mno?cikk=417177&rvt=2
2007. június 22. 12:47
MNO
Nem azt kell nézni, hogy honnan jöttél, hanem hogy hová mész – vélekedett Gyurcsány Ferenc az 1956-os forradalom vérbe fojtásában segédkező karhatalmi erők egykori tagja, Horn Gyula exkormányfő múltjának megítélése kapcsán. A kormányfő Nagy Imréhez hasonlította Horn Gyulát. Gyurcsány kétségbe vonta: van-e mérlegelési joga Sólyom László köztársasági elnöknek a kérdésben. Az államfő 2006-ban fájónak nevezte, hogy a forradalom 50. évfordulóján Horn azt tudatta a világgal, hogy a pufajkások csak a törvényes rendet védték.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nemtetszését fejezte ki pénteken amiatt, hogy Horn Gyula volt kormányfő, az 1956-os forradalom vérbe fojtásában segédkező karhatalmi erők egykori tagja kitüntetésével kapcsolatban Sólyom László köztársasági elnök bejelentette: megvárja az Alkotmánybíróságnak a kitüntetésekre vonatkozó alkotmányértelmezését.
– Csalódással és meglepetéssel tölt el, hogy elnök úr elbizonytalanodott abban, hogy neki ezekben az eljárásokban az érvényes jogi szabályozás alapján mérlegelésre nincsen joga – fogalmazott a miniszterelnök az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozóján tartott sajtótájékoztatóján, kérdésre válaszolva.
Egy kaptafára megy Horn és Nagy Imre?
A magyar mondás szerint „nem azt kell nézni, hogy honnan jöttél, hanem hogy hová mész" – vélekedett Gyurcsány Ferenc, aki szerint „ezt az elvet alkalmazzuk például, amikor Nagy Imrét, az ’56-os forradalom miniszterelnökét ítéljük meg Magyarországon".
Úgy vélte, „Horn Gyula progresszív, európai politikussá vált az elmúlt évtizedekben", és Európa úgy tekint rá, mint akinek meghatározó szerepe volt a vasfüggöny lebontásában és a kontinens újraegyesítésében.
Hornt egyébként nem először szeretnék kitüntetni. Öt évvel ezelőtt, 2002-ben már Medgyessy Péter akkori miniszterelnök is levélben fordult Mádl Ferenc akkori köztársasági elnökhöz annak érdekében, hogy Horn Gyula 70. születésnapja alkalmából magas állami kitüntetést kapjon. Mádl levélben visszautasította a kérést, és a volt szocialista kormányfő kitüntetése ellen több civil szervezet is tiltakozott.
Ellentétes az alkotmány értékrendjével
Gyurcsány levélben javasolta az államfőnek, hogy tüntesse ki Horn Gyulát 75. születésnapja alkalmából, külügyminiszterként és miniszterelnökként az ország érdekében végzett tevékenységéért.
A kormányfő a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjének polgári tagozatát javasolta Horn Gyula számára. A kitüntetés átadására jogosult államfő azonban „aggályosnak tartja, hogy Horn Gyulát kitüntessék, mert 1956-os tevékenysége ellentétes a Magyar Köztársaság Alkotmányának értékrendjével" – mondta Sólyom sajtófőnöke. Sólyom az Alkotmánybíróságra bízta Hornnal kapcsolatban a kitüntetésekre vonatkozó alkotmányértelmezést.
Lendvai: Horn Gyula 1956-ban a rossz oldalon állt
Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető az MTI-hez eljutatott közleményében azt írta: az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja reméli, elhárulnak az akadályok az elől, hogy Horn Gyula sok magas külföldi kitüntetés után végre saját hazájában is állami elismerésben részesüljön.
"Horn Gyula neve már biztosan szerepel nem csak Magyarország, hanem Európa történelemkönyveiben is. Nem kívánjuk, hogy neve szerepeljen a köztársasági elnök úr, vagy bárki kedvenc politikusainak listáján is, de méltányos és indokolt, hogy a vezetői ambíciókkal már nem rendelkező, más kormányfőkhöz hasonlóan, végre helyet kapjon a magyar állam hivatalos elismerésében részesülők között" - írja kommünikéjében az MSZP politikusa.
Lendvai Ildikó közleménye kitér arra is, tudják, hogy "Horn Gyula 1956-ban 24 évesen a rossz oldalon állt". A kommüniké ugyanakkor tartalmazza, hogy a most 75 éves politikus közel két évtizeden át a rendszerváltás előkészítésében és beteljesítésében szerzett érdemeket. 1994-ben úgy kapta meg az ország többségének bizalmát, hogy mindenki tisztában volt múltjával - olvasható a közleményben.
A szocialista frakció vezetője a közleményben emlékeztet arra, hogy Horn Gyula miniszterelnöksége idején lépett be Magyarország a NATO-ba, és kezdte meg az Európai Unióval a csatlakozási tárgyalásokat.
"Bátor reformer volt, aki következetes baloldalinak vallotta, és vallja magát, de kormányfőként egyetlen gesztusa sem volt, ami a máshogyan gondolkodók szabadságát, az ellenzék jogait, a parlamenti demokrácia működését csorbította volna. Ha mindez nem elegendő egy 75 éves politikus, az ország egyik szabadon és demokratikusan választott miniszterelnöke állami kitüntetéséhez, akkor mi az még, ami indokolhatja, érdemek és hibák méltányos mérlegelését és a magyar állam kitüntetését?" - zárul Lendvai Ildikó közleménye.
(MTI, MNO)
Sólyom László köztársasági elnök 2006-ban, Salgótarjánban, a december 8-i sortűz 50. évfordulóján tartott városi gyásznapon különösen fájónak nevezte, hogy a forradalom 50. évfordulóján "a külföldön legismertebb magyar politikusok egyike" azt tudatta a világgal, hogy a pufajkások csak a törvényes rendet védték, hiszen a bűnözőket kiengedték a börtönökből. Nem lehet erről a nyilatkozatról hallgatni, nehogy beleegyezésnek tűnjön - tette hozzá. "Vajon akik nem határolódnak el, lelkük mélyén valóban forradalomnak tartják-e 1956-ot? Hiszen így azt is lehetne mondani, hogy a törvényes rendet védték azok a bírák, akik az embereket szinte üzemszerűen ítélték halálra. Magam hallottam, hogy a Nagy Imre-per bírója is így nyilatkozott. Azt az úgynevezett törvényes rendet, amely még saját jogszabályai szerint is törvénytelenül működött, a forradalom és mai rendszerünk szemszögéből csakis elítélni és elvetni lehet" - mondta akkor az államfő.
http://www.mno.hu/index.mno?cikk=417177&rvt=2
csütörtök, június 21, 2007
Mégis használhat gumilövedéket az ÁVÓ
2007-06-21. 16:26:16
A rendőrség a jövőben nem használhat gumilövedéket tömegoszlatáshoz, kivéve, ha fegyveresen támadnak rá a rendőrökre - mondta Lázár János az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának elnöke, a közelmúltban erről elfogadott.
A szakbizottság elnöke emlékeztetett arra: három fideszes országgyűlési képviselő társával az október 23-ai események után azt kezdeményezte, hogy a tömegoszlató fegyverek közül vegyék ki a gumilövedéket.
„Egyértelműen kiderült, hogy a gumilövedéket a rendőrség rosszul használta, illetve aránytalan sérüléseket okozott a tömegoszlatásnál – fogalmazott Lázár János, hozzáfűzve, hogy Nyugat-Európában például gyermekhalált is okozott már a rendőrség által használt gumilövedék.
A jogszabály-módosítás nyomán a rendőrök nem alkalmazhatják a gumilövedéket a tömegoszlatás kezdetén, ugyanakkor ha fegyveresen, felfegyverkezve támadnak rájuk a tömegből, akkor továbbra is használhatják ezt az eszközt - hívta fel a figyelmet. (Ők pedig természetesen majd megállapítják, mi a fegyver és ki fegyverkezett fel - lásd Kosuth téri "fegyveresek,Tomcat stb. - a szerk.")
Lázár János hangsúlyozta: készek a tárgyalásra, hogy a tömegoszlatási eszközök körül kikerült gumilövedéket más eszközzel helyettesítsék, de nem szeretnék, ha ennek során a gumilövedékhez hasonló, „aránytalanul nagy sérülést okozó tömegoszlatási eszközt” vezetnének be a rendőrségnél.
Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter a keddi kormányszóvivői tájékoztatón felidézte: a Fidesz többek között a gumilövedékek betiltásához kötötte a rendőrség és határőrség integrációjáról szóló, kétharmados törvény megszavazását.
Mint mondta, véleménye szerint a gumilövedék használata nélkül is rendelkezik a rendőrség mindazokkal az eszközökkel, tapasztalatokkal, amelyek a közrend, közbiztonság fenntartásához szükségesek. Hozzátette: tudomása szerint a rendőrségnél nem gondolkodnak a gumilövedéket helyettesítő eszköz rendszerbe állításán.
(MTI)
csütörtök, június 07, 2007
Szobrot emelnek Budapesten a lövöldöző Ságvári Endrének?
2007. június 7. 10:30
MNO
A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége által a Ságvári Endre eléktáblájának helyreállítása céljából szervezett gyűjtésből egy szobor felállítását is tervezi a szervezet. Mint ismeretes, az ifjúkommunista Ságvárit lelőtték, amikor egy cukrászdában 1944. július 27-én tűzharcot kezdeményezett a jogszerűen eljáró rendőr- és csendőrnyomozókkal.
Gyűlik a pénz az ismeretlenek által összetört Ságvári-emléktábla helyreállítására – derül ki a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége közleményéből.
A szövetség által szervezett, az emléktábla helyreállítására történt közadakozásból 88 helyről összesen 674011 forint gyűlt össze. A MEASZ szerint a tábla elkészítése és felerősítése kevesebbe fog kerülni, ezért a maradék fölajánlott támogatás alapját képezheti egy Ságvári emlékmű elkészítésének, amelyet az ellenállók és antifasiszták a főváros központi helyén szeretnének elhelyezni.
A MEASZ köszöni a Népszava és a Népszabadság támogatását is. Az emléktábla helyreállításához Kósáné Kovács Magda MSZP-s európa parlamenti képviselő 25 ezer forinttal járult hozzá – olvasható a dokumentumban.
Mint ismeretes, Ságvári Endre, az illegális magyar kommunista párt ifjúsági rohambrigádjának vezetője a letartóztatására érkező nyomozókkal keveredett tűzharcba egy cukrászdában (az ott tartózkodók életét, testi épségét is kockára téve – a szerk.). Az illegalitásban 32 nevet viselő ifjúkommunistát lelőtték, ezért az ötvenes évek második felében, a forradalom utáni megtorlások során halálrat íélték és kivégezték az egyik nyomozót.
"Minden részletében törvénysértő az az ítélet, amely 1959-ben halálbüntetéssel sújtotta Kristóf László csendőrt a Ságvári-ügyben" – így foglalt állást 2006. március 6-án tegnap a Legfelsőbb Bíróság. Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, a büntető tanács állásfoglalása szerint Ságvári Endre nem volt jogos védelmi helyzetben, amikor 1944. július 27-én tűzharcot kezdeményezett az őrizetbe vételére kivezényelt, jogszerűen eljáró rendőr- és csendőrnyomozókkal. Az ítélet szerint a kommunista vezető maga idézte elő azt a tragédiát, amelynek végül az áldozata lett.
A nyomozó tavalyi rehabilitálása jelentős felháborodást váltott ki a Ságvári kultuszát az elmúlt időszakban újjáélesztő, a kommunista ideológia részleges restaurálására törekvő baloldali értelmiségi körökben.
(mti, MNO)
http://www.mno.hu/index.mno?cikk=414794&rvt=2
MNO
A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége által a Ságvári Endre eléktáblájának helyreállítása céljából szervezett gyűjtésből egy szobor felállítását is tervezi a szervezet. Mint ismeretes, az ifjúkommunista Ságvárit lelőtték, amikor egy cukrászdában 1944. július 27-én tűzharcot kezdeményezett a jogszerűen eljáró rendőr- és csendőrnyomozókkal.
Gyűlik a pénz az ismeretlenek által összetört Ságvári-emléktábla helyreállítására – derül ki a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége közleményéből.
A szövetség által szervezett, az emléktábla helyreállítására történt közadakozásból 88 helyről összesen 674011 forint gyűlt össze. A MEASZ szerint a tábla elkészítése és felerősítése kevesebbe fog kerülni, ezért a maradék fölajánlott támogatás alapját képezheti egy Ságvári emlékmű elkészítésének, amelyet az ellenállók és antifasiszták a főváros központi helyén szeretnének elhelyezni.
A MEASZ köszöni a Népszava és a Népszabadság támogatását is. Az emléktábla helyreállításához Kósáné Kovács Magda MSZP-s európa parlamenti képviselő 25 ezer forinttal járult hozzá – olvasható a dokumentumban.
Mint ismeretes, Ságvári Endre, az illegális magyar kommunista párt ifjúsági rohambrigádjának vezetője a letartóztatására érkező nyomozókkal keveredett tűzharcba egy cukrászdában (az ott tartózkodók életét, testi épségét is kockára téve – a szerk.). Az illegalitásban 32 nevet viselő ifjúkommunistát lelőtték, ezért az ötvenes évek második felében, a forradalom utáni megtorlások során halálrat íélték és kivégezték az egyik nyomozót.
"Minden részletében törvénysértő az az ítélet, amely 1959-ben halálbüntetéssel sújtotta Kristóf László csendőrt a Ságvári-ügyben" – így foglalt állást 2006. március 6-án tegnap a Legfelsőbb Bíróság. Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, a büntető tanács állásfoglalása szerint Ságvári Endre nem volt jogos védelmi helyzetben, amikor 1944. július 27-én tűzharcot kezdeményezett az őrizetbe vételére kivezényelt, jogszerűen eljáró rendőr- és csendőrnyomozókkal. Az ítélet szerint a kommunista vezető maga idézte elő azt a tragédiát, amelynek végül az áldozata lett.
A nyomozó tavalyi rehabilitálása jelentős felháborodást váltott ki a Ságvári kultuszát az elmúlt időszakban újjáélesztő, a kommunista ideológia részleges restaurálására törekvő baloldali értelmiségi körökben.
(mti, MNO)
http://www.mno.hu/index.mno?cikk=414794&rvt=2
vasárnap, május 20, 2007
Petrétei, Bene és Gergényi is távozik posztjáról
2007. május 20. 13:30
Távozik posztjáról Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter, valamint három rendőri vezető: Bene László országos és Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány, illetve Dobozi József, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) vezetője - jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vasárnap Budapesten. "Május 31-i hatállyal beosztásából felmentem Bene László országos rendőrfőkapitányt, és kezdeményezésemre az igazságügyi miniszter ugyanezzel a nappal beosztásából felmenti Gergényi Péter budapesti főkapitányt" - közölte a kormányfő. Gyurcsány Ferenc bejelentette azt is: elfogadta Petrétei József miniszter felmentési kérelmét május 31-i hatállyal.
Hozzátette: nincs szándékában önálló rendészeti minisztériumot létrehozni. Közölte: "az arra illetékesek elfogadják" Dobozi József felmentési kérelmét is.
(MTI)
http://mti.hu/cikk/206969/
Távozik posztjáról Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter, valamint három rendőri vezető: Bene László országos és Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány, illetve Dobozi József, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) vezetője - jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vasárnap Budapesten. "Május 31-i hatállyal beosztásából felmentem Bene László országos rendőrfőkapitányt, és kezdeményezésemre az igazságügyi miniszter ugyanezzel a nappal beosztásából felmenti Gergényi Péter budapesti főkapitányt" - közölte a kormányfő. Gyurcsány Ferenc bejelentette azt is: elfogadta Petrétei József miniszter felmentési kérelmét május 31-i hatállyal.
Hozzátette: nincs szándékában önálló rendészeti minisztériumot létrehozni. Közölte: "az arra illetékesek elfogadják" Dobozi József felmentési kérelmét is.
(MTI)
http://mti.hu/cikk/206969/
péntek, május 18, 2007
Itt a Vörös Hadsereg
Bayer Zsolt
2007. május 18. 0:04
Magyar Nemzet
Emlékszem még arra, hogy Orbánt azért támadták, mert nyakkendő és öltöny viselését követelte meg a kormányüléseken, és kitiltotta a teremből a dohányzást. Elborzadva idézték azt az állítólagos Orbán-mondatot, miszerint „akik ingujjban, bagózva kormányoznak, azok olyan országot is fognak csinálni”. Most azt mondom, igazuk volt azoknak, akik kinevették ezért Orbánt. Orbán semmit sem tudott.
Most elérkeztünk az ő országukhoz. Füstmentesen, kifogástalan öltönyökben csináltak köpőcsészét Magyarországból ezek a gazemberek.
Igen, így van ez.
Ahol a miniszterelnök hazudik, majd ezt megússza, sőt erre büszke, ott köpőcsésze lesz az ország. Ahol az értelmiség kajánul és cinikusan asszisztál egy hazug tolvajbanda minden gazemberségéhez, ott bármi megtörténhet, egy ilyen helyen az irracionális lesz az ésszerű és a magától értetődő.
A megerőszakolt lány felismerte az őt megzsaroló, megerőszakoló és kifosztó öt rendőrt. Mind az öt rebiszes. Nem is lehetne másképpen. Ilyen ország lettünk. A miniszterelnök talán lop, talán csal, de egészen biztosan hazudik. Önként, kéjjel. A legközelebbi munkatársai szintúgy. A pénzügyminiszter üzlettársa és barátja jogerősen elítélve szabadlábon szaladgál a falujában, mert papírja van róla, hogy nem bírja a bezártságot. Tavaly október 23-án a miniszterelnök utasítására a rendőrök agyba-főbe verték fél Magyarországot. (Teljesen mindegy, hogy valójában „csak” százakat vertek és aláztak meg – rajtuk keresztül a fél ország lett megverve és megalázva.) Ez is volt a cél. Ez volt az üzenet. Kussoljatok, mert lám, én, Gyurcsány Ferenc, mi, az MSZP–SZDSZ-kormány ezt is megtehetjük veletek, és meg is tesszük. Akkor az ocsmány munka dandárját a rebiszes rendőrök végezték. Maszkban, azonosító szám nélkül, brutális aljassággal és kegyetlenséggel, kéjesen, cinikusan, szadistán. (A jogászokat, akik bizottságot alakítva megkísérelték sorra venni a rendőrök és a kormány által elkövetett bűncselekményeket, a fent említett szemétértelmiségnek a gúnykacaja kísérte. Ugyanaz a gúnykacaj, ami most Csoóri Sándor osztályrésze.)
Szóval a rebiszes rendőrök. Akik úgy gondolták, október
23-a után, hogy újra itt van az ő idejük. És ha éjjel egy védtelen nő akad az útjukba, hát legfeljebb megerőszakolják. Mi történhet? Úgysem mer szólni a megalázott. És bizony, alig múlt valamin. Csak annyin múlt, hogy ez a nő most mert szólni. Ki tudná megmondani, hogy hány nőn vannak már túl a rebiszes állatok? Senki. És arra is adjon valaki feleletet: ezek után, ha egy magányos nőnek integet egy rendőrjárőr az éjszakában, melyik nő mer majd megállni? Ne hallgassatok, ne a cipőtök orrát nézzétek, Kurvaország rendőrei és lakói, hanem feleljetek: melyik nő mer majd megállni?
Öt egyenruhásból kettő megerőszakolt egy fiatal lányt, a három másik meg nézte. Ilyet utoljára a Vörös Hadsereg engedett meg magának ebben az országban. Egyenruhában, szabadon, félelem nélkül erőszakot tenni: most is ez a sikk.
Igen, így van ez. Kurvaországban a Nemzetbiztonsági Hivatal tisztjei konzervet csempésznek. Kurvaországban szitává lövik a bankrablót, aztán a helyszínelő rendőr százados viszi el a pénzt. Kurvaországban kommandósok fognak el üzletelő autópálya-rendőröket. Kurvaországban öt rendőr megerőszakol egy nőt. Aztán arra hivatkoznak, hogy a nő kínálkozott fel nekik. Ez a védekezésük lényege: a nő, hogy ne büntessék meg, felkínálta a testét, ők meg elfogadták. Ez a védekezés az igazi tragédia. Ebben rejlik a lényeg. Ez mutatja meg, hogy mi van ezeknek a lelkében. Hogy mi van itt a fejekben.
http://www.mno.hu/index.mno?cikk=411824&rvt=114
2007. május 18. 0:04
Magyar Nemzet
Emlékszem még arra, hogy Orbánt azért támadták, mert nyakkendő és öltöny viselését követelte meg a kormányüléseken, és kitiltotta a teremből a dohányzást. Elborzadva idézték azt az állítólagos Orbán-mondatot, miszerint „akik ingujjban, bagózva kormányoznak, azok olyan országot is fognak csinálni”. Most azt mondom, igazuk volt azoknak, akik kinevették ezért Orbánt. Orbán semmit sem tudott.
Most elérkeztünk az ő országukhoz. Füstmentesen, kifogástalan öltönyökben csináltak köpőcsészét Magyarországból ezek a gazemberek.
Igen, így van ez.
Ahol a miniszterelnök hazudik, majd ezt megússza, sőt erre büszke, ott köpőcsésze lesz az ország. Ahol az értelmiség kajánul és cinikusan asszisztál egy hazug tolvajbanda minden gazemberségéhez, ott bármi megtörténhet, egy ilyen helyen az irracionális lesz az ésszerű és a magától értetődő.
A megerőszakolt lány felismerte az őt megzsaroló, megerőszakoló és kifosztó öt rendőrt. Mind az öt rebiszes. Nem is lehetne másképpen. Ilyen ország lettünk. A miniszterelnök talán lop, talán csal, de egészen biztosan hazudik. Önként, kéjjel. A legközelebbi munkatársai szintúgy. A pénzügyminiszter üzlettársa és barátja jogerősen elítélve szabadlábon szaladgál a falujában, mert papírja van róla, hogy nem bírja a bezártságot. Tavaly október 23-án a miniszterelnök utasítására a rendőrök agyba-főbe verték fél Magyarországot. (Teljesen mindegy, hogy valójában „csak” százakat vertek és aláztak meg – rajtuk keresztül a fél ország lett megverve és megalázva.) Ez is volt a cél. Ez volt az üzenet. Kussoljatok, mert lám, én, Gyurcsány Ferenc, mi, az MSZP–SZDSZ-kormány ezt is megtehetjük veletek, és meg is tesszük. Akkor az ocsmány munka dandárját a rebiszes rendőrök végezték. Maszkban, azonosító szám nélkül, brutális aljassággal és kegyetlenséggel, kéjesen, cinikusan, szadistán. (A jogászokat, akik bizottságot alakítva megkísérelték sorra venni a rendőrök és a kormány által elkövetett bűncselekményeket, a fent említett szemétértelmiségnek a gúnykacaja kísérte. Ugyanaz a gúnykacaj, ami most Csoóri Sándor osztályrésze.)
Szóval a rebiszes rendőrök. Akik úgy gondolták, október
23-a után, hogy újra itt van az ő idejük. És ha éjjel egy védtelen nő akad az útjukba, hát legfeljebb megerőszakolják. Mi történhet? Úgysem mer szólni a megalázott. És bizony, alig múlt valamin. Csak annyin múlt, hogy ez a nő most mert szólni. Ki tudná megmondani, hogy hány nőn vannak már túl a rebiszes állatok? Senki. És arra is adjon valaki feleletet: ezek után, ha egy magányos nőnek integet egy rendőrjárőr az éjszakában, melyik nő mer majd megállni? Ne hallgassatok, ne a cipőtök orrát nézzétek, Kurvaország rendőrei és lakói, hanem feleljetek: melyik nő mer majd megállni?
Öt egyenruhásból kettő megerőszakolt egy fiatal lányt, a három másik meg nézte. Ilyet utoljára a Vörös Hadsereg engedett meg magának ebben az országban. Egyenruhában, szabadon, félelem nélkül erőszakot tenni: most is ez a sikk.
Igen, így van ez. Kurvaországban a Nemzetbiztonsági Hivatal tisztjei konzervet csempésznek. Kurvaországban szitává lövik a bankrablót, aztán a helyszínelő rendőr százados viszi el a pénzt. Kurvaországban kommandósok fognak el üzletelő autópálya-rendőröket. Kurvaországban öt rendőr megerőszakol egy nőt. Aztán arra hivatkoznak, hogy a nő kínálkozott fel nekik. Ez a védekezésük lényege: a nő, hogy ne büntessék meg, felkínálta a testét, ők meg elfogadták. Ez a védekezés az igazi tragédia. Ebben rejlik a lényeg. Ez mutatja meg, hogy mi van ezeknek a lelkében. Hogy mi van itt a fejekben.
http://www.mno.hu/index.mno?cikk=411824&rvt=114
Szolgálunk és védünk matricával leragasztott rohadó karosszéria
2007. 05. 17., 22:54 | Frissítve: 9 órája
Egymást érik a magyar rendőrségből kibuggyanó botrányok. Hack Péter szerint szerint ennél is mélyebbre süllyed a hatóság. A Fidesz Rendészeti Munkacsoportja és a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának elnöksége pénteken rendkívüli együttes ülést tart. A KDNP szerint a rendőrterror szellemét Gyurcsány Ferenc szabadította ki a palackból.
Öt rendőr megerőszakol egy 21 éves nőt. Tucatnyi megvesztegetett autópálya-rendőrt vesznek őrizetbe Borsodban. Helyszínelés után a Széna téri OTP-ből pénzt lop egy rendőr. Nagyon úgy néz ki, hogy rendőr volt a móri ügy most elfogott harmadik gyanúsítottja is. (A móri nyomozás önmagában is súlyos kórtünete a rendőrségen belüli bajoknak.) Az őszi zavargások túlkapásai miatt negyven rendőr is eljárás alatt van. Nem is kell tovább sorolni: egymást érik a botrányok az utóbbi időben a rendőrség háza táján.
Csütörtökön öt rendőrt meggyanúsítottak egy 21 éves nő megerőszakolásával
"Sajnos nem vagyok optimista a jelenlegi helyzet kilátásait illetően. Morális válságban van a rendőrség, nem optikai csalódás, hogy egyre több a rendőrök által elkövetett bűncselekmény" - mondta az Indexnek Hack Péter büntetőjogász. "Egyértelműen az erkölcsi válság jelentkezik ezekben az egymás után sorjázó ügyekben. A rendőrség tagjai közül sokan azt látják, hogy ebben az országban mindent lehet. Ők vannak a legközelebb a bűnözéshez, és mit látnak? Hogy a segélyen élő ember hatszázas mercivel furikázik az utcán, miközben ők a létminimum közelében élnek."
Még mélyülhet a válság
Hack úgy látja, hogy a folyamatosan átalakulás alatt lévő rendőrség képtelen volt kontroll alatt tartani az állományának soraiban bekövetkező változásokat. "Harminc, negyven éve ugyanilyen volt a helyzet az Egyesült Államokban, hasonló mély válságban volt az amerikai rendőrség. Általában optimista vagyok, de ebben az ügyben most nem. Úgy gondolom mi még nem értük el a válság legmélyebb pontját."
A büntetőjogász felelevenítette, hogy külföldön sokszor csak nagy, látványos válságok tudtak a rendőrségek teljes megújulásához vezetni, a hatóságok szervezetei meg kellett rázzák magukat. "Ezek az ügyek most egymás után jönnek majd elő, amíg el nem érik azt a kritikus tömeget, amin túl már nem mehetnek az eddigi mederben a dolgok" - mondja Hack, aki szerint a lépésről-lépésre korrumpálódott rendőrség tünetei ezek az ügyek: "szolgálunk és védünk matricával leragasztott rohadó karosszéria", fogalmazott a jogász.
Sok kicsi sokra megy
A rendőrök a legkisebb hétköznapi szabálysértésekben is az élen járnak, emlékeztet Hack. "A zebrán megfordul, biztonsági öv nélkül vezet, tilos jelzésen megy át, és még sorolhatnám. Az Egyesült Államokban járva én azt láttam, hogy ott ilyenek nem fordulhatnának elő. Minden szabályt 100 százalékig betartanak, jó példával járnak elöl."
A politikai konzekvenciákról még korai beszélni, véli Hack, aki szerint 1-2 hétig még biztos nem lesz nagy változás a történtek miatt.
Az ellenzék a rendőrterror szelleméről beszél
A Fidesz csütörtök esti közleményében a következőképp fogalmaz: "Ma és az elmúlt napokban több olyan eset is napvilágra került, mely alkalmas arra, hogy alapjaiban és általánosan rengesse meg a rendőrségbe vetett közbizalmat. Az alkotmányos jogok érvényesülése, a magyar emberek biztonságérzete a hatóságok oldaláról kapott súlyos sebet."
Az alkotmányos válságot sejtető közlemény tudatja, hogy a Fidesz Rendészeti Munkacsoportja és a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának elnöksége pénteken rendkívüli együttes ülést tart.
A magyarországi demokrácia történetének egyik legszégyenletesebb bűncselekményét követték el akkor, amikor öt rendőr, hivatali hatalmával visszaélve, megerőszakolt egy fiatal lányt - közölte a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP)országgyűlési frakciója csütörtökön késő este.
A KDNP szerint - mint az a frakció közleményében olvasható "a rendőrterror szellemét Gyurcsány Ferenc szabadította ki a palackból, amikor tavaly október 23-án békés járókelőket ütlegeltek, rugdostak, szidalmaztak, vertek bilincsbe, egyeseknek életre szóló egészségkárosodást okozva".
Kondorosi: Példás szigorral kell eljárni
"A tárca a leghatározottabban elítéli ezeket a rendőrök által elkövetett, rendkívül súlyos megítélés alá eső bűncselekményeket" - mondta az Indexnek Kondorosi Ferenc, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára. "Nem tudom és nem is akarom mentegetni ezeket az embereket. A magyar rendőrség gigantikus szervezet, 35-36 ezer emberről van szó, van elit, van derékhad és vannak megtévedt tagjai. Ez utóbbiakkal szemben példás szigorral kell eljárni a jelenlegi jogrend előírásai alapján" - tette hozzá az államtitkár.
Kondorosi hangsúlyozta, a tárca a legmesszebbmenőkig együttműködik az igazságszolgáltatással, hogy helyreállítsák a rendőrségbe vetett bizalmat. "A rendőrségben bíznak az emberek, a szervezet bizalmi indexe megközelíti a bíróságokét. Jobban bíznak bennük mint a politikusokban" - mondta Kondorosi, aki szerint a jelenlegi helyzetben külön válságértekezletre, a rendőri vezetők, kormánytagok rendkívüli összehívására nincs szükség. "Most az a fontos hogy mindenki tegye a dolgát. Az igazságügyi miniszter rendszeresen találkozik az országos rendőrfőkapitánnyal, a hétfőn esedékes találkozón minden bizonnyal kitérnek ezekre az esetekre is."
http://index.hu/politika/belfold/morval0517/
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
