Vörösök, 50 éve és ma. Semmi sem változott. Ők sosem felelősek semmiért. A csőcselék, a fasiszták, a vandálok, az ellenforradalmárok stb. hibásak mindig. Azaz a nép.
50 éve, november 4-én történt, mikor több ezer „pesti srác” ártatlan vére színezte vörösre Budapest utcáit:
Honfitársaink, munkás és paraszt testvéreink!
Az alulírottak: Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc miniszterek, Nagy Imre kormányának volt tagjai bejelentjük, hogy 1956. november 1-én megszakítva ezzel a kormánnyal minden kapcsolatunkat, kiléptünk a kormányból és kezdeményeztük a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását. Erre a felelős lépésünkre annak felismerése késztetett, hogy a reakció nyomása alá került és tehetetlenné vált Nagy Imre kormányán belül nem volt többé semmi módunk cselekvésre a Népköztársaságunkat, a munkás-paraszt hatalmat, szocialista vívmányainkat megsemmisítéssel fenyegető, mind nagyobb erővel jelentkező ellenforradalmi veszéllyel szemben. Meggyilkolták a munkásmozgalom több évtizedes múltra visszatekintő megbecsült harcosait: Mező Imrét, a Nagybudapesti Pártbizottság titkárát, Kalmár elvtársat, a munkásmozgalom régi csepeli harcosát, Sziklai Sándor ezredest, a Hadtörténelmi Múzeum igazgatóját. Ezeken kívül tömegesen irtották ki a munkásosztály és parasztság közmegbecsülésben állott fiait. Nem nézhettük tovább tétlenül a cselekvésre képtelenné vált kormány tagjaiként, hogy a demokrácia leple alatt ellenforradalmi terroristák és banditák állati módon gyilkolják le legjobb munkás és paraszt testvéreinket, rettegésben tartják békés állampolgárainkat, anarchiába döntsék hazánkat, és hosszú időre az ellenforradalom igájába hajtsák egész népünket. Magyar dolgozók, honfitársak, munkástestvéreink, elvtársak. Elhatároztuk, hogy minden erőnkkel küzdünk a reakció, a fasizmus fenyegető veszélye és azok népgyilkos bandái ellen. Felhívjuk Népköztársaságunk minden hű fiát, a szocializmus minden hívét, elsősorban a kommunistákat, a magyar munkásokat, bányászokat, a parasztság és értelmiség legjobb fiait, támogassák a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány minden intézkedését, egész népfelszabadító harcát.
Budapest, 1956. november 4-én.
Apró Antal sk., Kádár János sk., Kossa István sk., Dr. Münnich Ferenc sk.
És ma, 2006. november 4-én, még mindig itt tartunk:
„Attól, hogy a csőcselék, posztmodern nácik, kedvenc sportágam úgynevezett szurkolói és elmegyógyintézeti ápoltak nemzeti színű karszalagot húznak, ötvenhatot skandálják, nem lesznek forradalmárok; azok maradnak, amik: csőcselék, posztmodern nácik, elmegyógyintézeti ápoltak, és amit elérnek, hogy beárnyékolják Magyarország nemzetközi megítélését”.
„Ha valaki, aki mégoly tiszteletreméltó módon, hősiesen harcolt 1956-ban, a legjobb úton volt afelé, hogy élő, átélhető szimbóluma legyen 1956-nak, ma a forradalom nevében, ideáival és célkitűzéseivel visszaélve komédiához asszisztál, csak saját imázsát, saját képét rombolja le, minket pedig szegényebbé tesz egy jelképpel”
(Rainer M. János, kommunista "történész")
"Orbán Viktor egy alkotmányos, demokratikus köztársaságban a nép ellenálláshoz való jogáról beszél, (…) amikor pedig napokkal később szélsőjobboldaliak és politikai futball huligánok egy csoportja köztörvényes bűncselekményekkel ejti túszul a várost és a demokratikusan tüntető polgárokat, amikor radikálisok önmagukat 1956 forradalmáraihoz hasonlítva minden eszközt legitimnek tekintenek, megtámadják a köztársaság biztonságát védő rendőröket, akkor Orbán Viktor megint kétértelmű."
(MSZP nyilatkozat, 2006. szeptember 20.)
„Azt gondoljuk, hogy a köztörvényes bűncselekményeket elkövetőkkel az ország, a város rendjének, nyugalmának megzavaróival szemben a törvényeknek megfelelően, a leghatározottabban fel kell lépni, és a törvényeknek érvényt szerezve kell velük bánni. Nincs velük szemben türelem”
(Gyurcsány Ferenc, 2006. szeptember 20.)
"Nem is értem, hogy mi okot adott a kormány arra, hogy az emberek tüntessenek (…) nem tudok egyetérteni azzal, és nem is értem, hogy mi okot adott a kormány arra, hogy az emberek tüntessenek és „véres szájjal, habzó szájjal” mondják a magukét. (…) Ez a kormány adott önöknek bért, fejlesztéseket."
(Horn Gyula, 2006. szeptember 20., Nap-kelte)
"Arra fogom kérni valamennyi parlamenti pártot a házbizottság ülésén, hogy vegyük komolyan a jogszabályokat, és értsünk egyet abban: ami nem választási gyűlés, hanem be nem jelentett tüntetés, azt a választási kampány során se lehessen megtartani."
(Gyurcsány Ferenc, 2006. szeptember 19.)
"Gondoskodjanak róla (...) hogy többé egyetlen fideszes parlamenti képviselő se szólítsa fel forradalomra az embereket, mint ahogy néhány órával ezelőtt Wittner Mária, a Fidesz-frakció tagja tette."
(Lendvai Ildikó, 2006. szeptember 19.)
http://www.kuruc.info/reszletes.asp?MainID=2&HirID=7015
50 éve, november 4-én történt, mikor több ezer „pesti srác” ártatlan vére színezte vörösre Budapest utcáit:
Honfitársaink, munkás és paraszt testvéreink!
Az alulírottak: Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc miniszterek, Nagy Imre kormányának volt tagjai bejelentjük, hogy 1956. november 1-én megszakítva ezzel a kormánnyal minden kapcsolatunkat, kiléptünk a kormányból és kezdeményeztük a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását. Erre a felelős lépésünkre annak felismerése késztetett, hogy a reakció nyomása alá került és tehetetlenné vált Nagy Imre kormányán belül nem volt többé semmi módunk cselekvésre a Népköztársaságunkat, a munkás-paraszt hatalmat, szocialista vívmányainkat megsemmisítéssel fenyegető, mind nagyobb erővel jelentkező ellenforradalmi veszéllyel szemben. Meggyilkolták a munkásmozgalom több évtizedes múltra visszatekintő megbecsült harcosait: Mező Imrét, a Nagybudapesti Pártbizottság titkárát, Kalmár elvtársat, a munkásmozgalom régi csepeli harcosát, Sziklai Sándor ezredest, a Hadtörténelmi Múzeum igazgatóját. Ezeken kívül tömegesen irtották ki a munkásosztály és parasztság közmegbecsülésben állott fiait. Nem nézhettük tovább tétlenül a cselekvésre képtelenné vált kormány tagjaiként, hogy a demokrácia leple alatt ellenforradalmi terroristák és banditák állati módon gyilkolják le legjobb munkás és paraszt testvéreinket, rettegésben tartják békés állampolgárainkat, anarchiába döntsék hazánkat, és hosszú időre az ellenforradalom igájába hajtsák egész népünket. Magyar dolgozók, honfitársak, munkástestvéreink, elvtársak. Elhatároztuk, hogy minden erőnkkel küzdünk a reakció, a fasizmus fenyegető veszélye és azok népgyilkos bandái ellen. Felhívjuk Népköztársaságunk minden hű fiát, a szocializmus minden hívét, elsősorban a kommunistákat, a magyar munkásokat, bányászokat, a parasztság és értelmiség legjobb fiait, támogassák a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány minden intézkedését, egész népfelszabadító harcát.
Budapest, 1956. november 4-én.
Apró Antal sk., Kádár János sk., Kossa István sk., Dr. Münnich Ferenc sk.
És ma, 2006. november 4-én, még mindig itt tartunk:
„Attól, hogy a csőcselék, posztmodern nácik, kedvenc sportágam úgynevezett szurkolói és elmegyógyintézeti ápoltak nemzeti színű karszalagot húznak, ötvenhatot skandálják, nem lesznek forradalmárok; azok maradnak, amik: csőcselék, posztmodern nácik, elmegyógyintézeti ápoltak, és amit elérnek, hogy beárnyékolják Magyarország nemzetközi megítélését”.
„Ha valaki, aki mégoly tiszteletreméltó módon, hősiesen harcolt 1956-ban, a legjobb úton volt afelé, hogy élő, átélhető szimbóluma legyen 1956-nak, ma a forradalom nevében, ideáival és célkitűzéseivel visszaélve komédiához asszisztál, csak saját imázsát, saját képét rombolja le, minket pedig szegényebbé tesz egy jelképpel”
(Rainer M. János, kommunista "történész")
"Orbán Viktor egy alkotmányos, demokratikus köztársaságban a nép ellenálláshoz való jogáról beszél, (…) amikor pedig napokkal később szélsőjobboldaliak és politikai futball huligánok egy csoportja köztörvényes bűncselekményekkel ejti túszul a várost és a demokratikusan tüntető polgárokat, amikor radikálisok önmagukat 1956 forradalmáraihoz hasonlítva minden eszközt legitimnek tekintenek, megtámadják a köztársaság biztonságát védő rendőröket, akkor Orbán Viktor megint kétértelmű."
(MSZP nyilatkozat, 2006. szeptember 20.)
„Azt gondoljuk, hogy a köztörvényes bűncselekményeket elkövetőkkel az ország, a város rendjének, nyugalmának megzavaróival szemben a törvényeknek megfelelően, a leghatározottabban fel kell lépni, és a törvényeknek érvényt szerezve kell velük bánni. Nincs velük szemben türelem”
(Gyurcsány Ferenc, 2006. szeptember 20.)
"Nem is értem, hogy mi okot adott a kormány arra, hogy az emberek tüntessenek (…) nem tudok egyetérteni azzal, és nem is értem, hogy mi okot adott a kormány arra, hogy az emberek tüntessenek és „véres szájjal, habzó szájjal” mondják a magukét. (…) Ez a kormány adott önöknek bért, fejlesztéseket."
(Horn Gyula, 2006. szeptember 20., Nap-kelte)
"Arra fogom kérni valamennyi parlamenti pártot a házbizottság ülésén, hogy vegyük komolyan a jogszabályokat, és értsünk egyet abban: ami nem választási gyűlés, hanem be nem jelentett tüntetés, azt a választási kampány során se lehessen megtartani."
(Gyurcsány Ferenc, 2006. szeptember 19.)
"Gondoskodjanak róla (...) hogy többé egyetlen fideszes parlamenti képviselő se szólítsa fel forradalomra az embereket, mint ahogy néhány órával ezelőtt Wittner Mária, a Fidesz-frakció tagja tette."
(Lendvai Ildikó, 2006. szeptember 19.)
http://www.kuruc.info/reszletes.asp?MainID=2&HirID=7015
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése